A nem-hivatalosan már most Matolcsy-csomagnak nevezett stratégiát több oldalról is megközelítik a különböző körök. A kormány ragaszkodik annak kiigazító jellegéhez, míg mások előszeretettel illetik a megszorító jelzővel is. A negyven oldalas, 26 pontba szedett reformterv legfőképp a 2012-es és 2013-as kiadások csökkentésére összpontosít. Ennek értelmében jövőre 550 milliárdot, majd a következő évben ezt még 352 milliárddal megtoldva összesen 902 milliárd forintot spórolnának meg. Elhalasztják a társasági adót csökkentő intézkedéseket (kivéve a kisvállalatok körében), sőt, a bankszektorra mért különadó behajtási idejét 2 helyett 3 évre növelnék. Mindezek eredményeképpen a GDP-arányos adósság idén 75 százalékra, 2012-ben 71, 2013-ban 69, 2014-ben 66, 2015-ben 63, majd 2016-ban 59 százalékra csökkenne, 2018-tól pedig 50 százalékkal számoltak.  Főbb hatásait a foglalkoztatás (pl.: rokkantnyugdíj átalakítása), a tömegközlekedés (pl.: e-útdíj bevezetése), a nyugdíj rendszer (pl.: korkedvezményes nyugdíjazás felszámolása), a gyógyszerkassza (pl.: gyógyszergyártói befizetések növelése), az oktatás (pl.: a tankötelezettség 15 évre csökkentése; egyetemi szakok minőségi átvizsgálása) és az állami költségek érzik majd meg. Azt, hogy melyik szektorban mekkora költségcsökkenést kívánnának elérni, jól mutatja a következő táblázat.

 

("A terv", forrás: www.index.hu)

 

Az elemzők és a piac már régóta várta a csomag részleteit, melynek létéről már eddig is biztos információk voltak. A bejelentés után pedig nem maradtak el a szokásos reakciók sem. A Wall Street Journal Neil Shearing, a Capital Economics in London munkatársának véleményét idézi, aki, bár igen meggyőzőnek tartja a kormány által bemutatott számokat, hiányolja a program megvalósításáról szóló részleteket. Így hosszú távon szerinte Magyarország fiskális helyzete továbbra is bizonytalan. A cikk írója nem felejti el ehhez hozzátenni azt sem, hogy a nagy adósságcsökkentés mögött a nemrég „államosított” nyugdíjvagyonok állnak, melynek elköltése tovább növelheti az eddig is nagy kormányzati terhet a jövőbeli nyugdíjazási helyzettel kapcsolatban. Az újság több prominens elemző véleményét is összegyűjtötte, akik szintén – majdnem egyhangúan – a részletek majdnem teljes hiányát emelték ki. Ezek nélkül a piacnak újra kvázi-érzelmi alapon kell döntéseket hoznia az országgal kapcsolatosan, mely a forint és a budapesti tőzsde esését hozhatja magával. Valószínűnek vélik, hogy a lépésekkel sikerül némi időt nyerni egy újabb leminősítéstől, azonban, ha nem történnek meg hamarosan a konkrét lépések, a hitelminősítők tovább ronthatják az ország már így is alacsonyan lévő besorolását. A Financial Times a már említett tényezők mellett leginkább az 500 millió forint feletti adóalapra vonatkozó társasági adó 19-ről 10 százalékra való csökkentésének elmaradása és a bankadó kiterjesztése miatt volt elégedetlen.

 

Voltak azonban olyanok is, akik nagyobb bizalommal fordultak az újonnan bejelentett program felé. Raffella Tenconi, a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport közgazdásza szerint a csomagnak pozitív üzenete lehet a piac felé, mivel annak 900 milliárdos összértéke meghaladja a várt 600-800 milliárdos számokat, valamint nem bevételnövelő, hanem kiadáscsökkentő tervezetről van szó. Érdekes módon ő személy szerint a társasági adó csökkentésének elhalasztását is a kedvező tényezők közé sorolja, mivel így nagyobb mozgástér mutatkozhat az államháztartási hiány lefaragására. Az RBC Capital Markets globális befektetési szolgáltató csoport véleménye szerint is a hatékonyságot várja el a piac a kormánytól, ám kijelenti, egyértelmű, hogy ehhez időre van szükség. Kiemelte, fontos látni, hogy a program olyan szektorokat céloz meg, ahol tényleg sok lehetőség van a spórolásra, azonban a problémák sajnos nagyon mélyen gyökereznek. Nem véletlen, hogy a szakmai szervezetek minden érintett szektorból azonnal tárgyalásokat kezdeményeztek a Nemzetgazdasági Minisztériummal.

 

("A bejelentés", forrás: www.kormany.hu)

 

Összességében tehát majdhogynem egyértelmű a nemzetközi reakció a Széll Kálmán Programra: van rá esély, hogy működőképes lesz és sikerül tartani a felvázolt számokat (elemzők reálisan a 2/3-át tekintik megvalósíthatónak), azonban jelenleg a piaci szereplők nem lettek informáltabbak arra vonatkozóan, hogy részleteiben hogyan is fog mindez végbemenni. Ez természetesen problémát jelent, ezt mutatta az is, hogy az EUR/HUF árfolyam és a BUX index azonnal esésnek is indult a bejelentést követően. Azonban valószínű, hogy az Orbán-kormány – mely minden bizonnyal pozitívabb válaszokat várt a kiigazító csomagra – megpróbálja a gyakorlatban is demonstrálni, miképp is képzelte a reformok megvalósítást, ez pedig már érdemben nyugtathatja meg a piaci szereplőket.