Japán: Abe Sinzó önbiztosítéka

2015. január 12.

A decemberi japán előrehozott választásokon elsöprő fölénnyel nyert a konzervatív irányultságú, de nevében Liberális Demokrata Párt (LDP) buddhista-pacifista Új Komeitóval alkotott koalíciója. Hiába a második világháború óta legalacsonyabb, csupán 52 százalékos részvételi arány, Abe Sinzó és kormánya újabb négy év hatalmat szerzett, valamint esélyt arra, hogy olyan gazdasági, politikai intézkedéseket foganatosítson, melyek segítségével Japán kilábalhat a recesszióból.

Abe Sinzó japán kormányfő 2014 novemberének végén feloszlatta a parlament alsóházát, majd decemberre előrehozott választásokat írt ki. (A következő választási időszak eredetileg 2016-ban lett volna esedékes). A bejelentés mind a japán lakosságot, mind az ellenzéket meglepte, így kellő felkészültség hiányában számos ellenzéki jelölt nem indult el a választáson, továbbá a lezajlott kampányok minősége sem érte el az elmúlt időszakok színvonalát. Az ellenzéki pártok egymást felülmúlva igyekeztek minél több támogatót, szavazót megnyerni, és megdönteni Abe uralmát. Valljuk be, erre a legtöbbnek jól kidolgozott, négy évre szóló kormányzati program hiányában esélye sem volt. Interjúk és felmérések szerint a japán lakosság nagy része nem ért egyet Abe vezetésével, viszont megfelelő alternatíva hiányában mégis az LDP-re voksoltak, vagy a szavazástól való távolmaradást választották, mely magyarázatul szolgálhat az alacsony részvételi számokra.

 ("Bebástyázott pozíciók" - Abe Sinzó; f.: reuters.com)

Abe Sinzó a szavazás előrehozását további gazdasági reformjainak bevezetését megelőző, választói felhatalmazás szükségességével indokolta. A 2013-ban meghirdetett, valamint a kormányfőről elnevezett "Abenomics" nevezetű gazdasági csomagnak három pillérét a fiskális élénkítés; az egészségügyet, mezőgazdaságot, energia szektort érintő strukturális átalakítás; valamint a monetáris lazítás adja.

Valójában a szavazás előrehozása egy jól megfontolt kormányfői taktikai döntésként, önbiztosítási folyamat részeként könyvelhető el, melyet a japán kormány fokozatos népszerűség csökkenése idézett elő. A tendencia folytatódásával Sinzó alatt a 2016-os választások során, mikor a tervezett reformok többsége elindul, nem állt volna biztos talaj. Japán ugyanis nehéz helyzetben van.

Abe Sinzó kezdeti sikerei után, melyet a jegybanki könnyítésekből adódó gazdaságélénkítéssel szerzett, a 2014-es év végére újabb visszaesést jeleztek a gazdasági mutatók. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának növekedése nemcsak lassulni kezdett, hanem recesszióba is csúszott. Az államadósság az ország GDP-jének 227 százalékát teszi ki, mellyel Japán a világelsők sorában áll. A gazdasági élénkítő csomag részeként Sinzó mindezt a fogyasztási adó 5 százalékról 8-ra történő felemelésével igyekezett kezelni. A reform második lépcsőjében 2015-ben ez az érték várhatóan 10 százalékra nő. Persze, ha a magyar 27 százalékot vesszük alapul, a japán példa nem tűnik elrettentőnek, ahhoz viszont éppen elég volt, hogy a lakosság újból a megtakarítási életmód felé forduljon, és csökkenjen a belső kereslet. A jen leértékelése sem érte el a kívánt hatást, hiszen a lakosság kereskedelemmel nem foglalkozó rétegét negatívan érintette.

Az elmúlt időszakot figyelve a közgazdaságtani manőverek nagyon nehezen hoznak megoldást, ráadásul csökkentik a kormány népszerűségét.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a probléma fő gyökere a japán társadalom struktúrájában keresendő. Magyarországéhoz hasonlóan az szintén öregedő képet mutat, azzal a különbséggel, hogy Japánban a munkaerő pótlása sokkal nehezebb. Ez egyrészt a társadalom bevándorlás ellenességének, valamint a nők munkaerő-piaci problémájának tudható be. Sokan gyermekvállalás előtt már nem dolgoznak, majd a gyermekvállalás után nem térnek vissza a mindennapi gépezetbe. Mielőtt ítélkeznénk, azt kell látni, hogy a japán társadalom erősen férfi centrikus, az üzletemberek munka utáni közös mulatozása szinte kötelességszerű, melybe egy gyermekes anya kevésbé találja meg a helyét, továbbá a munkavállalás területén a nőkkel szembeni diszkrimináció foka is magasabb.

Nagy kihívás előtt áll tehát a japán kormány, aki a szavazás eredményét a gazdaságpolitikája jóváhagyásaként értelmezi. Az adókulcs mértékének újbóli felemelése, az atomerőművek újraindítása, a pacifista alkotmány módosításának terve, az ország geopolitikai szerepének erősítése (Japán a világban betöltött szerepéről szóló 2015-re tervezett közlemény kiadása), a nacionalizmus erősítése, ezzel összefüggésben a szomszédsági viszonyok átalakulásának lehetősége (Kína, Dél-Korea) olyan újabb problémás területekként jelennek meg, mellyel a régi-új vezetésnek az elkövetkezendő években a gazdaság stabilizációja mellett meg kell küzdenie.

Érdekes párhuzam lehet, hogy ma Magyarország a novemberi Japán cipőjében jár. A helyi kormány népszerűsége csökken, a nemtetszést kiváltó reformok száma nő, a politikai többség a japán modellhez hasonlóan hazánkban is egy párt kezében összpontosul. Feltehetjük a kérdést, hogy egy megfelelő időben megtartott előrehozott választás Magyarországon vajon milyen eredményt hozna?

Gyuris Klaudia

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr967063977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.