Lemondott Hillary Clinton szóvivője: Tovább gyűrűzik a Wikileaks-botrány az Egyesült Államokban. A Wikileaksre felkerült anyagok kiszivárogtatásával vádolt katonát, Bradley Manninget védőügyvédje szerint napi 23 órában egy magánzárkában tartják fogva. Ezzel kapcsolatos ellenvéleményét fejezte ki Philip J. Crowley, a külügyminiszter szóvivője egy csütörtöki konferencián, melyben „nevetségesnek, kontraproduktívnak és ostobának” minősítette a katona fogva tartási körülményeit. Ezt követően Crowley hétfőn benyújtotta lemondását, amelyet Clinton elfogadott. Obama a katona fogva tartásával kapcsolatos kérdésekre pénteken azt reagálta, hogy a Pentagon tájékoztatása szerint „megfelelően kezelik a vádlottat”.
A legmagasabb költségvetési hiány: Az Egyesült Államok Államkincstára(U.S. Treasury Department) február havi jelentésében 225,5 milliárd dollárra tette a büdzsé hiányát, ez pedig a legmagasabb eddig mért hiány az ország történetében. A hatalmas hiány tovább növelte a nyomást a Kongresszuson a költségvetés rendbetételére és az ország adósságának csökkentésére. Továbbra sincs egyetértés azonban a kiadások csökkentésének vagy a bevételek növelésének módjáról, az elmúlt hónapokban a republikánusok és a demokraták javaslatait egyaránt leszavazta a Szenátus (ahhoz ugyanis, hogy átmenjen a törvény, a szavazatok kétharmadára lenne szükség – szerk.). Február amúgy a sorban a huszonkilencedik olyan hónap, melyben nő a büdzsé hiányának mértéke.
Az olajtartalékok kérdése: A líbiai polgárháború gazdasági hatásai elérték az Egyesült Államokat is: néhány államban egy gallon üzemanyag ára megközelítette a 4 dolláros árat az utóbbi hetekben (eközben a Brent hordó ára 120 dollár körül mozog). Bár a Szaúd-Arábia által bejelentett kitermelés növelése átmenetileg csökkentette az olajárakat, a nyomás csökkentése érdekében az Obama adminisztráció fontolóra vette az 1973-as olajválság idején felállított tartalékok átmeneti megnyitását a piaci nyomás enyhítése érdekében. Az elnök más lehetőségeket is említett; egyrészt újra engedélyezni fogja a mélytengeri fúrást a Mexikói-öbölben, másrészt ismét nyomatékosította korábbi célkitűzését, miszerint 2035-re az ország tisztaenergia-felhasználását 80%-ra kell emelni.
A 2010-es népszámlálás eredményei: Március 8-án napvilágra kerültek a 2010-es népszámlálás első részének részletes adatai. A sajtó az adatok közül a spanyol-ajkúak és a távol-keleti származásúak számának emelkedésével foglalkozott. Bár a növekedés elsősorban az egymilliónál kisebb lakosságszámú államokban volt igazán domináns, Kaliforniában még így is 28%-kal nőtt a spanyol-ajkú lakosság száma. A cenzus szerint 39 millió ún. „hispano” él az Egyesült Államokban.
Tóth Nándor Tamás
