Klímavédelem űrtechnológiával

2011. február 10.

A XXI. század legmodernebb vívmányai a klímavédelem területére is betörtek. Az Európai Unió szatellit hálózatának két nagy projektje, a Galileo és a GMES nemcsak az EU nemzetközi pozícióján, kommunikációs rendszerének függetlenségén és a nemzetbiztonság terén javít, hanem egész Európát átfogó erejével elengedhetetlen eszköze lesz a közösségi klímavédelemnek.

Előző év decemberében az utolsó pillanatban sikerült elfogadni a 2011-es költségvetést, ezzel rövidtávon sikerült feloldani az Európai Parlament és a Tanács közötti ellentéteket. Hosszú távon azonban, hiába lépett életbe az együttdöntési eljárás a Lisszaboni Szerződéssel, a két fél között még mindig megy a harc a hatalomért. A Tanács megszorításokat, az Európai Parlament pedig több pénzt akar. A 2013 utáni hosszú távú pénzügyi programnak egy sor olyan új feladatot kell finanszíroznia, mint a külügyi szolgálat, az energia infrastruktúra vagy a Galileo és GMES szatellit hálózat kiépítése.
 
(Klímatüntetés Londonban, forrás: www.oknation.net)
 
Egy biztosnak sincs könnyű dolga az európai parlamenti meghallgatás során, így volt ezzel Connie Hedegaard, klímaügyi biztos múlt heti „Sky and space intergroup” meghallgatásán is. A klíma biztos néhány mondatban értékelte a decemberi kankúni ENSZ klímatárgyalások kimenetelét, melynek záródokumentumát Bolívia kivételével minden jelenlévő ország aláírta. Az első látszatra sikeres konferencián azonban ismét nem született jogilag kötelező megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásáról. Öröm az ürömben, hogy mára 80 ország kötelezte magát valamilyen szintű kibocsátás csökkentésre. Az áttörő sikert a következő, dél-afrikai konferenciától reméli a klímaügyi biztos. Tegyük fel, hogy Hedegaardnak végre teljesül az álma és sikerül megállapodni a post-kiotói rendszerről, az USA és Kína belemegy a kötelező csökkentesbe, de az, hogy ki és hogyan felügyeli majd a vállalásokat, mi több, hogyan ellenőrizhető, hogy eddig milyen eredmények vagy épp mulasztások történtek, nem látszik tisztán. Ehhez elengedhetetlen a jól kiépített európai műhold hálózat.
 
„Először a nemzetközi politikai keretet kell megalkotni, majd az újonnan létrehozott jogszabályokat kell a nemzeti jogba átültetni, a folyamat vége pedig a nemzetközi szatellit hálózattal karöltve működő európai műholdrendszer által biztosított monitoring”- tette hozzá Hedegaard. A GMES rendszer segítségével két területen is hatékonyabb lehet a klímavédelem melletti fellépés.
 
Egyrészről a GMES hálózat a monitoring elengedhetetlen eszköze. A műholdrendszer olyan területeken vethető be, mint az óceáni, szárazföldi és légköri megfigyelések; a klímaváltozás hatásainak vizsgálata vagy környezeti katasztrófák előrejelzése. A GMES rendszer fő feladata tehát a Föld megőrzésének támogatása. Másrészről a GMES biztosítja a gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt a tagállamok, a magánszektor és a kutató intézetek között. Egyfajta információs bankként szolgál majd, mely a felek közötti hatékony együttműködést segíti elő. A rendszer életbelépésével új korszak kezdődhet a klímapolitika terén. Az általa szerezhető információ mindegyik félnek egyaránt fontos, azonban semelyiknek sem ér meg annyit az ár-apályfigyelés vagy a globális felmelegedés hatásainak vizsgálata, hogy beruházzon ebbe az igen költséges iparágba. A GMES problémája a Galileóval szemben, hogy nem magán, hanem közérdeket szolgál, így senkinek nem áll érdekében finanszírozni a projektet, előnyeiből azonban sokan részesülnek.
 
A meghallgatás során Connie Hedegaard kiállt az európai szatellit hálózat mielőbbi kiépítése mellett, azonban arra kérdésre már nem tudott választ adni, hogy ha ennyire fontos a Bizottság számára a Galileo és GMES program, akkor a Bizottság legutóbbi állásfoglalásában miért ellenezte az újabb pénzügyi források odaítélését. A Galileo projekt 2013 utáni folytatásához 1,9 milliárd euró hiányzik, valamint 2014 után további évi 800 millió euró szükséges a működtetéshez. Egyelőre mind az európai szatellit hálózat sikere, mind az EU klímapolitikájának sikere kérdéses. Mindkettő mielőbbi megvalósítása nem tűr halasztást, hiszen hiába van meg a politikai elköteleződés a környezet védelme és megőrzése iránt, ha nincs meg a háttérben az a rendszer, ami biztosítja a transzparenciát.
 

Balogh Dóra

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr712651563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása