Augusztus 2-án összeomolhat az Egyesült Államok

2011. július 25.

Miközben Európában tombol az euróválság, amelynek igazán pozitív kimenetelére egyre kevesebb az esély, az Egyesült Államokban is mind nagyobb politikai gondokat okoz az adósságválság. Augusztus 2-án az államadósság el fogja érni a 14,3 billió dollárt – ez az alkotmányban rögzített adósságplafon –, ezt követően az ország fizetésképtelenné válik. Mindezek ellenére ebben a nehéz fiskális helyzetben sem tud megegyezésre jutni az ország két nagy pártja, a Republikánus és a Demokrata Párt.
 
Legutóbb 2010 februárjában szavazta meg a Kongresszus az adósságplafon emelését, vagyis, alkotmánymódosítás nélkül megbénulhat az ország, hiszen az amerikai alkotmány szerint az államadósság nem emelkedhet az előre meghatározott szintnél tovább; tehát nem vehet fel több hitelt, ezáltal nem tudja finanszírozni a kiadásit. Erre azonban több, mint egy évtizede nem volt példa, mivel ez az állam működésének a leállásával egyenértékű. Augusztus 2-a azonban vészesen közeledik, de az álláspontok a kiszámíthatatlan és drasztikus következmények ellenére sem közelednek. A főbb törésvonalak a korábban a honlapunkon elemzett (elérhető: innen) tényezők mentén húzódnak: a demokraták az adók növelését, a republikánusok pedig a kiadások csökkentését szeretnék elérni. A központi probléma a Medicare program, amely állandó belpolitikai vita annak megszavazása óta, hiszen a demokraták nem szívesen csökkentenék a Medicare támogatását, mivel azt éppen Barack Obama terjesztette ki további 40 millió fő részére. A támogatások csökkentése nélkül azonban a republikánusok semmilyen egyezségbe nem mennek bele.
 
("Nehéz helyzetben Barack Obama", f: www.guardian.co.uk)
 
Márpedig az egyezségre mindenképp szükség van, ugyanis a Kongresszusban a Republikánus Párt többséget élvez. Az általuk előterjesztett költségvetést azonban rendre leszavazza a demokrata többségű Szenátus (amennyiben valamilyen formában mégis keresztülmenne a törvény, azt vélhetőleg az elnök megvétózná). Látszik tehát, hogy két párti megegyezés nélkül nem fog megoldás születni. Erre az egyik lehetőség a „Hatok Csoportja” elnevezésű, három-három republikánus és demokrata szenátort magában foglaló csoport, amelynek programját a héten vázolták fel a Szenátusban. Eszerint a jövő évben azonnal csökkentenék a költségvetés kiadásait 500 milliárd dollárral, majd a következő évtizedben 3,7 billió dollárt takarítanának meg. Ebből 2,7 milliárdot kiadáscsökkentéssel spórolnának meg (tehát a Medicare és a hozzá hasonló Medicaid programok reformjával), további 1 billió dollár bevételt az adózási rendszer reformjával, a kivételek és egyéb kedvezmények eltörlésével érnék el – úgy, hogy közben még adót is csökkentenének. Ez utóbbira a republikánus szavazatok miatt mindenképpen szükség van. A „Hatok Csoportjának” csomagjában a legellentmondásosabb elem az Alternatív Minimum Adó (AMA) eltörlése: ez az adónem azért jött létre, hogy a különböző kedvezmények és juttatások igénybevételével a magánszemélyek ne tudjanak egy bizonyos mennyiségnél kisebb adót befizetni, azaz az adórendszert kijátszani. Az AMA-t azonban nem rögzítették az inflációhoz, hanem folyamatosan emelték, ezért egy idő után már a középosztályt is sújtotta. Az AMA eltörlésének következményei tehát nem egyértelműek: egyrészt adócsökkentés lenne a középosztálynak, de egyéb kedvezmények eltörlésével adóemelést jelente a gazdagabbaknak.
 
A Hatokkal párhuzamosan a republikánus képviselők kidolgoztak egy másik tervet is az államadósság hosszú távú csökkentése érdekében, ez lett a „Cut, Cap and Balance” (CCB, „visszavágás, korlátozás és egyensúly”), amelynek célja a kiadások visszavágása 111 milliárd dollárral, a költekezés lehetőségének törvényi szinten történő korlátozása és az adósságplafon hosszú távú egyensúlyának felállítása. Ez a törvénytervezet azonban érthető módon elfogadhatatlan a demokrata képviselők és szenátorok számára.
 
(A republikánus költségvetés kulcsszavai)
 
Barack Obama mindeközben egyre nehezebb helyzetbe kerül. Adminisztrációja a Hatok mellett foglalt állást, ám várhatóan a republikánus képviselők kihátrálnak a tervezet mögül és a CCB-t támogatják. Az elnök számára azért lenne fontos a két párt kibékítése, mivel a szavazók egyre kevésbé tartják alkalmasnak az elnöki pozícióra. A legtöbb választó szerint egyaránt szükség lenne a kiadások csökkentésére és az adók emelésére. A kevert megoldást támogatók aránya 70% fölött van.
 

A közelgő határidő mellett a feszített világgazdasági környezet is nehezíti a politikusok döntését. Áprilisban a Standard’s & Poor hitelminősítő intézet már negatívra sorolta az ország adósságának kilátásait, a múlt héten pedig kilátásba helyezte, hogy leminősíti azt. A magasabb kockázati felárral pedig még nehezebb lenne az adósság finanszírozása. Ebben a helyzetben tehát éppenséggel a politikusok kiegyezésére lenne szükség (mint például a nem éppen erről ismert Olaszországban), az elnök részéről pedig egy pártpolitikán felül álló, közvetítő politikára.

 

Tóth Nándor Tamás

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr833095495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.