Búcsút intett a politikának Olaszország elnöke

2015. január 15.

Matteo Renzi kedden jelentette be Giorgio Napolitano idő előtti lemondását, utat nyitva így a politikai találgatások időszakának. Kérdéses ugyanis, hogy a jelenlegi megosztott olasz belpolitikai helyzetben képesek lesznek-e olyan jelöltet találni, aki mögé a parlament kétharmados többsége felsorakozik.

Giorgio Napolitano, aki 2006-ban költözött be az elnöki Quirinale-palotába, szerdán délelőtt írta alá a lemondásáról szóló dokumentumot. A kommunista háttérrel rendelkező 89 éves politikus valójában már 2013-ban, első mandátuma lejártakor szeretett volna korára hivatkozva szabadulni a (főleg ceremoniális) felelősségtől, azonban a folyamatosan zsákutcába jutó utódkeresés negatív hatásait csökkentendő végül engedett a rábeszélésnek, és elvállalta második ciklusát is.

A politikai porondról való távozása ennek ellenére most is ugyanazokat a kockázatokat tartogatja az Olasz Köztársaság számára, mint 2 évvel ezelőtt: az ország politikai és gazdasági megítélése – hasonlóan a többi mediterrán országéhoz – kifejezetten negatív, a befektetői bizalom nem, vagy csak lassan erősödik a gazdasági válság óta. Az elmúlt években zajló folyamatos belpolitikai viharok, előrehozott választások (2013-ban és 2014-ben is) csak tovább rontottak az országról kialakult képen. És bár az elnök szerepköre főképp protokolláris feladatokra szorítkozik, az látható, hogy például a parlament feloszlatása, vagy az új választások kiírása elég kardinális funkcióvá vált Olaszországban.

("Arrivederci" - Giorgio Napolitano; f.: reuters.com)

Matteo Renzi miniszterelnök számára minden bizonnyal nem lesz egyszerű közös platformra terelni a parlamentet. Egyes források szerint amennyiben nem sikerül közös jelöltet állítani a törvényhozás két háza és a régiós választóbizottság tagjai elé, akár előrehozott választások is következhetnek az országban – amire a fent leírtak miatt kifejezetten nem lenne ajánlatos az olaszoknak. A keddi bejelentés óta természetesen beindult a politikai kirakós, hogy vajon ki követheti Napolitanot az elnöki székben. A nevek között felbukkant Romano Prodi (korábbi miniszterelnök), Mario Draghi (az Európai Központi Bank elnöke – bár ő egy interjúban cáfolta, hogy vállalná a szerepet), Ignazio Visco (az Olasz Nemzeti Bank elnöke) és Pier Carlo Padoan (jelenlegi gazdasági és pénzügyminiszter) is. A lehetséges jelöltek profiljából látható, hogy az új elnöknek mindenféleképpen bizalmat és stabilitást kell majd mutatnia az Európai Unió irányába, bizonyítandó azt, hogy Olaszország nem vehető egy kalap alá például Görögországgal – ahol jelenleg épp szintén (elég problémás) elnökválasztások zajlanak.

A voksolás valószínűleg január végén kezdődik, a sikeres végeredményhez pedig az első három körben kétharmados, az utolsó, negyedik körben viszont már egyszerű többség is elegendő lenne. Ennek megfelelően szinte biztos, hogy Renzi nem fog azon dolgozni, hogy széleskörű szövetségeket kössön a most egymással szemben álló pártok között. Ebben a kérdésben vélhetően inkább megpróbál közös nevezőre jutni az örök túlélővel, Silvio Berlusconival és pártjával, már csak azért is, mert a többi párttal ilyen partneri viszonyra esélye se lenne; bár tény, az adócsalásért közmunkára ítélt „Lovaggal” sem lesz egyszerű dolga.

Napolitano félreállása azonban már most több területen érezteti hatását: az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Baloldal-Ökológia-Szabadság (SEL), a Hajrá Olaszország (FI) és az Északi Liga (LN) már a lemondó nyilatkozat aláírása után egyből felvetették, hogy az alkotmányügyi reformokat szüneteltessék mindaddig, míg nem sikerül megválasztani az utódot. Minden bizonnyal pontosan ezt szerette volna a végső pontig elhúzott lemondásával elkerülni Napolitano, azonban láthatóan a helyzet semmivel sem kecsegtetőbb, mint amikor először felmerült a lemondása 2013-ban.

img_1585.JPG

(Egy Renzi-ellenes tüntetés maradványai Milánóban; f.: szerkesztői fotó)

Sajnos a reformok elodázása, sőt, már az ezekről szóló híresztelések is igen negatívan hatnak a továbbra is recesszióban lévő Olaszország megítélésére. A helyzeten az sem segített sokat, hogy a 2014 decemberében lejárt olasz EU-elnökség programja sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket sem gyakorlati, sem politikai-PR szempontból – csökkentve a nagy elvárások elé állított olasz miniszterelnök kezdeti renoméját.  Renzi harcát az elnökségi jelölt megtalálásáért így szorosan fogják követni mind a befektetők, mind az EU főbb döntéshozói. Hiszen a tét ugyanaz, mint az elmúlt két évben mindig: sikerül-e az új elit tagjainak lendületet adniuk az olasz gazdasági és politikai reformoknak? Amennyiben a korai népszerűségéből mára sokat vesztő Matteo Renzi képes lesz egy többeknek elfogadható és közben őt támogató alternatívát felajánlani a parlamentnek, akkor még minderre meglehet az esély.

Mészáros Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr267076177

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 5 milliárdot kaszált 1 nap alatt alkalmazottai halálán a Charlie Hebdo 2015.01.16. 11:28:49

Előre megtervezett üzleti húzás volt a fél szerkesztőség lemészároltatása, ami után a lap következő heti bevétele a szokásos 43 millió forintnyi euróról közel 5 milliárdnyi euróra ugrott - miután 5 millió példányt adtak el a lapból egyetlen nap alatt? ...

Trackback: Így lehet bárkiből gyilkost csinálni, ha te irányítod a médiát és a rendőrséget 2015.01.16. 11:25:55

Észrevetted, hogy az arab testvérpárt NEM gyanúsítottként, hanem végig gyilkosként, sőt mészárosként emlegette a bulvármédia, holott a gyilkosok arcát nem látta senki, a kocsiban "felejtett" útlevél meg vagy létezett, vagy nem? Hol van itt az ártatlan...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bafana 2015.01.16. 11:22:25

A vén szaros komcsi észrevette magán a neuronok drasztikus csökkenését. Ez ritka a mai világban, főleg nálunk. Amikor Hornt már pelenkázták közpénzből, még akkor is hárman támogatták föl a szinpadra, hogy a 150 szavas szókincséből villantson valamit.
süti beállítások módosítása