Az alábbi kérdések egyike itthon már sokszor, sokféleképpen felmerült a külpolitikával foglalkozók körében: Mit jelent Magyarország Kína számára? Be tudunk-e tölteni híd szerepet Kína és az Európai Unió között? Fontosabbak vagyunk-e a régió többi országánál? Véleményem szerint igen. Legalábbis eddig jó úton haladtunk afelé, hogy azok legyünk. Mára viszont esély mutatkozik rá, hogy a szállóigévé vált Keleti Nyitás politikájának Kína aspektusa csak Magyarország szemszögéből nézve rendelkezzen tartalommal, a túloldalról azonban ne legyen más, mint egy újabb sikertelen Kína-politikát felmutató ország gyenge próbálkozása.
A hosszú távú stratégiai partnerség alapját a jó politikai és gazdasági kapcsolatok együttesen adják. Kína esetében az ország berendezkedéséből, a vezetők világnézetéből adódóan különösen fontos, hogy Peking egy adott nemzettel politikailag jó viszonyt ápoljon, és ne csupán az újabb gazdasági kapcsolatok kialakítására törekedjen. A kölcsönös megértésen alapuló együttműködés, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapvető fontosságú a részükről. Rövidtávon azonban elvonatkoztathatunk a politikai kapcsolatok minőségétől, mint például – a térséget vizsgálva – Lengyelország esetében, ahol a globális pénzügyi válság kirobbanása előtt számos esetben történtek Kína-ellenes véleménynyilvánítások, a kínai befektetések mégis áramlanak az országba. Hosszú távon viszont elképzelhető, hogy a lengyel-kínai relációban a pozitív trend csupán addig fog tartani, amíg Lengyelország Kína számára biztosítja azt a nyersanyagforrást, amelynek megléte miatt az szemet huny a nem kimondottan jó politikai szálakra.
Magyarország ezzel szemben mindig igyekezett jó Kína-politikát folytatni. Nyilvános fórumokon soha nem kritizálta Pekinget – sem az emberi jogok védelme, sem a szabad információáramlás korlátozása kapcsán –, továbbá a magyar kormányok nem támogattak Kína-ellenes mozgalmakat, az egy Kína-elv minden honi vezetés alatt elismerésre került. A helyes magatartás pedig meghozta gyümölcsét. Kína, akinek a múlt történései különösen fontosak, elismeri Magyarország törekvéseit, a vezetés szemében kimondottan pozitív kép él az országról.
("Magas szintű találkozó" - Szijjártó Péter és Vang Ji kínai külügyminiszter Pekingben; f.: MTI)
A közép-kelet-európai régióban ma Magyarország pályázik a legnagyobb eséllyel mind a híd ország, mind a legfontosabb stratégiai partner szerepére. A magas szintű látogatások – több országéval ellentétben – nem a bizalomépítésről, azok erősítésről szólnak, hanem az együttműködés területeinek kiszélesítéséről, továbbá újabb beruházások terveiről. A régióban Magyarországon találhatjuk a legnagyobb létszámú kínai kolóniát, amely a történelmi kapcsolataink mellett rendkívül pozitív szerepet játszik az együttműködés élénkítésében, kínai oldalról történő magasabb dimenzióba helyezésében. A jó politikai kapcsolatok gazdaságilag is kamatozódnak. A piacszerkezet hasonlósága miatt számos kínai gigaberuházás érkezik Magyarországra, ennek bizonyítékául elég csak a legutóbbi citromsav gyár terveit és költségvetését figyelembe venni. A kínai befektetők előszeretettel célozzák meg a hazai piacokat, a visegrádi országok közül Magyarországon a legnagyobb a befektetési ráta.
A régióból továbbá kulturális szempontból is kiemelkedünk, hiszen a lakosságszámhoz viszonyítva itt létesült a legtöbb Konfuciusz Intézet. Ezen felül nálunk üzemel az egyetlen a kínai-magyar két tanítási nyelvű iskola, illetve már a kínai-magyar kulturális intézet is megnyitotta kapuit. Magyarország uniós ország, és Romániával, a másik nagy esélyessel ellentétben a schengeni övezet tagja. Geopolitikailag, földrajzilag kiváló helyen fekszik, vasútvonalak kötik össze az EU nyugati területeivel, megkönnyítve a logisztikai feladatokat.
A közelmúlt eseményeitől eltekintve belpolitikailag Magyarországot viszonylagos stabilitás és rendezett külkapcsolati viszonyok jellemezték, melyek mind attraktív tényezőként jelentek meg Peking számára. A kínai érdeklődés fenntartása érdekében ez az állapot újbóli elérése kimondottan fontos lenne.
("Elismert vélemény" - Szijjártó pekingi előadása az EU jelenlegi kihívásairól; f.: kormany.hu)
Úgy gondolom, hogy Magyarország stratégiai szerepének jelentőségét így maga a Keleti Nyitás politikájának túlzásba vitele csökkentheti. A Keleti Nyitás jegyében az ország hagyományos diplomáciai működése a gazdasági érdekek érvényesítése mögé szorult. Mindezek olyan intézményi átalakításokban nyilvánultak meg, mint a Külügyminisztérium mostanra Külgazdasági és Külügyminisztériummá történő átalakítása, valamint annak belső strukturális viszonyainak átformálása. Véleményem szerint Magyarországnak a hagyományos diplomácia eszközeire továbbra is nagy szüksége lenne, nem szabadna csupán gazdasági vonalon elköteleződni. Kínában a Külügyminisztériumban a diplomataként való foglalkoztatás az egyik legnagyobb köztiszteletnek örvendő szakmák egyike. A felvételt nyertek – pár ritka esettől eltekintve – visszavonulásukig a külügyi szolgálat tagjai maradnak, amely azt eredményezi, hogy megértik a célország működését, elegendő tapasztalattal, folyamatában kezelik a diplomáciai ügyeket. Ezzel szemben Kína egy megváltozott külügyi struktúrájú országgal találta szemben magát, ahol a Keleti Nyitásra hivatkozva minden politikai lépés gazdasági megfontolásból történik, ahol a hagyományos diplomáciának jut a legkevesebb szerep. Fontos megismerni stratégiai partnerünket ahhoz, hogy a későbbiekben sokoldalú együttműködés alakulhasson ki két ország között.
Magyarország a két lábon állás jegyében jelölte ki a jövőbeni külpolitikai céljait. Vajon vonzó lehet-e egy olyan ország Kína számára, amely könnyen elveszíti az egyensúlyt Nyugat és Kelet között és, ahol sokszor az értékképviselet helyett a gazdasági érdekek dominálnak? Annak a Kínának, amely kiválóan megtalálta a hagyományos és a gazdasági diplomácia közötti arany középutat. A szakértelem, a másik fél megértése és a tradicionális diplomácia mind elősegíti Peking kapcsolatainak sikeres diverzifikációját. Fontos lenne, hogy a magyar fél is hasonlóan közelítsen Kínához, hiszen így lehetőség nyílna a stratégiai szerepünk további megőrzésére.
Gyuris Klaudia
Ha tetszett a cikk, szavazz a DiploMacira a Goldenblog 2014 "Közélet" kategóriájában!
