Barack Obama amerikai elnök megválasztása után nem sokkal biztosította Oroszországot arról, hogy az Egyesült Államok által tervezett kelet-európai rakétavédelmi rendszer, amely Csehország és Lengyelország területén épült volna fel, végül nem fog elkészülni. Az oroszok számára kedvező döntés később a START-szerződés megújítását és az orosz-amerikai kapcsolatok érzékelhető javulását eredményezték. Az Egyesült Államok mostani bejelentése azonban, hogy a korábbiak ellenére mégis lesz amerikai rakétavédelmi rendszer, méghozzá Romániában, ismét fagyossá teheti a két nagyhatalom közti viszonyt.
A román államfő, Traian Basescu mosolyogva jelentette be kedden, hogy országának legfelsőbb katonai tanácsa elfogadta döntését, hogy Romániában épüljön fel az Egyesült Államok kelet-európai rakétavédelmi rendszere. A jelenlegi tervek szerint 2015-re kis- és közepes hatótávolságú rakéták, valamint közel 200 amerikai katona népesítené be a dél-romániai Deveselu támaszpontját. Az Egyesült Államok azzal érvvel, hogy a rendszerre a növekvő iráni fenyegetettség miatt van szükség, amely mind az Államokat, mind pedig a NATO szövetségeseket súlyosan veszélyezteti. Ezzel szemben az orosz vélemény (itt, itt) szerint a mostani amerikai-román lépés rendkívül barátságtalan, hiszen az nyíltan szemben áll azon korábbi vállalásokkal, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a rakéták nem Oroszország ellen irányulnak. Ilyen lépés volt a rendszer lengyel-cseh kiépítésének leállítása, az anti-ballisztikus rakéták helyett kis- és közepes hatótávolságú rakéták (elsősorban) tengeri telepítése, valamint az az amerikai vállalás, miszerint az orosz felet minden rakétavédelmi kérdésben meghallgatják. Olyan ismertebb orosz politikusok, mint például Konstantin Kosachev, az alsóház (Duma) külpolitikai, vagy Viktor Zavarzin, a védelmi bizottság vezetője szerint az Egyesült Államok lépése sértő, és ez könnyen a feszültségek erősödéséhez vezethetnek. Kosachev hozzátette, hogy bár többször kérték az amerikaiakat arra, hogy azok biztosítsanak jogi garanciát arra vonatkozóan, hogy nem épül védelmi rendszer Kelet-Európában, ettől a másik fél mindig elzárkózott.
("Amikor még rendben volt minden", forrás: www.minnpost.com)
Oroszország számára azért különösen fájó ez a döntés, hiszen sokáig úgy tűnt, hogy Barack Obama, szemben elődjével, George W. Bush-sal, talán megértőbb lesz a nemzetközi politika érzékeny területeivel (értsd: orosz-amerikai viszony) szemben. Ez a remény azonban a héten elillant, Obama döntött, a legfrissebb tervek szerint az új rakétavédelmi rendszer három vagy négy lépcsőben, több mint 50 rakétát fog telepíteni földre és tengerre (tengeralattjárókra és hajókra) egyaránt. Vagyis ez azt jelenti, hogy bár az kétségtelen tény, hogy Obama megtartva ígéretét a Bush által favorizált nagy hatótávolságú rakéták helyett inkább kisebbeket telepített, de az is, hogy ebből viszont sokkal többet. (A Bush adminisztráció korábban 8-10 nagy hatótávolságú rakétát szeretett volna Kelet-Európába állomásoztatni.) Az ügyben természetesen megszólalt az amerikai Védelmi Minisztérium szóvivője is, aki elmondta, hogy nem értik az orosz fél felháborodását, mivel az új rendszer kizárólag Irán ellen irányul, arra mind az Egyesült Államok, mind pedig a NATO szövetségesek igényt tartanak, valamint nincs köztük olyan rakéta, amely veszélyeztetni tudná az orosz nukleáris ütőerőt. Sőt, jegyezte meg zárásképpen a szóvivő, ez az egész igazából Oroszországnak is hasznos lenne, hiszen a védelmi vonal az ő biztonságukat is szavatolná, mert a növekvő iráni veszély orosz-ügy is.
Összefoglalva tehát a legnagyobb probléma Oroszország számára az, hogy látszólag ezt a rendszert mindenki akarja. Akarja az Egyesült Államok, akarja Nyugat-Európa, és legfőképpen, akarja Kelet-Európa. (Erről tanúskodik ugye az is, hogy amikor kiderült, hogy Obama elnök elveti a Bush-féle rakéta rendszert, a legfontosabb közép-kelet-európai vezetők szinte mindegyike kérte az amerikai vezetést a döntés azonnali felülvizsgálatára.) Egyedül egy állam nem akarja, mégpedig Oroszország.
Németh Áron Attila
