Elkerülhető-e a második gázai háború?

2011. március 29.

Az elmúlt pár hét alatt gyorsan romlott Izrael biztonsági helyzete, megszaporodtak a gázai övezetet uraló Hamasz és más terrorszervezetek által indított rakétatámadások a dél-izraeli települések ellen. Az izraeli közvélemény felzaklatott lelkiállapota gyors döntésre kényszerítheti a politikai vezetést, ennek eredménye pedig akár egy újabb háború lehet a már így is forrongó Közel-Keleten.
 
Mindennapossá váltak a rakéta- és tüzérségi csapások Izrael déli nagyvárosaival szemben, a gázai övezettel határos kisebb települések mellett már a kétszázezer lélekszámú Beér-Seva és a part menti, gyorsan fejlődő Asdód és Askelon városa is folyamatosan támadás alatt van. A konfliktus gyorsan eszkalálódik, az izraeli hadsereg eddigi válaszcsapásai egyelőre képtelenek elegendő nyomást gyakorolni a gázai övezet fegyveres szervezeteire, hogy szüntessék be a civil lakosság elleni felfokozott hadjáratukat. A mostani, pattanásig feszült helyzet súlyosságát mutatja, hogy a viszonylag kisebb terrorszervezetek mellett a Hamasz fegyveres szárnya is bekapcsolódott az akciókba, ezzel növelve annak az esélyét, hogy Izrael politikai vezetése felhatalmazva érzi majd magát egy, a gázai övezet katonai célpontjai ellen indított átfogó támadásra.
 
("Újra kezdik?", forrás: www.astiak.co.uk)
 
Hihetetlen nyomás nehezedik jelenleg a Netanjahu-kormányra, mivel az izraeli közvéleményt két erőszakos cselekmény is sokkolta a közelmúltban. Először egy zsidó családot mészároltak le a ciszjordániai Itamarban egyelőre ismeretlen elkövetők, köztük kiskorú gyermekeket, majd pedig az elmúlt héten robbantásos merényletet követtek el a jeruzsálemi központi buszpályaudvar bejáratánál. Ilyen súlyos cselekményekre nem volt példa az elmúlt években, és visszaidézték az előző évtized első éveit, amikor Jeruzsálemben rendszeresek voltak az öngyilkos merényletek. A romló biztonsági helyzet miatt most kemény választ vár az izraeli közvélemény a politikai vezetéstől, amely egyelőre inkább az időhúzás taktikáját választotta. Ennek keretében rendkívüli döntéssel telepítették az új Vaskupola rakétaelhárító rendszert Beér-Seva nagyvárosa mellett, és egy másik hasonló üteg elhelyezését is tervezik, azonban még a déli területek részleges védelme is legalább öt üteget igényelne. Ennek a kiépítése hatalmas anyagi terhet róna az izraeli költségvetésre, a működtetésről pedig már nem is beszélve, ilyen arányú rakétaözön mellett ez hamar szárazra szívná az ország büdzséjét. A Vaskupola rendszer átvezénylése délre azért is döntő jelentőségű fejlemény, mivel ezeket az elhárító rakétákat északra, a Hezbollah támadásai ellen akarták telepíteni. A Libanon déli részét uraló szervezet egyre komolyabb hatótávolságú és pusztító erejű iráni és szíriai rakétákat állít hadrendbe, olyan számban, amely akár letarolhatja a part menti nagyvárosokat, köztük Tel-Avivot és Haifát is. A Hamasz és a többi gázai terrorszervezet már ezzel a fejleménnyel is komoly segítséget nyújtanak az Irán szövetségi rendszeréhez tartozó Hezbollahnak egy esetleges északi front megnyitásához.
 
Láthatjuk, hogy a mostani izraeli lépések nem képezhetik egy tartós fegyvernyugvás alapjait, tehát vagy politikai, vagy pedig, előbb-utóbb katonai válaszadásra kényszerül az izraeli vezetés. A politikai megoldást a rakétatámadások beszüntetése jelentheti, azonban ezzel több ellentétes érdeke is van a Hamasznak. Egyrészt biztosíthatja, hogy a palesztin politikai egységről folytatott tárgyalások, amelyeket a Fatah folyamatosan szorgalmaz (és amely megfosztaná a terrorszervezetet gázai egyeduralmától), továbbra is szüneteljenek a katonai cselekmények árnyékában. Másrészt nagy nyomás nehezedik a Hamaszra a még nála is radikálisabb palesztin terrorszervezetek felől, amelyek megalkuvásnak tekintik a korábbi fegyvernyugvást az általuk elpusztítani kívánt „cionista rezsim” és a Hamasz között, amely nem jelentette persze, hogy az Iszlám Dzsihád és más szervezetek ne lődöztek volna át Izraelbe a tűzszünet alatt is. Végezetül pedig az arab világ forradalmi felbolydulását is ellensúlyoznia kell a Hamasznak azzal, hogy a belső elégedetlenségről a katonai villongásokkal igyekszik elterelni a figyelmet, mivel a saját lakosságának tüntetéseit kemény kézzel szétverte és a mostani rakétatámadások által kiváltott izraeli válaszcsapások újra Izrael felé irányíthatják a Hamasz uralma alatt ragadt palesztinok dühét.
 
Izrael egyelőre igyekszik elkerülni az átfogó katonai akció megindítását, hiszen az igencsak megtépázott nemzetközi imázsának nem tenne jót egy elkerülhetetlenül civil áldozatokkal is járó újabb háború. Másrészt az ugyancsak a hazai tüntetések miatt kiutat kereső szíriai Aszad-rezsimnek is esetleg beavatkozásra adhatna lehetőséget egy délen lekötött izraeli haderő, így levezetve a szíriai elégedetlenségi hullámot egy háborúval. A felsorolt okok miatt a Netanjahu-kormány tehát egyelőre kivár, azonban egy ponton túl elkerülhetetlenné válhat a háború.

 

Csepregi Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr522782424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mrZ (törölt) 2011.03.30. 02:27:52

Tökös norvég a talpán:
europenews.dk/en/node/41655

Eközben az amcsik új játékteret találtak:
www.washingtonpost.com/opinions/ridding-syria-of-a-despot/2011/03/25/AFSRRVYB_story.html

Az izraeli közvélemény meglehetősen fásult, nem vár el semmit a kormánytól. Aki teheti menekül. Nem azért mert katonailag gyengék, hanem mert 60 éve élnek félelemben és elegük van. Ők is tudják hogy ezzel a politikával nem lehet eredményt elérni.
Asszad nem akar háborút, max Libanon ellen. Izrael túl nagy falat.
Egy regionális háború jót tenne izraelnek, felrázná az embereket.
- Gyarapodna néhány száz-ezer Km2-rel volna hova telepíteni a gázai és jeruzsálemi palesztinokat.
- Lenne indok is a kitelepítéshez.

A Hamasz katonailag jelentéktelen. Az előző gazai akció is csak mészárlás volt nem háború.
Az izraeli légierő könnyedén megakadályoz bármilyen szárazföldi-tengeri támadást, és brutális válaszcsapásmérő képessége van.
Abban egyetértek hogy háború lesz, de ez arrafelé OK.
süti beállítások módosítása