A palesztin egység megszületését követő kezdeti bénultságot felváltva az izraeli hatóságok úgy tűnik folytatni kívánják a csendes együttműködést a Palesztin Hatósággal. Eközben tovább folyik a nyilatkozatháború a nemzetközi médiában arról, hogy ki akadályozza meg a békekötést a felek között. A következő hónapok legnagyobb kérdése, hogy mérséklődő pályára áll-e Hamasz, illetve, hogy milyen eszközökkel tudja a Fatah visszaszorítani a Gázai övezetben menedékre lelő radikálisokat.
Nincsenek könnyű helyzetben a Fatah vezetői, hiszen minden egyes tévés interjú után, amelyben kifejtik, hogy a palesztin kiegyezést követően, akár napokon belül létrejöhetne a békemegállapodás Izraellel, a Hamasz valamelyik feje biztosítja a világot, hogy semmi esetre se mondanak le Izrael államának elpusztításáról. Egyelőre úgy tűnik a Fatah igyekszik a hónapokon belül esedékes választásokra koncentrálni, és megelégszik azzal, hogy az egységkormány megléte alatt a Hamasz remélhetően nem indít újabb rakétatámadásokat izraeli célpontok ellen. A Fatah vezetése valószínűleg abban bízik, hogy amennyiben képes lesz megerősíteni pozícióját a Gázai övezetben (ami jelenleg a nullához konvergál), azzal csökkentheti az Izraelre nehezedő terrorista nyomást, így visszaszerezve a független palesztin állam kikiáltásának (nagy)hatalmi támogatóit.
("Ők hisznek benne", forrás: www.halapic.com)
A palesztin egységkormány megszületésének hírét óvatos optimizmussal fogadták az Izrael helyett egyre inkább a Palesztin Hatóság mellett kiálló európai államok, azonban ezek után a Hamasz minden agresszív megmozdulása a zsidó állammal szemben a teljes palesztin diplomáciai erőfeszítést fogja hátráltatni. Márpedig a Hamasz jelenleg is kötéltáncot jár, hiszen paradox módon minden harcias retorikája és a rakétatámadásai mellett, még mindig a Gázai övezet egyik legmérsékeltebb ereje, márpedig amennyiben az Iszlám Dzsihád és más terrorista szervezetek túl puhánynak tartanák a Hamaszt, akár fegyveres kihívást intézhetnek az övezetet uraló erővel szemben, míg a további radikalizációja a palesztin egységet boríthatja fel. A soron következő választások önmagukban nem fognak megoldást jelenteni a palesztinok megosztottságára, hiszen egy elsöprő Fatah győzelem nem valószínű, a Gázai övezetben jelenleg nincs kiépített szervezeti hálójuk, és a Hamasz se nézi majd tétlenül, hogyha kiszorítják egyetlen komoly hatalmi bázisából. A Hamasz ciszjordániai sikerére még ennél is kevesebb esély van, egyrészt az eddig a Fatah uralmát élvező palesztinok bizonyára nem kívánnak egy, a Gázai övezethez hasonló nyomorúságos állapotban élni, továbbá az izraeli biztonsági erők se néznék tétlenül, hogy a Hamaszosok, akik még pár hete a Dél-Izrael nagyvárosait lőtték, befészkelnék magukat Jeruzsálem tőszomszédságába.
Egyetlen lehetőség van arra, hogy a palesztin egységkormány bármiféle pozitív hatást gyakoroljon a békefolyamatra, ez pedig a Hamasz mérséklődése és/vagy a Fatah hatalmának kiterjesztése a Gázai övezetre, amelyhez Izrael minden bizonnyal csendes támogatást is nyújtana. Ezt a folyamatot azonban betetőzné egy fegyveres összecsapás a mérsékelt palesztin erők és a radikális csoportok között, amelyre a Fatah egyelőre nincs felkészülve se fegyveresen, se szervezetileg. Amennyiben azonban a Hamasz továbbra is a tűzszünetet, illetve bármilyen, az 1967 előtti tűzszüneti vonalak mentén létrejövő palesztin államot pusztán taktikai lépésnek tekint a zsidó állam elpusztítása felé vezető úton, addig Izrael minden erejével meg fogja akadályozni a független Palesztina létrejöttét. A Hamasz jelenléte pedig folyamatosan az iráni és szír befolyást jelenti a régióban, hasonlóan a libanoni Hezbollah-hoz, ez a további térnyerés pedig vállalhatatlan következményeket jelentene az Egyesült Államoknak, Európának, de a szunnita Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának is. A labda tehát a palesztinok oldalán van, a következő hónapok el fogják dönteni, hogy képesek lesznek-e egy olyan, Ciszjordániában és a Gázai övezetben is meghatározó politikai erőt létrehozni, amely valós lehetőséget biztosít a palesztin állam megteremtéséhez vagy pedig továbbra is megosztottak maradnak és folyamatos biztonsági fenyegetést jelentő tényezőknek adnak otthont, így megakadályozva, hogy önálló országhoz jussanak.
Csepregi Zsolt
