Nicolas Sarkozy újra a fedélzeten

2014. december 01.

Úgy tűnik, hogy Nicolas Sarkozy volt elnök korábbi ígéretét megszegve mégis harcba indul a 2017-ben esedékes francia elnökválasztáson. Ez persze annak tudatában nem meglepetés, hogy lehetséges ellenfele, a jelenleg regnáló szocialista François Hollande még nála is népszerűtlenebb, illetve, hogy pártja, a konzervatív UMP kvázi romokban hever. A Sarko becenévre hallgató magyar származású politikus azonban még így is kőkemény küzdelemre számíthat.

Érdekes volt látni szombaton Nicolas Sarkozy arcát, amint megérkezett pártja, az UMP központjába. Egy mosolygós, magabiztos, sikeréhes és sikerre ítélt jelölt vonásait hordozta. Az eredmény végül igazolta is ezt a fellépést, hiszen a nagyjából 268 ezer szavasára jogosult UMP párttag 64,5 százaléka (58 százalékos rekord részvétel mellett) őt találta alkalmasnak arra, hogy vezesse a pártot. Ez a támogatottság persze lényegesen rosszabb, mint a 2004-es, amikor Sarkozy a semmiből érkezve tarolt a megmérettetésen (80 százalék feletti eredményt ért el), én mégis úgy gondolom – szemben a legtöbb külpolitikai elemzővel –, hogy ez számára egyáltalán nem volt egy nagyon gyenge szereplés.

sarkozy-mosoly.jpg

("Nicsak, ki van itt" - Nicolas Sarkozy, f: www.ft.com)

Az egyik ok, hogy miért, az az, hogy Sarko 2012-ben a kertek alatt volt kénytelen távozni az elnöki székből, egyetlen elnöki ciklus után. Nem csak az ötödik köztársaság történetének egyik, ha nem a legnépszerűtlenebb elnöke volt, hanem később az egyetlen, akit korrupció gyanújával hivatalosan is büntetőeljárás alá vontak. A másik pedig, hogy kevés annyira megosztó személyisége volt és van a francia politikának, mint ő. Ráadásul ez a kettős megítélés nem csak a társadalom bizonyos szegleteire, hanem egészére igaz, beleértve az elkötelezett UMP szavazókat is, nem véletlen a 2004-hez képest most produkált jelentős támogatottsági visszaesés. Persze Sarkozy öt éves elnökségének fényében ez a polarizáltság érthető, hiszen az a fajta agresszív törtetés, hirtelen haragúság, túlmozgásosság és nagyzás, ami lényéből fakad, keveseknek szimpatikus. Nekem például róla rendszeresen a korábbi magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc ugrik be, mínusz talán a DK elnökére jellemző állandó művíes mesterkéltség; bár Sarko azért ebben sem áll annyira rosszul.

A fentiek ellenére azonban az a helyzet, hogy Sarkozy 2012-es súlyos bukása után az elmúlt fél-egy évben szisztematikusan és ügyesen újra felépítette magát. Volt ebben a folyamatban minden, amire harapnak a választók és a média: teljes visszavonulás, majd az elszórt média szerepléseket felváltó egyre aktívabb jelenlét, mindeközben folyamatos hárítás a jövendőbeli terveket érintően, ám rendszeres nyilatkozás az ország jelenével és jövőjével kapcsolatban. Tökéletes stratégia. Az egyetlen, ami némileg ront az összképen, hogy valójában mindenki, aki kicsit is követte Sarkozy politikai felemelkedését (vagy elnökségét) biztos lehetett benne, hogy ha csak nem ültetik le útközben, Sarko megpróbál újra elnök lenni. És ez valószínűleg így is lesz; mármint a jelöltségért történő harcba szállás. Fontos ugyanis hozzátenni, hogy a szombati választással Sarkozy bár valóban megszerezte pártját, az még a 2016-ban esedékes UMP elnökjelölt választási procedúrára nézve szinte semmit sem jelent. Főleg úgy nem, hogy Sarko várható kihívói között ott lesz mind François Fillon, mind Alain Juppé, két egykor volt és népszerű miniszterelnök – bár tény, előbbi népszerűségét jelentős mértékben kikezdte néhány komolyabb botrány, például a vád, hogy állítólag szándékosan akadályozni próbálta Sarkozy visszatérését. Nem beszélve arról, hogy 2017-re lehet, hogy a szocialisták is elő állnak egy rátermettebb jelölttel, mint a súlytalan Hollande (például Manuel Valls), ahogy közel sem kizárható, hogy a szélsőjobboldali Front National (Nemzeti Front, Marine Le Pen pártja - szerző) addigra tovább erősödik.

sarkozy-juppé.jpg

("Testvérháború közeleg" - Juppé, Fillon és Sarkozy, f: www.lemonde.fr)

Sarkozy újbóli hatalomba kerülését viszont saját pártja és a választók mellett a hivatalos szervek is megakadályozhatják, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Sarko több folyó bírósági ügyben érintett. Korrupció, hivatallal való visszaélés, illegális párt- és kampányfinanszírozás. A lista már most terjedelmes, ráadásul a következő pár évben még hosszabb is lehet. Persze az elnökké választás ezeket a vádakat/ügyeket, legalább 5 évre semmisé teheti, lévén, a francia elnököket büntetőeljárások alóli mentesség illeti. És ez lehet, hogy nem jönne rosszul Nicolas Sarkozynek.

Németh Áron Attila

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr806948475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

na4 2014.12.02. 16:36:49

Ez a seggbuta és ostoba Hollande megágyazott Sárközy-nek a következő választásokra. Vele a franciák csak jobban járhatnak, Hollande egy csődtömeg.