DiploMaci interjú: "Felháborít a tüntetők viselkedése"

2013. december 19.

Előző válaszolónkkal ellentétben második kijevi interjúalanyunk, egy jó nevű tervezőmérnök, teljesen más szemszögből látja a helyi tüntetéssorozatot és az ország belpolitikai helyzetét. Véleménye szerint például a Majdanon olyan extrém csoportosulások jelentek meg, amelyek korábban nem voltak az országban; mind Európával, mind Oroszországgal szükségesnek tartja a megegyezést, mert Ukrajnának szerinte inkább magára kellene támaszkodnia; és bízik benne, hogy a tüntetések szervezőit méltóképpen megbüntetik.

 

A tüntetők által adott ultimátum múlt kedden járt le. Mit gondol, az ultimátum valóban használt az ellenzéki erők számára, vagy inkább csak egy kísérlet volt arra, hogy időt nyerjenek a további stratégia kigondolására (miközben egyidejűleg Janukovicsra is nyomást tudtak gyakorolni)?

Úgy gondolom, hogy a konfliktus megoldásának bármilyen halasztása károkat okoz Ukrajnának. Kijevben egyre nagyobb tiltakozó tömeg gyűlik össze, és egyre nehezebbé válik a folyamatok ellenőrzése. A konfliktus ideje alatt komoly extrém csoportosulások szerveződtek, amilyenek eddig soha nem voltak az országban. Szemtelenül, provokatívan viselkednek, és nem érthető, kinek is rendelődnek alá. Emellett se a hatalomnak, se az ellenzéknek nincs stratégiája. Nincsenek abban a helyzetben, hogy szembeszálljanak a nacionalista konfliktusokat kirobbantó modern politikai technikákkal. Nincs kétségem afelől, hogy a helyzet előre meghatározott forgatókönyv szerint alakul.

ukrajna_4.jpg("Mégis, kinek a harca?" f: www.news.yahoo.com)

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének múlt keddi látogatása Ön szerint hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az ellenzéki pártok sikerrel járjanak? Vagy éppen ellenkezőleg, ez a látogatás inkább negatívan hatott, gyengítette a tiltakozók pozíciót (mondván, miért az EU-hoz fordultak segítségért ahelyett, hogy saját belső ügyként kezelték volna a konfliktust)?

Nem gondolom, hogy Ashton látogatása eredményes lesz, vagy, hogy lesz bármilyen következménye. Az ukrán hatalomnak és az ellenzéknek asztalhoz kell ülnie és megoldani a kérdéseket, válaszokat adni erre a rendetlenségre és a bűncselekményekre, amelyek mindkét oldal felelősségének és stratégiájának hiánya miatt alakultak ki.

Mit gondol magáról Janukovicsról? Miután 2010-ben újraválasztották, egyfajta kettős politikába kezdett: (i) támogatta Ukrajna felkészítését az uniós csatlakozáshoz, igyekezett elnyerni az EU-pártiak bizalmát, miközben (ii) élénkítette az Oroszországgal ápolt kapcsolatait közvetlen és közvetett gazdasági segítséget kérve. A teljes kormánynak mennie kéne vagy csak Janukovicsnak?

Én mindig rosszul viszonyultam Janukovicshoz. Soha nem szavaztam rá. Az ő idejében az ország különösen elmerült a korrupcióban és a lopásban. Azonban nem ítélem el a kettős játék miatt. Ukrajna „kutyaszorítóba” került Oroszország és Európa között. Európa gazdasági és politikai reformokat követel tőlünk, Oroszország pedig megfojtja a gazdaságunkat, amely történelmi okokból arrafelé orientálódik. Senkinek sincs szüksége egy erős Ukrajnára. A kormány lemondása véleményem szerint a gazdaság teljes összeomlásához vezetne. Az elnökkel szembeni felelősségre vonási eljárás (impeachment) nem vezet eredményre, ugyanis az ellenzéknek nincs egyedüli, erős vezetője.

Mikor megosztott ukrán társadalomról beszélünk, feltételezzük, hogy a pro-EU ellenzéki pártok együttműködnek az orosz befolyás csökkentésének érdekében. Ön szerint ezek a pártok hajlandóak lesznek hosszútávon együtt dolgozni? Amennyiben igen, megfelelő vezetőjük lehet Vitalij Klicsko?  

Az ukrán társadalmat mesterségesen forgácsolják szét. Miért kell harcolni Oroszországgal vagy Európával? Kötelesek vagyunk megtanulni megegyezni mindkét óriással. Ellenkező esetben megint két részre szakítanak, mint Bogdan Hmjelnyickij idejében. Az ukrán nép készen áll a hosszútávú együttműködésre mind Európával, mind Oroszországgal. De ez a megoldás nem felel meg. Mindenképpen azt akarják, hogy valamelyik oldalhoz húzzunk. Ha érdekli Önöket Ukrajna jövője, segítsenek, vagy ne zavarjanak. Vitalij Klicsko jelenleg az ellenzéki trojka tagjaként lép fel, és sehogy nem tud kiszakadni egyedüli vezetőként. A fasisztoid Szabadság párt vezetőjével, Tyahnyibokkal egy tribünön a saját politikai reputációját ássa alá.

Angela Merkel korábban úgy nyilatkozott Klicskóról, mint potenciális jövőbeni ukrán elnökről. Hogyan látják mindezt az ukrajnai választópolgárok?

Az ukrán nép nem szereti, amikor a háta mögött döntenek. Ezért kezdődött el a narancsos forradalom is. Akkor Putyin köszöntötte Janukovicsot a választások eredményének hivatalos kihirdetése előtt. Nem szabad siettetni az eseményeket.

Közel tíz évvel vagyunk a narancsos forradalom után. Az elmúlt években számos sikeres és kevésbé sikeres periódus váltotta egymást. Az ukrán társadalom minden korábbinál megosztottabb. Hogy látja mindezt? Ukrajna tényleg elveszítette az elmúlt tíz évet?

Nem gondolom, hogy minden leírható ennyire kategorikusan. Megnyugszunk, és elkezdünk dolgozni országunk jólétéért. A tíz év alatt neveltük a gyerekeinket, igyekeztünk nekik európai képzettséget biztosítani, közösen dolgoztunk orosz és európai cégekkel. Gazdasági és politikai tapasztalatot gyűjtöttünk. Az én életemben egy nap sem veszett kárba. És én is Ukrajna része vagyok.

Ukrajna újkori történelmében számos válság ment végbe. Például az 1990-es évek és 2009 gazdasági válságai, vagy a korai kilencvenes évek és 2004 (narancsos forradalom) politikai krízisei. Azonban olyanra nem volt példa a korábbiakban, hogy Ukrajna egyidejűleg szenvedjen politikai és gazdasági válságtól. Ön szerint képes lesz Ukrajna megbirkózni ezekkel a kihívásokkal? Van esély arra, hogy visszaszerezze a korábbi lendületet, és újra növekedésnek induljon a gazdaság?

Fel kell állnunk a térdünkről. 46 millióan vagyunk. Csak az országunkra és a földünkre van szükségünk. (Jelenleg) nincs szerencsénk a vezetőkkel, de egyszer majd csak lesz.

Hogy látja Kijevet magánemberként mostanában? Mennyire biztonságos a város?

Biztonságban megyek a munkába és sétálok az utcán. De az események középpontja felé ritkán járok. Felháborít a kijevi helyzet, a közigazgatási épületek elfoglalása, az emlékmű ledöntése, a mészárlás a Krescsatyikon (Kijev főutcája). Nagyon szeretnék a felfordulás szervezőinek megbüntetéséről hallani.

Az interjút adta: Ljudmila Ohotnyikova (55), tervezőmérnök

Az interjú eredetileg oroszul készült. A magyar fordítást Hámori Viktor és Abelovszky Tamás készítette. Az interjúk megszerzésében és elkészítésében komoly segítségünkre volt Jelena Ohotnyikova, köszönjük neki!

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr605699065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2013.12.20. 09:47:28

"Véleménye szerint például a Majdanon olyan extrém csoportosulások jelentek meg, amelyek korábban nem voltak az országban..."

Mint pld. itthon a Milla. Sorosék (szokás szerint az Eu és az USA "demokratáit" tolva maguk előtt) ott is beindultak, még jó, hogy Putyin idejében leállította őket, mert simán anarchiába taszították volna az ukránokat.

Egyértelmű, hogy akiket Sorosék vagy bármely más idegen hatalom fizet azokat pár évre sittre kellene az ukránoknak vágnia, mint ahogy Putyin is tette. (Itthon is ez kellene).

Gerilgfx 2013.12.20. 20:52:35

az én ukrán ismerősöm - aki amúgy orosz identitású - szintén elég lesajnálóan nyilatkozott a tüntetésekről, és kizártnak tartja, hogy az eu oldalán tüntetők valóban demokratikus akaratot képviselnének.

persze vannak, akik inkább a korrupció ellen tütetnek, az már egy más kérdés.
süti beállítások módosítása