Dream Act: az amerikai illegális bevándorlás megoldása

2010. november 26.

 Obama elnök legfőbb prioritásának az új START-szerződés ratifikációját tűzte ki a „béna kacsa” (lame duck) időszakában – amikor az időközi választásokon már túl vagyunk, de az új Képviselőház és Szenátus összeülésére még egészen januárig várni kell. Ezzel szemben egyik legfőbb szavazói bázisa, a latinók szeretnék, ha a napirendbe beemelnének még egy kérdést, nevezetesen a ’Dream Act’ törvényjavaslatot.

A ’Dream Act’ mozaikszó a nem amerikai származású kisebbségek fejlődését, segélyezését és oktatását hivatott elősegíteni (DREAM Act – Development, Relief and Education for Alien Minors Act). Lényege az lenne, hogy azon 35 évnél fiatalabb bevándorlók számára, akik már 16 éves koruk előtt az Egyesült Államokba kerültek, legalább az elmúlt 5 évben Amerikában éltek és amerikai középiskolai bizonyítványt szereztek hosszútávon lehetőség nyíljon az állandó tartózkodási engedély megszerzésére. Első lépésként azonban az igényt bejelentőknek át kellene esniük egy 6 éves átmeneti időszakon, és csak utána lehetne véglegesíteni státuszukat. Ez alatt a 6 év alatt olyan további kritériumoknak kellene megfelelni, mint a felsőoktatásban való minimum 2 éves részvétel vagy pedig szintén minimum 2 éves katonai szolgálat. A 6 év alatt továbbá „megfelelő erkölcsi” magatartást kellene tanúsítania a bevándorlóknak, ami lényegében a büntetlenség feltételét jelentené.
Ez a törvényjavaslat a Migration Policy Institute felmérése szerint gyakorlatban azonnal 726 ezer illegális fiatal bevándorlót tenne jogosulttá a feltételes tartózkodási státuszra és a statisztikák szerint várhatóan a 6 éves periódus végén 114 ezer fő megkaphatná az állandó tartózkodási engedélyt. Mellettük jelenleg további 934 ezer 18 éven aluli fiatal válhatna még potenciális jelöltté a középiskolai bizonyítvány megszerzését követően. Végül pedig van egy 489 ezer fős 18-34 év közötti csoport, akik a tartózkodási idő és az életkor tekintetében megfelelnének, középiskolai képzettségük hiánya miatt viszont azonnal nem kérhetnék a feltételes státuszt. Összességében tehát a törvényjavaslat jelenleg több mint 2 millió illegális bevándorlónak teremtene lehetőséget – a megfelelő képzettségi feltételek mellett – arra, hogy legalizálja státuszát. Ez pedig – összehasonlítva az aktuális becslések szerint 11-12 milliós illegális bevándorlással – egy igen fontos előrelépést jelentene (habár itt megjegyzendő, hogy kevésbé konkrét statisztikák 7-20 millió közé teszik ezt a számot).
Ami pedig ebbe a történetbe visszakapcsolja a latinókat az az, hogy az illegális bevándorlók majdnem 60%-a Mexikóból, további 20%-a pedig egyéb latin-amerikai országokból érkezik, ezzel magyarázatot adva arra, hogy miért a latinó kisebbségek szorgalmazzák leginkább a törvény elfogadását. Obama a múlt hét folyamán személyesen is találkozott a latinók kongresszusi képviselőivel, akik közölték az elnökkel, elegük van abból, hogy egy átfogó bevándorlási szabály elfogadására várjanak, miközben többszázezer hozzátartozójukat toloncolják ki az országból és olyan sosem látott szigorításokat léptetnek életbe velük szemben, mint például az arizonai bevándorlási törvény. Éppen ezért, ha az elnök a jövőben is maga mögött szeretné tudni a latinók szavazatait, akkor legalább a ’Dream Act’-et keresztül kell vinnie a Kongresszuson.
(Szimpátiatüntetők egy csoportja, forrás: www.americasvoiceonline.org)
 
Ezt a figyelmeztetést pedig érdemes megfontolni, hiszen a félidős választásokon is láthattuk, hogy latinó szavazatok mentettek meg olyan kulcsfontosságú szenátusi helyeket a demokratáknak, mint Harry Reid nevadai, Barbara Boxer kaliforniai és Michael Bennet coloradói posztja. Megválasztását követően maga Harry Reid (a szenátusi demokrata többség vezetője) is ígéretet tett arra, hogy újra napirendre tűzi majd a ’Dream Act’ kérdését – ez azonban egyelőre még várat magára.
A ’Dream Act’-et egyébként – nem meglepő módon – a latinó szavazók 78%-a támogatná, mellettük pedig szintén hasonló arányban az amerikai lakosság is szükségét érzi annak, hogy valamilyen módon normalizálják az illegális bevándorlók helyzetét. Csak érdekességképpen megjegyzendő, hogy az általában inkább bevándorlás-ellenes politikát támogatni hajlamos republikánus szavazók 56%-a is támogatóan lépett fel a törvény mellett. Kormányzati szinten a republikánusok már jóváhagyták a törvény egy előkészítő, úgynevezett „draft” verzióját és a Pentagon is erősen lobbizik a törvény mellett, hiszen a katonaság ezzel fontos új bázist nyerne. Összességében tehát látható, hogy komoly társadalmi támogatás áll a törvény mögött és látszólag politikai szinten is meg lehet a szükséges támogatás; kérdés azonban, hogy a republikánusok nem halogatják-e addig a kérdést, amíg összeül az új Kongresszus és így próbálnak majd meg átcsalogatni latinó szavazatokat a demokrata táborból, hogy ezzel javítsák esélyeiket a 2012-es elnökválasztásokon.

 

Péczeli Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr12474084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása