Olvasók a DiploMaci ellen: Az iráni atomvita

2014. november 24.

A nagyhatalmak (P5+1) és Irán a héten Bécsben tárgyalnak az iráni nukleáris kérdés megoldásáról, bár a megegyezésre adott határidő éppen ma jár le, szinte kizárt, hogy minden fél számára megnyugtató megállapodás szülessen. Jelen cikk iráni szemszögből mutatja be a program szükségességét.

2002 augusztusában egy ellenzéki csoport, az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa nyilvánosságra hozta, hogy Teherán Natanz városában urándúsítóművet, Arakban pedig nehézvízgyárat épít, egy olyan program keretében, amelynek célja a teljes nukleáris fűtőanyagkör kiépítése. Khatami elnök (1997–2005) sietett leszögezni, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál, és meghívta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) képviselőit, hogy vizsgálják meg a be nem jelentett intézményeket. A perzsa állam ugyan nem sértette meg a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, de George W. Bush 2002-es évértékelő beszédében – amelyben a gonosz tengelyéhez sorolta Iránt, Irakot és Észak-Koreát – megfogalmazott vádakra nem volt szerencsés titokban épülő nukleáris létesítményekkel válaszolni. A natanzi helyszíni vizsgálatok során, a NAÜ szakemberei a centrifugákat üzemképtelennek találták, azonban dúsított urán nyomára is akadtak, amelyet Teherán azzal magyarázott, hogy az előállításra alkalmas szerkezeteket a feketepiacról szerezte be, így a szennyeződés a korábbi tulajdonostól – Pakisztántól – származott. A nemzetközi közösség a Khatami-vezetéssel tárgyalásokat kezdeményezett a program leállításáról, amelyek során részsikereket értek el.

kerry-iran.jpg

("Protokoll-mosoly" - Mohamad Dzsavad Zarif, Catherine Ashton és John Kerry Bécsben; f: telegraph.co.uk)

Teherán álláspontja szerint ugyanolyan joga van az atomenergia békés felhasználására, mint bármelyik másik ENSZ tagállamnak, ráadásul 1968-ban az elsők között írta alá az atomsorompó szerződést és együttműködik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Ennek ellenére az Egyesült Államok és szövetségesei, különös tekintettel Izraelre, azon aggodalmainak adott hangot, miszerint Irán célja atombomba kifejlesztése.

A teheráni döntéshozók szerint a következő tényezők kifejezetten szükségessé teszik az atomenergia felhasználását:

1. Az olajkészletek korlátozottan állnak rendelkezésre, egyes becslések szerint az ország nagyjából negyven évre elegendő olajtartalékkal rendelkezik, ha elfogynak a készletek, az jelentős gondot fog okozni a teheráni vezetésnek, mivel a GDP körülbelül negyede az olaj- és gázexportból származik. Ráadásul a kőolaj kitermeléséhez szükséges infrastruktúra – köszönhetően a több éve fennálló szankcióknak is – elavult, középtávon veszélyezteti a kőolajexport biztonságát.

2. Az atomenergia felhasználása nem szennyezi a környezetet, bár az elhasznált fűtőanyagok tárolása még csak ideiglenesen megoldott. A rendkívül pazarló olajfelhasználás következtében Irán a világ egyik legszennyezettebb országa lett, ezért mindenképpen szüksége van az alternatív energiaforrások növelésére. Ráadásul a nukleáris energia jóval olcsóbb és sokkal hatékonyabb energiahordozó, mint a kőolaj.

3. Irán uránérc lelőhelyekkel is rendelkezik, miért ne használhatná ki ezen erőforrásait is, mint ahogyan azt megteheti más szuverén állam.

4. A poszt-bipoláris korszakban, különösen 2001. szeptember 11. után az ország nemzetközi és regionális kapcsolatrendszere jelentősen átalakult. Az afganisztáni és iraki események után Teherán befolyása és mozgástere jelentősen megnőtt a térségben, miközben az Egyesült Államok ("Nagy Sátán") katonailag bekerítette az országot. Paradox módon ezen események hatására Irán befolyása jelentékeny mértékben megnőtt a térségben, így a térség hatalmi egyensúlyváltozása kiváló alkalmat nyújtott középhatalmi ambíciók megfogalmazására, amelyhez az atomprogram tökéletesen illeszkedik.

5. Mivel az Egyesült Államok fizikailag is jelen van a térségben, ez egyfajta pszichológiai nyomás az iráni rezsimre nézve, hiszen Washington korábban többször nyíltan kijelentette, hogy kifejezetten kívánatosnak tartja a teheráni rezsim megdöntését. Ezek alapján érthető, hogy az iráni vezetés elsődleges érdeke, a politikai status quo fenntartása és az Iráni Iszlám Köztársaság biztonságának garantálása. Azt azonban Iránban nem hajlandók elismerni, hogy Teherán magatartása, retorikája szintén veszélyt és fenyegetettséget jelent szomszédaira, valamint Izraelre és az Egyesült Államokra egyaránt.

Irán jogát a nukleáris program békés célú felhasználásához senki nem vitatja. A nemzetközi közösség aggálya az, hogy a nukleáris technológiák, berendezések jelentékeny része kettős felhasználású, vagyis csupán a szándékon múlik, hogy mire használják fel. Ha Irán atombombához jut, az fegyverkezési versenyt indíthat el a térségben, ráadásul precedenst teremthet, hiszen minden nemzetközi erőfeszítés ellenére úgy válhat egy ország nukleáris hatalommá, hogy nincs olyan ország, amely teljes mellszélességgel támogatná.

Egyes elemzők az iráni vezetést – túlozva – felelőtlennek, paranoiásnak írják le, pedig Teherán nagyon is racionálisan, pragmatikusan gondolkodik és dönt. Az iráni atomprogram Teherán középhatalmi ambícióit és regionális fenyegetettségét tükrözi, az Iráni Iszlám Köztársaság alapvető érdeke pedig az államegység fenntartása, védelme, mind a külső mind a belső kihívásokkal szemben. Teherán számára az Egyesült Államok a legnagyobb fenyegetés, hiszen a szomszédos országokban katonai támaszpontokat tart fenn; 2001-ben Afganisztánban, majd 2003-ban Irakban katonai erővel döntötte meg az Amerika-ellenes vezetést. Irán célja, hogy az amerikai befolyás ellensúlyozásaként a lehető legnagyobb befolyásra tegyen szert a régióban, és e tekintetben sikerrel járt, hiszen jelenleg a térség egyetlen problémáját sem lehet nélküle megoldani (legyen szó Irakról, Afganisztánról vagy akár az arab–izraeli kérdésről). A perzsa állam retorikája nagyon erős, azonban amikor az érdek és az érték között kellett választani, Irán mindig az előbbit választotta. A vezetés tisztában van azzal, hogy Iránnak szüksége van az európai és ázsiai tőkére, ezért a külpolitikában csak a retorikában érvényesülnek a belpolitikai prioritások. Fontos hangsúlyozni, hogy az iráni politikai elitben a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben (regionális hatalom kibővítése, nukleáris program) a reformerek és a konzervatívok között alapvetően konszenzus van.

iranian_students.jpg

("Támogató hangvétel" - iráni egyetemisták tüntetnek az atomenergia mellett; f: bbc.co.uk)

Az Iráni Iszlám Köztársaság az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ország ellen irányuló fenyegetésekre hatékony választ tudjon adni. A rakétaprogram terén elért sikerekkel, valamint a nukleáris program kapcsán felmerült bizonytalansággal Irán az elrettentést célul kitűző politikája azon a feltételezésen alapul, hogy aligha támadná meg akármelyik ország, ha tisztában lenne azzal, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezik. Az azonban kérdéses, hogy ez a közeljövőben elegendő lesz-e, hogy visszatartsa az ország ellenségeit egy esetleges katonai akciótól. Irán a nem hagyományos fegyverprogramjainak eredményeként komoly sikereket ért el, amely fenyegetést jelenthet a térség bármely államának számára illetve az amerikai támaszpontokra. Az ország elleni szankciók korlátozzák hagyományos fegyverekhez való hozzájutását, ezzel azonban a nemzetközi közösség éppen a kívánt cél ellenkezőjét érheti el, hiszen Irán még elkötelezettebbé válhat a nukleáris fegyver megszerzése iránt, mivel ez az egyetlen olyan stratégiai eszköz, amellyel a perzsa állam ellensúlyozhatja ellenségei hagyományos fegyverek terén elért fölényét.

Irán bármennyire is szélsőséges retorikát hangoztat, egyetlen államot sem támadott meg a modern korban. Az iráni atomprogram azért jelenthet fenyegetést a nemzetközi stabilitásra és békére, mert Teherán számos olyan békés célú nukleáris technológiával rendelkezik, amely megfelelő politikai akarat esetén katonai célokra is felhasználható. Azt viszont kizártnak tartom, hogy – ha törekszik is nukleáris fegyver megszerzésére – bevetné akármelyik állam ellen. 

Bartha Bálint

Az „Olvasók a DiploMaci ellen” rovat lényege, hogy egy adott cikk kifejezetten azért születik egyik-másik írónk klaviatúrájából, hogy azzal Ti, olvasók vitatkozzatok. Tietek tehát a lehetőség, ahogy korábban, hogy most is érveljetek velünk szemben, éljetek vele, mert szerintünk érdemes - cikkeiteket hivatalos postánkba, a diplomaci.posta@gmail.com-ra várjuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr406928035

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2014.11.25. 10:00:04

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krajcsír 2014.11.24. 13:31:05

Nagyjából én is csak egyetérteni tudok cikkel, főleg azzal, hogy Irán miért nem állít elő atomfegyvert. Ha érdekel itt a 7+1 pontom kiegészítésként, amibe olyanok is vannak mint a technológiai nehézségek, vagy Khomeini fatvája: keletport.hu/index.php/politika/115-iran/2597-het-ok-ami-miatt-iran-nem-allit-elo-atombomba

Amúgy igazat adok abban is az írónak, hogy eddig sem Észak-Korea (pedig aztán Kim Dzsong Un egy valódi szociopata) sem vetett be, vagy Pakisztán sem játszotta ki India ellenében (sőt az sem elképzelhetetlen, hogyha valamilyen terrorista csoport kezébe kerülne az atomtöltet) Ezenfelül a hatvanas években nagyon komoly vita volt Izraellel kapcsolatban is, hogy állíthat-e elő atomfegyver? Az erről szóló dokumentumokat nemrég hozták nyilvánosságra és bizony Kissinger gazdasági szankciókat, mások a Fehér Házban katonai akciót (!) is javasoltak Izrael ellen.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.25. 05:45:55

Irán célja a saját atomfegyver. Az ok: ez erősíti az ország védelmét. Minden más szöveg csak félrebeszélés.

neoteny · http://word.blog.hu 2014.11.25. 08:17:24

Ukrajna lemondott a szovjet-korszakbeli atomfegyvereiről annak fejében hogy "szavatolták" számára a nagyhatalmak a területi épségét. Utólag úgy tűnik hogy jobban járt volna ha megtart néhány atomkézigránátot.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.25. 09:04:48

@HUNtington:

"eddig sem Észak-Korea (pedig aztán Kim Dzsong Un egy valódi szociopata) sem vetett be"

Észak-Koreának egyelőre nincsenek olyan hordozórakétái, amelyekkel a kívánt célba (Japán, USA) eljuttathatná az atomfegyvereit. Ha lesz - és idővel lesz - neki, akkor már semmi nem tarhat vissza egy őrült diktátort.

Krajcsír 2014.11.25. 13:39:51

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nos ezt én igencsak kétségbe vonom, hogy nem lenne neki megfelelő hordozórakétája. Azért tavaly decemberben, amikor Észak-Korea fellőtte az első műholdját elég nagy pofon volt a világ hírszerző szervezeteinek, sőt megkockáztatom még Kína is pislogott. Erre bizony senki nem számított, mivel az akkoriban nyilvánosságra hozott jelentések szerint Phenjan max csak 2014 januárjában lett volna képes fellőni. Még Phenjan azt nyilatkozta december 11-én, hogy szét kell szedni a rakétát, meg elhalasztják a kilövést. 2012. december 12-én azonban fellőtték azt és leszámítva a pár órás működést, nagy sikerként lett elkönyvelve. Nem a műhold, hanem a hordozórakéta miatt: az Unha-3 már IBM rakétának számít, amivel el lehet érni USA nyugati partjait (persze az más kérdés, hogy el is tudná a rossz navigációs rendszer miatt, vagy a azonnal leszednék a térség haditengerészetei)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.25. 16:02:39

@HUNtington:

"igencsak kétségbe vonom, hogy nem lenne neki megfelelő hordozórakétája."

Elismerem, Észak-Korea haditechnikai helyzetével nem vagyok naprakészen tisztában. Bennem csak a többszöri sikertelen indítások maradtak meg. Azt pedig még erősebben kétlem, hogy a kellő pontosság is megvan. Az álcázásról nem is beszélve, mert biztos nem lenne képes kijátszani az USA rakétaelhárítását.

Krisz11 2014.11.25. 22:49:35

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
"akkor már semmi nem tarhat vissza egy őrült diktátort. "
A diktátorok ugyan úgy nem szoktak őrültek lenni, mint a demokrata vezetők. Hataloméhesek, gonoszak lehetnek, de az érdekeikkel tisztában vannak, nem hiányzik egyiknek sem egy atombomba a fejére.

Amúgy meg én örülök, ha erősödik Irán, minél több pólusú a világ, annál nagyobb a szabadság.

DFK 2014.11.26. 09:19:23

A titkos, titkolt izraeli atomarzenál mellett nehéz megtagadni Irántól az atomenegia bármiféle hasznosítását.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.26. 09:39:35

@DFK:

Nem is tudom, a két állam közül melyik fenyegetőzik rendszeresen azzal, hogy eltörli a másikat a föld színéről. Izrael? Vagy mégis inkább Irán?

Tudom, divat a zsidógyűlölet, és én sem mindenben helyeslem Izrael politikáját. De konkrétan egy fanatikus teokrácia kezében lévő atomfegyvertől sokkal, de sokkal inkább tartanék, mint Izrael atomfegyvereitől. Utóbbiaktól kb. annyira félek, mint az orosz, amerikai, francia vagy brit atomfegyverektől. Irán esetleges atomfegyvereitől kb. tízezerszer jobban.

Krajcsír 2014.11.26. 11:35:29

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "De konkrétan egy fanatikus teokrácia kezében lévő atomfegyvertől sokkal,de sokkal inkább tartanék, mint Izrael atomfegyvereitől."

Irán már egyáltalán nem az a "teokratikus" diktatúra, mint a nyolcvanas években. Hasszán Róháni alatt jelentős változások vannak, szinte állandó a mérsékeltek és a konzervatívok között vita (lásd internet) és a társadalom jelentős átalakuláson megy keresztül (elég csak megnézni a különböző cikkeket Iránról, hogy a nyugati média mekkora hamis propagandával igyekszik befeketíteni az országot). Amúgy meg pont, hogy Irán síita teokratizmusa akadályozza meg az atombomba előállítását: Khomenei ajatollah, Irán korábbi Legfelső Vezetője fatvát bocsátot ki arról, hogy Irán nem állíthat elő tömegpusztító fegyvert. Ennek okát a rendkívül véres iraki-iráni háborúhoz lehetne visszavezetni, amikor is Irak egymás után lőtte ki a vegyi fegyvereit az iráni hadseregre és civilekre. A támadásokban körülbelül 100 000 ember vesztette életét, s további 250 000 - 300 000 szerzett maradandó sérülést. Habár egyes elemzők szerint a fatva csak „papírforma", és az iráni kormány meg tudná kerülni, de ezt a valóságban nagyon nehéz lenne kivitelezni, és óriásit kockáztatna vele az iráni vezetés. Egy fatva megszegésével a törvény szerint bíróság elé állítható akár az elnök is. Ha esetleg ezt mégis sikerülne megúszni vagy elkerülni, még mindig ott a Legfelső Vezető, vagyis esetünkben Ali Hamenei. Ő pedig rendelkezik akkora hatalommal, hogy megbuktassa a fatvát megszegő iráni elnököt. És akkor nem is beszélve arról, hogy Roháni számára ez a fatva megszegése, aki ugye egy iráni vallástudós, egy valóságos eretnekséggel és istenkáromlással érne fel, ha megszegné Khomenei fatváját a tömegpusztító fegyverekről

Én jobban tartok Pakisztán, India meg Észak-Korea atomfegyvereitől, mert ezeknél tényleg sokkal nagyobb a kockázat, mint Irán esetében. Észak-Koreánál Kim Dzson Un pillanatnyi szeszélye határozza meg, India esetében egy elmérgesedő pakisztáni-indiai, de akár kínai-indiai konfliktus esetén is bevetné, miközben Pakisztánnál az a legnagyobb veszély, hogy valamilyen tálib csoport szerzi meg a rakétát.

UI: És amúgy Izrael is majdnem bevetette a fegyvert, legalábbis néhány történetíró szerint. 1973-ban az előrenyomuló egyiptomi seregre akartak rádobni egy atombombát, s a repülőgép már fel is szált

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.11.26. 19:37:19

@HUNtington:

Nem tudom, mi a realitása egy ellenfatvának. Lehetne hivatkozni arra, hogy az atomfegyverrel rendelkező Izraeltől csak az atomfegyverrel menthető meg az iszlám ill. maga Irán. Egy ilyen helyzetben, kellően felhergelt, fanatizált tömeggel a háttérben szerintem felülírható lenne az atomellenes fatva.

Krajcsír 2014.11.26. 20:07:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ezt a fatvát eredetileg csak Khomenei tudná visszavonni, de mivel ő halott, ezért ez aligha történne meg. Persze elméletileg tényleg lehetséges lenne, hogy Khamanei egy "ellenfatvát" vezetne be, de ez nyílt szembehelyezkedés lenne a 'nagy ajatollahhal" és ez bizony nem kevés feszültséget okozna a vallási bíróságokban, a vallástudósoknál, meg az Őrzők Tanácsában, ami megbénítaná az országot. Tehát pont, hogy ez a vallásossága akadályozná meg, mivel az iráni klériukusok már egy vessző vagy kihagyott szó miatt egész hetes hitvitákat vezetnek. Akkor mi lenne egy fatva megszegése esetén? Max a Forradalmi Gárda lenne erre képes, ha túlságosan megerősödne a perzsa országban, de ez ismét csak nagyon nehezen képzelhető el.

Ezenfelül most Izrael indult el egy nagyon nem jó irányba, mégpedig egy nacionalista-vallási diktatúra felé. És ezt most nem én mondom, hanem az izraeli ellenzék. Nem tudom figyelte-e, de ez az új "alaptörvény" igencsak kiverte a biztosítékot az országban. Tehát lehet fanatizmus tekintetében lassan utoléri Iránt, amely viszont egyre inkább mérséklődik...

fehérfarkas 2014.11.30. 15:23:18

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Gondolkozz logikusan, és nézz rá a térképre. Irán miért is vetne be Izrael ellen atombombát?
Ezzel elpusztítaná Jeruzsálemet, az Iszlám 3. legszentebb városát is, meg az általa támogatott palesztinokat is, meg az atomfelhő nem áll meg a határoknál, így a környező arab/muszlim országok lakosságából is sokan meghallnának, és még többen pedig sugárfertőzöttek lennének.
Ha logikusan gondokozol akkor rájössz, hogy Izrael atombombával elpusztítása, nem Irán érdeke, hanem a közel-keleti népeket, civilizációkat gyűlölő arrogáns nyugati politikai csoporté.

Másrészt meg, Iránban él a Közel-kelet legnagyobb őslakos zsidó közössége. Ez ugyan a 75 milliós Irán lakosságának kevesebb, mint 1%-a, de ennek ellenére mégis alanyi jogon jár nekik a parlamenti képviselet. A saját vallási törvényeik szerint élhetnek, és rítuális célokra használhatnak alkoholt (az irni muszlimoknak ez teljesen tilos).
(a legtöbb őslakos zsidó nem Izraelben, hanem Iránban él, akik még az ókorban költöztek oda, és azóta is ott élnek)
Ezen kívül Iránba izraeli haszidok és new yorki ortodox vallásos zsidók már többször is jártak tárgyalni az iráni vezetéssel. Az izraeli vezetés erre egyetlen egyszer sem volt hajlandó.

Visszatérve az iráni atombomba kérdéséhez - amely a mai napig sem létezik.
Irán nukleáris programját még Pahlavi sah alatt kezdte el az ország.
Azóta annyi történt, hogy az iraki-iráni háború után orosz segítséggel felépült Irán első atomerőműve, és több kutatóreaktor és urándúsító, valamint a világ egyik legnagyobb rákkutató intézete (ahol szintén dúsított uránt használnak). De atombombát, vagy atombomba készítésére való bizonyítékot az ENSZ és a NAÜ szakemberei 11 évnyi (2003 óta) vizsgálatai alatt nem tudott bemutatni.
Vagyis amit az USA bábdiktátorának (és az ország olajszektorát a brit és amerikai olajcégeknek elprivatizáló) Reza Pahlavi sahnak szabadott, azt a mostani vezetésnek (amelyik államosította az olajszektort, és a brit és amerikai olajvállalatoktól visszavette az olajszektort nemzeti tulajdonba) tilos, és nemzetközi szankciókkal büntetik (pontosabban csak a nyugati országok, mert Oroszország, Kína, India, Dél-Korea nem tartják be a szankciókat).
2.bp.blogspot.com/-PFHs3qhA6Hs/TwxioL65IxI/AAAAAAAAEgA/XBkeF_qAJAs/s1600/shah+of+iran+nuclear+power+plants.jpg
thewhitedsepulchre.blogspot.hu/2012/01/shah-of-iran-nuclear-good-other-iranian.html
peoplesgeography.com/2007/08/19/neocon-historical-revisionism-revisited/

fehérfarkas 2014.11.30. 15:42:18

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Nem tudom, mi a realitása egy ellenfatvának. Lehetne hivatkozni arra, hogy az atomfegyverrel rendelkező Izraeltől csak az atomfegyverrel menthető meg az iszlám ill. maga Irán. Egy ilyen helyzetben, kellően felhergelt, fanatizált tömeggel a háttérben szerintem felülírható lenne az atomellenes fatva."

Az, hogy az Iszlám szerint tilos tömegpusztító fegyvert bevetni. A 80-as években az iraki-iráni háborúban a szekuláris diktátor (akkoriban az USA és Anglia támogatta) Szaddam Husszein vegyifegyvert vetett be Irán ellen (meg a saját kurdjai ellen is). Irán válaszul nem vetett be semmilyen vegyifegyvert - pedig megtehette volna. Khomeini ajatollah fatvában tiltotta meg a vegyifegyver bevetését.
Ugyanúgy, ahogy az atomfegyver bevetését is - mert az is tömegpusztító fegyver. Sőt, Khomeini a teljes atomprogramot le akarta állítani, és csak nagy nehézség árán sikerült meggyőzni őt az ország tudományos vezetőinek, hogy az országnak szüksége van az atomprogram folytatására.

Ma már az atomprogram Irán nemzeti büszkesége: atomenergia, kvantumfizika, részecskefizika, nukleáris fizika, rákkutatás/rákgyógyítás.
A fizika szaon a világon Iránban tanulnak legnagyobb arányban a nők (80%).
Irán ma már a világ top15 tudományos országába tartozik: biotechnológia, klónozás, robotika, nanotechnológia terén.
Ezen kívül Irán a világ első 10 országa közé tartozik, amelyik saját űrrakétán lőtt fel saját műholdat a világűrbe. És saját űrprogramja és űrügynöksége van.
Irán nem az az elmaradott, primitív, vallási fanatikus ország mint, ahogyan az a nyugati média beállítja.
Ha nem szankcióznák Iránt 2,5 évtizede, akkor még gyorsabban tudna fejlődni. De a bábdiktátor Reza Pahlavi sah 1979-es megbuktatása óta 8 éves háborúzás (nem Irán támadott, hanem őt támadtk meg!!!), és 2,5 évtizednyi szankciózás ellenére is 4x-re emelkedett az életszínvonal az országban. Magyarországon ugyanezen idő alatt háború és szankciók nélkül mennyit nőtt az életszínvonal?

Ja, és még egy dolog: nem Irán puccsolt meg más országokat, demokráciákat, hogy bábdiktátort ültessen a nép felé, hanem 1953-ban az Ajax hadművelet keretében a CIA és MI6 puccsolta meg a demokratikus Moszaddek-kormányt (mivel államosította az olajipart - és helyére az olajszektort bagóért elprivatizáló Pahlavi sahot ültették, aki diktatúrát vezetett be).

De mindezek ellenére nyugodtan féljél Irántól.
Ha valakinek félnie kell, akkor az max az Irán ellen uszító warmonger nyugati és izraeli politikusok, meg az USA legnagyobb szövetsége, a szaúdi királyi család.
De ezeket a politikusokat egyáltalán nem sajnálom. Warmonger politikusok nélkül sokkal békésebb lenne a világ.

fehérfarkas 2014.11.30. 15:51:13

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Nem tudom, mi a realitása egy ellenfatvának. Lehetne hivatkozni arra, hogy az atomfegyverrel rendelkező Izraeltől csak az atomfegyverrel menthető meg az iszlám ill. maga Irán. Egy ilyen helyzetben, kellően felhergelt, fanatizált tömeggel a háttérben szerintem felülírható lenne az atomellenes fatva."

Nézz rá a térképre: Izraelre ledobott atombomba nemcsak Izrael pusztítaná el, hanem a palesztinokat is, és a szomszédos arab/muszlim országokban jókora károkat tenne az atomfelhő miatt (sugárfertőzések Libanonban, Szíriában, Jordániában, Egyiptomban, mivel az atomfelhő nem áll meg az országhatárnál) - valamint az Iszlám 3. legszentebb városát, Jeruzsálemet is elpusztítaná.

Sokkal inkább az USA/szíájé által támogatt al-Kaidától, al-Nusra Fronttól, vagy ISIS-től kellene félni - és nem pedig Irántól, amelyik ország már 2 hónappal az USA bombázásai előtt gárdistákat küldött harcolni Irakba az ISIS ellen.
(lehet, hogy az ISIS most már az USA számára is ellenség, de 2014 tavaszáig támogatta, és John McCain szenátor tavaly 2013-ban személyesen tárgyalt az ISIS vezetőjével Abu Bakr al-Baghdadi álnevű terroristával - amelyről fényképek is készültek)

fehérfarkas 2014.11.30. 18:02:03

@HUNtington: "Max a Forradalmi Gárda lenne erre képes, ha túlságosan megerősödne a perzsa országban, de ez ismét csak nagyon nehezen képzelhető el. "

A Forradalmi Gárda (Iranian Revolutionary Guard Corps = IRCG = Iranian Revolutionary Guards = IRG = Pasdaran-e Enghelab-e Islami = Sepāh e Pāsdārān = Pasdaran) igencsak sajátos képződmény, és nagyon nagy hatalma van Iránban, állam az állambanként működik.
125.000 katonája van: szárazföldi, légerő, haditengerészet.
És Irán 3. leggazdagabb szervezete az iráni olajtársaság (National Iranian Oil Company) és az Imám Reza Alapítvány (Imam Reza Endowment) után. Nemcsak katonai alakulat, hanem az ország egyik legnagyobb üzleti vállalkozása is, amelynek cégei és befektetései vannak: építőipar, telekommunikáció, olajipar, tőzsde, autógyártás, hajógyártás, stb...
(de Venezuellában is aktív gazdasági jelenlétet mutat az FG a Kayson Construction Company cégén keresztül;
Kína pedig az FG legnagyobb külföldi kereskedelmi partnere)
Khomeini fatváját viszont nem fogja érvényteleníteni, mert az Forradalmi Gárda legitimátása az 1979-es forradalmon, és Khomeini által létrehozott rendszeren alapul.
Hivatalosan a politikán kívül vannak, de a valóságban igenerősen beleszolnak a politikába, és az FG emberei a kormánytól kezdve a különböző hivatalokig mindenütt ott vannak. Sem az elnök, sem a parlament nem parancsol nekik, a saját vezetőjük felett csak a Legfelsőbb Vezető (Supreme Leader) áll.

Az iráni politikai rendszer nagyon bonyolult: nem teokrácia, nem demokrácia, és nem is diktatúra. Habár a Legfelső Vezető teljhatalommal rendelkezik, de az ország mindennapi gazdasági, szocáilis, oktatási kérdéseiben a Parlament és a kormány döntenek. De a nyugati demokráciákkal ellentétben a Parlament és az elnök egymástól független, vagy akár egymás riválisa (lárd pl. Ahmedinezsád utsó éveit, amikor a parlamenti választásokon az ellenfelei kerültek többségbe, és a legbizalmasabb emberei közül is csak alig néhány tudott mandátumhoz jutni). Az elnöknek nemcsak a Paralemnt lehet az ellenfele, hanem a Legfelsőbb Vezető is. Ahmedinezsád legbizalmasabb minisztereit Khamenei Legfelsőbb Vezető sorra lőtte ki (különböző indokokkal bebörtönözte őket: leggyakoribb vád a korrupció volt, de volt akit boszorkányság vádja miatt mondattak le miniszteri székéből). És, ha ez nem lenne elég, akkor ott van az Örzők Tanácsa is, amely a Parlament és az elnök felett áll, és mindkettő döntéseit megvétózhatja. És ebbe jön bele még a Forradalmi Gárda,a melyik hivatalos a nyilt politizálástól távol tartja magát, de a valóságban mindenhová be vannak épülve az emberei.
(persze emellett ott vannak a vallási kisebbségek a saját vallási törvényeikkel, és alanyi jogon parlamenti mandátumot kapó kéviselőivel - de ezek érdemben az iráni politikai rendszert nem befolyásolják)

Ez nekünk a diktatúra vs. parlamenti demokrácia fekete-fehér képhez szokott európai agyunknak túlbonyolizáltnak, átláthatatlannak, kaotikusnak tűnik, de a valóság az, hogy Iránban ez a rendszer jól működik. Egy 8 éves háború, és 2,5 évizednyi nemzetközi szankciózás sem tudta meggyengíteni és padlóra küldeni a 79-es forradalom utáni Iránt - ráadásul a gazdasága, az életszínvonal, a tudományos eredményei, reginonális jelentősége folyamatosan nőnek.

Persze messze nem tökéletes az iráni rendszer vagy rezsim. Számtalan szó szerinti értelemben vett értelmetlen törvény van (amit szinte mindenki megszeg, és a hatóságok is csak ímmel-ámmal ellenörzik). Ráadásul a klérus (mert az iráni síitáknál van ilyen) által túleröltetett vallásosság pont visszafelé sül el: miközben Nyugaton Iránt egy vallási fanatikus országnak tartják, aközben Iránban a legkevésbé vallásosak az emberek a muszlim országok közül. A sok külső kötelezővé tett elemmel (pl. öltözködés, tömegközkedeésen a nemek különválasztása, stb...) a klérus és az ország vezetése csak azt érte el, hogy az emberek elfordultak a vallástól. A török ismerőseim erre mondják azt, hogy "míg Iránban üresen konganak a mecsetek, addig a szekuláris Törökországban (ahol a vallás nem kötelező) tömve vannak".
süti beállítások módosítása