Hongkong: Ismételten Pekingé lett az utolsó szó

2014. október 10.

A 2017-es kormányzóválasztásról szóló pekingi reformtervezet lavinaként indította el a demokratikus jogaikért harcoló hongkongiak egyre erősödő ellenállását. A szeptember 22-én kezdődött megmozdulás, október elejére több tízezres tömegtüntetéssé nőtte ki magát. Diákok, idősek, fiatalok, politikához értők, és azokkal korábban nem foglalkozók vonultak utcára szabadságuk mellett, eleinte csak a szabad jelöltállítás jogáért, később Leung Csun-jing főkormányzó lemondását követelve. Mára a hongkongi utcák szinte üresek, az iskolák újra működnek, viszonylagos béke uralkodik a városban. Peking győzött, Leung Csun-jing maradt, Hongkong tűri a rendszert, amely továbbra sem sajátja.

 Ahogyan arról korábbi írásunkban is beszámoltunk, Hongkong politikai életének egyik alappillére, a Végrehajtó Tanács élén álló kormányzó személyéről a múltban mindvégig a pekingi vezetés által kinevezett különböző létszámú Választási Bizottság döntött. A 2017-re vonatkozó új reformtervezet szerint a főkormányzó jelölteket – az ígéretekkel ellentétben – továbbra is a Bizottság állítaná, akik közül később a hongkongiak választhatnák ki vezetőjüket. Peking nem titkolt szándéka, hogy olyan ember legyen a város első embere, aki hűen követi a szárazföldi Kína politikai elveit, és azokat megfelelően alkalmazza Hongkongban. Sunny (28), hongkongi angol szakos egyetemi hallgató ezt úgy fejezte ki, hogy „a kommunista pártok, nem manipulálni akarják a választásokat, hanem csak előre tudni azok eredményét.”

 Az eleinte lelkes, de egyben békés megmozdulások az idő elteltével egyre erőszakosabbá váltak. A szabad jelölt állítás jogáért demonstrálók és a Kína-barát, valamint a rend helyreállítását követelő ellentüntetők között a helyzet feszültsége a múlt hét folyamán a tetőpontjára hágott, és az események tettlegességig fajultak. Voltak olyanok is, akik már a tüntetések kirobbanásától fogva kételkedtek abban, hogy az azok által generált politikai nyomás elég lehet ahhoz, hogy Peking változtasson álláspontján. Mára az ő álláspontjuk igazolódott be.

Hong Kong Democracy Protest-1.jpg

("Lankadó érdeklődés"; f.: foxnews.com)

 A Hongkongban élő magyar üzletember, Csaba (34), a következő módon fejezte ki véleményét: „Hongkong jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy komoly nyomást gyakorolhasson Kínára, így a hongkongiak nem fogjak elérni céljukat. Hogy miért? A város minden tekintetben függ Kínától. Számtalan gazdasági eszköz áll annak rendelkezésére, amellyel gyengítheti Hongkongot, valamint ezzel a tüntetők támogatottságát. Kína biztosan nem fog engedni, ezt már most kinyilváníthatjuk.” Ezzel szemben a hongkongi diákok többsége, mint például Sunny (28), a politikai nyomás növelésében bízott. „Az egyetlen út Peking meggyőzésére az lehet, ha elég nagy politikai nyomást gyakorlunk. Ha Hongkong lakossága összefog, a nemzetközi közösség támogatásával párosulva elérhető az, hogy elég bajt okozzunk a kormánynak, hogy az kényszerítve érezze magát az együttműködésre.”

Mint ahogy Csabával és Sunny-val korábbi interjúalanyunk Maggie is egyetértett, az emberek ellenállásának egyik legfőbb oka az volt, hogy a hongkongiak nem vallják magukat a szárazföldi kínaiakkal azonosnak. Minden olyan intézkedést, amelyet a pekingi kormány vezet be, kényszerítésnek éreznek.

 Sunny: „A szárazföldi Kína nem birtokolhatja Hongkongot. Inkább tartom magam hongkongi kínainak, mint kínai hongkonginak. Értékelem a kínai tradíciókat, nem feledkezem meg gyökereimről, de a nyugati kultúrák hatása következtében városunk és a hongkongiak nagyon különbözőek, és speciálisan kezelendőek. Nem egyenlő a kommunista Kínával. Sunny az Osztrák-Magyar Monarchia példáját említette, mint a szárazföldi Kína és Hongkong együttműködésének lehetséges formája. Csaba ehhez kapcsolódóan rávilágított arra, hogy a „szárazföldi kínaiaktól való elhatárolódás” egyáltalán nem egyoldalú. Szerinte a szárazföldiek épp olyan arrogánsaknak tartják hongkongi társaikat, mint ők a „kínaiakat”.

 A tüntetések két legfontosabb arca Leung Csun-jing főkormányzó, és a diáktüntetést vezető Joshua Wong, 17 éves diák volt. Személyüket mindvégig ellentmondás jellemezte, a vélemények megoszlottak fellépésükkel kapcsolatban. Leung köztudottan Peking-barát politikus. Ennek figyelembe vételével interjúalanyunk Csaba egyértelműnek nevezte Hongkong sorsát, valamint kifejtette azt is, hogy szerinte miért nem lesz a közeljövőben Hongkongnak a városiak által szabadon megválasztott főkormányzójuk. „Hongkong sorsa már 1984-ben eldőlt, amikor Margaret Thatcher és Csao Ce-jang megállapodott, hogy 1997-ben azt visszaadják Kínának. Mind Csao, mind a kínai kormányzat bizonyosan számolt azzal, hogy a hongkongi emberek később tiltakozni fognak a visszacsatolás ellen. Ennek valószínűségét az 50 évre tett kedvezménnyel csökkentették, mely értelmében Hongkong mindmáig nagyfokú autonómiát élvezhet. Peking véleményem szerint azzal számolt, hogy a tiltakozás várható ideje két generációváltás múlva történik, így azok az emberek, akik a brit uralom alatt nőttek fel, kihalnak, így Hongkong 2047-es teljes visszacsatolása már semmilyen ellenállásba nem fog ütközni. Nyilván nem számoltak a nyugati kultúrák növekvő hatásával. Az 50 évet arra akarták használni, hogy óvatosan, de pontos tervet követve a hongkongi emberekkel elfogadtassák a gondolatot, hogy egyszer a terület mindenképpen visszakerül Kínához. Ezt a folyamatot csakis egy Pekinghez közeli vezető tudja véghezvinni.

 Joshua Wong fellépését a Kína-barátiak hiteltelennek nevezték Wong fiatal korára való tekintettel. Sunny szerint “Hongkong szégyenkezhet amiatt, hogy egy középiskolás diák állt ki nyilvánosan a demokráciáért, valamint Hongkong jogaiért a felnőttek, és az egyetemi diákok helyett.

hongkong.jpg

("Írásba adták" - a kormányhivatal előtt elhelyezett tüntetői üzenetek; f.: reuters.com)

 A tüntetések a gazdaságra nézve negatív hatással jártak, de ezzel mind a tüntetők, mind a befektetők tisztában voltak. Az előbbiek tudatosan néztek szembe a mutatók várható csökkenésével a későbbi siker hozta jobb életszínvonal reményében, míg az utóbbiakat csak a kialakult helyzet mielőbbi normalizálódása foglalkoztatta. Számos, a politikai életet kizáró ember félt attól, hogy a tüntetések hatására elveszíthetik munkájukat, valamint csökkenhet napi bevételük.

 „Az előnyös adózási feltételek miatt az árak Hongkongban alacsonyabbak, mint sok más környező országban. Ezen oknál fogva rengetegen keresik fel Hongkongot vásárlási céllal. Itt az elektronikai termékektől a gyerektápszeren át a luxuscikkekig minden jól fogy. Ennek köszönhetően az itt élők nagy része vállal munkát a kiskereskedelemben. A legnagyobb vásárlóerőt jelentő szárazföldi kínai turistáknak köszönhetően a munkanélküliségi ráta több éves alacsonysági rekordot döntött. Ezek elmaradása már eleve gazdaságilag nehéz helyzetbe hozhatja a területet, sokan veszíthetik el munkájukat. Az emberek lassan szembe fordultak a tüntetőkkel, mivel egy hosszabb távú kiesés a megélhetésüket tette kockára. Ami a külföldieket illeti, úgy gondolom, hogy Hongkongban befektetni még mindig érdemes. Majdnem minden kínai cégekkel üzletelő vállalat a kedvező adózási feltételek, és a magasan képzett munkaerő miatt rendelkezik hongkongi kirendeltséggel A kulcstevékenységeket legfőképpen itt végzik, nem a szárazföldi Kínában. Mindenki tudja, hogy ez az állapot nem tarthat örökké, tehát a megmozdulások, vagy azok újbóli esélye hosszú távon nem befolyásolják a befektetési kedvet. A város kedvező befektetési feltételei miatt Kína is profitál, így Pekingnek sem áll érdekében az, hogy ezt az állapotot sokáig fenntartsa, vagy újat idézzen elő.”

 A tüntetések befejeződtek, viszont azokat Hongkong számára nem koronázta siker. A szabad jelöltválasztás esélye továbbra sem látszik megvalósulni a következő választás alkalmával. Véleményem szerint még biztosan számíthatunk további kisebb-nagyobb ellenállásokra, vagy ellenállási próbálkozásokra a reformtervezet további módosításai során. Arra viszont, hogy Hongkong túlkiabálja Peking hangját, nyilvánvalóan várni kell. Sunny a politikai krízisek kielégítő megoldását a kormány társadalmi viszonyokat befolyásoló monopóliumának feladásában jelölte meg, míg Csaba a dominó-effektust figyelembe véve a végső megoldást egyáltalán nem Hongkong függetlenedésében látja. „Hongkong célja, hogy demokratikusan választhassa meg vezetőjét. Amennyiben ezt Kína megengedi, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mi lesz a következő? Igény a teljes függetlenségre? Hongkong csakis békésen fejezheti ki véleményét, hiszen a rendőrségen kívül nem rendelkezik más fegyveres erővel, így egy esetleges konfliktus során nem lenne képes magát megvédeni.”

 Gyuris Klaudia

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr176776913

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2014.10.10. 15:39:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

honapos retek 2014.10.11. 06:24:45

teljesen normalis, hogy kina az elsö evtizedekben nem enged olyan jelöltekböl valasztani, akik megkerdejelezi hongkong kinahoz tartozasat.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.10.11. 06:31:51

Hongkong Kína szerves része, az ottani szepararizmus mögött idegen erők állnak. A megoldás: lecsapni vasököllel és elfojtani csírájában a kémakciót.

Göntér László 2014.10.11. 11:38:16

@maxval a bircaman: A férges gyümölcsök megérnek, lepottyannak és elrothadnak. Nem célszerű ilyenkor permetezni. Azt hiszem, hogy ezt a Kínai vezetők is tudják, ezért a "vasöklüket" nem használják.

salv 2014.10.11. 12:56:21

Kina epp a heten lett vasarloero paritason szamolva a vilag legnagyobb gazdasaga. 2047-ig, amikor az 50 eves atmenet ideje lejar, meg legalabb tizszeresere fog noni a kinai gazdasag. Hong Kongnak (es Tajvannak) lesz nagyon fontos, hogy Kina resze legyen. Akorra a szarazfoldi Kina, Hong Kong es Tajvan egy pontba fog konvergalni, egy Szingapur tipusu rendszerbe.

Gerilgfx 2014.10.12. 04:13:40

sajnos elég lúzerek. van pár hongkongi ismerősöm, javasoltam nekik, hogy esetleg le kéne zárni a határokat, utakat, fel kéne gyújtani pár közintézményt, meg ilyesmi, de hallani se akartak róla. inkább nézik tétlenül, amint letartóztatják és agyonverik őket a kína-barát ellentüntetők és a rendőrök.

ez a forradalm szerintem már most elbukott, pedig még el se kezdődött.

Gerilgfx 2014.10.12. 04:17:41

@maxval a bircaman: a tüntetők egyszerű hongkongi emberek, akik féltik a demokráciájukat, szuverenitását vesztett államukat. nincs se kémakció, se semmiféle idegen erő, csak ők, és az immár ellenséggé vált kína. nekem szinte minden hongkongi ismerősöm porofiljában kint van a sárga szalag, vagy ha az nincs, a tüntetést éltető képek vagy videók vannak néha a profiljukon.
süti beállítások módosítása