November 2-án Kalifornia államban nem csak az időközi választások eredményeire kell majd figyelni, hanem érdemes lesz követni a szintén aznapra esedékes 19-es indítványról szóló népszavazás kimenetelét is. Az elmúlt évek trendjei ugyanis azt mutatják, hogy a kaliforniai törvényhozás gyakran mintául szolgál számos más államnak is. Ezért amennyiben jóváhagynák az indítványban szereplő javaslatot a marihuána élvezeti célú használatáról, előbb-utóbb más államok esetén is hasonló indítványokra kellene számítani.
Maga a törvényjavaslat alapvetően arról szól, hogy Kalifornia államban minden 21. életévét betöltött személynek jogában állna 1 uncia (28,5 gramm) marihuánát magánál tartania; ezt nem nyilvános területeken fogyasztania; sőt saját lakhelyen belül, saját célra egy 2,3 négyzetméteres területen még marihuánát is lehetne termeszteni. Kalifornia 1996-ban már úttörő volt abban a tekintetben, hogy először itt legalizálták a marihuána orvosi célokra való alkalmazását – amit később 14 másik állam is követett. Nem csoda hát, hogy Washington ismét egy hasonló folyamat kezdetét látja a kaliforniai előterjesztésben.
A kaliforniaiak elsősorban arra hivatkoznak, hogy a könnyű drogok legalizálása belföldön és külföldön egyaránt visszaszorítaná a drogkereskedők és kartellek hatalmát, ezáltal pedig csökkentené a droghoz köthető bűnözés mértékét. Másik fontos érvük a legalizálás mellett a hatalmas költségvetési hiány enyhítése. Amennyiben ugyanis legalizálnák a marihuánát, jelentős adókat lehetne kivetni rá, mely fontos bevételi forrás lehetne az állam számára. A tervek szerint 1 uncia marihuánára 50 dollárnyi adó esne, ami 1,4 milliárd dollár bevételt hozna éves szinten – figyelembe véve a jelenlegi fogyasztási statisztikákat, melyek szerint az ország teljes marihuána-fogyasztásának egy hetede Kaliforniához köthető.
(forrás: www.sanfranciscosentinel.com)
Washington ugyanakkor határozottan ellenzi a kaliforniai javaslatot. Ennek legfőbb oka, hogy egészen Nixon elnök óta elszánt drogellenes háborút vív, melyben komoly visszalépést jelentene az indítvány elfogadása. Éppen ezért Eric Holder, szövetségi főügyész már most arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény esetleges elfogadása ellenére szövetségi szinten a droghasználat továbbra is tilos marad, így az FBI ezután is felléphet majd a droghasználattal és kereskedelemmel szemben. Ráadásul az ellenzők megkérdőjelezik azt is, hogy valóban olyan komoly előrelépést jelentene-e az indítvány elfogadása a bűnözés és a mexikói drogháború szempontjából. Véleményük szerint ugyanis eltúlzottak azok az állítások, melyek drasztikus csökkenést várnak a mexikói kartellek hatalmában. Ezt alátámasztja a RAND Corporation legújabb tanulmánya is, mely szerint a kartellek számára mindössze bevételeik 15-26%-át jelenti a marihuána-kereskedelem, hiszen az amerikai fogyasztási igények nagyjából felét alapvetően hazai termesztésű források elégítik ki. Mindezek tükrében pedig összesen 2-4%-os visszaesésre számítanak a kartellek éves jövedelmében, ami valószínűleg nem csökkentené számottevően sem hatalmukat, sem pedig az erőszak szintjét.
A washingtoni vezetés mellett Mexikó is erősen ellenzi a javaslatot. A jelenlegi elnök, Felipe Calderón 2006-ban hirdetett háborút a droghasználat és kereskedelem ellen, melynek eredményeképpen az elmúlt 4 évben 28 ezer ember vesztette életét a kartellek és a kormány közti csatározásokban. Az amerikai javaslat hírére azonban Mexikóban is elindult egyfajta társadalmi diskurzus a könnyű drogok legalizálását illetően, melynek egyik nagy támogatója a korábbi elnök, Vicente Fox. Mindezek ellenére Calderón nemrégiben egyértelműen kijelentette, hogy mélyen elítéli a kaliforniai kezdeményezést és nem áll szándékában felhagyni a drogellenes háborúval.
Akárcsak az időközi választások esetén, a 19-es indítvánnyal kapcsolatban is elkészült számos közvélemény-kutatás, melyek megpróbálják prognosztizálni a várható eredményeket. Érdekes látni, hogy annak ellenére, hogy Kalifornia állam jelenlegi kormányzója (Arnold Schwarzenegger), mindkét demokrata szenátora (Dianne Feinstein és Barbara Boxer) illetve a két párt kormányzójelöltjei is egyaránt ellenzik az indítványt; a lakosság mégis egyre inkább támogatólag lép fel a javaslat mellett. A 2010 áprilisában megjelent, Associated Press és CNBC által készített közvélemény-kutatásokban az amerikaiaknak még mindössze 33%-a támogatta a könnyű drogok legalizálását. Ezzel szemben a Gallup 2010. októberi eredményei szerint már az amerikaiak 44%-a támogatná a marihuána legalizálását. Figyelemre méltó azonban a szavatok politikai irányultság szerinti megoszlása is. A felmérés szerint ugyanis a magukat liberálisnak valló megkérdezettek között 78% támogatta a javaslatot, míg a magukat konzervatívnak vallók között 72% ellenezte azt. Ebből azonban éppen Kalifornia esetében nehéz hosszú távú következtetéseket levonni, az állam ugyanis se nem egyértelműen demokrata, se nem republikánus – hiszen jelenleg is republikánus kormányzója van, de demokrata szenátorai. Éppen ezért annak ellenére, hogy a legújabb felmérések egy nagyon szoros versenyben csekély többségű demokrata győzelmet jósolnak, november 2-án a 19-es indítvány elfogadásával kapcsolatban is rendívül kiélezett szavazásra kell számítani Kaliforniában.
Péczeli Anna
