Január elején Maithripala Sirisena (NDP Új Demokratikus Front) győzelmével ért véget Mahinda Rajapaksa (UPFA Szabadság Párt) tíz éves elnökségi periódusa. Rajapaksa a szavazatok 47,58 százalékát, míg Sirisena azok 51,28 százalékát kapta (link). Ez a Srí Lanka-i választások történetének legszorosabb eredményei közé tartozik. További csavar a történetben, hogy 2014 novemberében Rajapaksa a két évvel korábbra hozott választás kiírását győzelmének biztos tudatában tette. Az események rávilágítottak arra, hogy egy tíz éve hatalmon lévő viszonylag stabil kormánypártnak is okozhatnak nem várt meglepetéseket a szavazópolgárok.
A Srí Lanka-i alkotmány értelmében egy elnökségi periódus hat évet ölel fel, azonban a ciklus negyedik éve után bármikor lehetőség van előrehozott választások kiírására. 2009-ben Rajapaksa ezt meg is tette, majd újbóli győzelme után 2010 novemberében megkezdte második elnöki ciklusát. További korlátozó tényezőként jelent meg az, hogy egy személy csak két alkalommal tölthette be az elnöki pozíciót. Ezt a kitételt módosította az időközben kétharmados parlamenti többséget megszerző Rajapaksa 2010-ben, hogy lehetővé tegye önmaga számára a majdani harmadik ciklus megkezdését. Az említett alkotmánymódosítás érvényessége, vagy annak hiánya körüli egyet nem értés számos bonyodalmat generált, végül azonban a Legfelsőbb Bíróság (melynek politikai függetlensége helyi elemzők szerint szintén megkérdőjelezhető volt) megerősítette Rajapaksa újraválaszthatóságát, valamint az ismételten előrehozott választások kiírásának jogszerűségét, melyet a korábbi elnök – Abe Sinzó japán kormányfőhöz hasonlóan – népszerűségének csökkenésekor jelentett be.
A szigetország lakosságának nagy része Rajapaksa javára írja, hogy 2009-ben az ő vezetésével legyőzték a tamil tigriseket, így véget ért a több tízezer emberéletet követelő polgárháború. (Az ENSZ és a nyugati sajtó mind a háború eszközeit, mind a háború utáni bűnök kivizsgálásának elutasítását élesen bírálta.)
("Azt hitte legyőzhetetlen. Tévedett." - Rajapaksa, f: www.thelondoneveningpost.com)
Ellenfele, a győztes Sirisena, aki a választások előtt egészségügyi miniszteri pozíciót töltött be, kampánya során a fő hangsúlyt a túlságosan megerősödött elnöki hatalom decentralizálására és a parlament szerepének megerősítésére helyezte. Élesen bírálta a korábbi elnököt, azt kiemelve, hogy diktatúra felé vezényli az országot, és számos korrupciós ügye nem teszi lehetővé, hogy ő legyen az ország első embere. A fontos hatalmi pozíciókat családtagjaival töltötte be, mely elmozdította az ország berendezkedését az autokrácia, felé. Sokan támadták amiatt, hogy vezetése alatt az emberi jogok tiszteletben tartása csorbult, valamint szemet hunyt a muszlimokat ért inzultusok felett. (Ez a szavazati eredményen is meglátszott, hiszen a muszlimok többsége Sirisenára voksolt.) Rajapaksa az energiaköltségek csökkentésével próbálta a népszerűségét helyreállítani, de még ezzel sem tudott többséget szerezni.
Sirisena győzelme után bejelentette, hogy áprilisban előrehozott parlamenti választásokat rendeznek, mindaddig pedig egy ideiglenes kormány fogja véghezvinni a kijelölt reformprogramot, melynek legfontosabb eleme a korrupció és visszaélések felszámolása lesz. Az új kormány vezetésével várhatóan nemcsak az ország belső élete fog átalakulni, hanem annak külügyei is. Sirisena elkötelezte magát az állami hatalom decentralizálása, a parlament végrehajtó hatalmának növelése mellett, valamint feloldotta a hírportálokat érintő, elődje által bevezetett tilalmakat. Az információhoz való jog, az emberi jogok tiszteletben tartása, a rendőrség, közszolgálati kar és a bíráskodási rendszer reformja várhatóan mind az elkövetkezendő időszak meghatározó elemeivé válnak.
("Valóban a demokrácia őre?" - Sirisina, f: www.niticentral.com)
Az ország külpolitikáját az elmúlt öt év során a helyi politikusok által befolyásolt rendszertelen egyezségek határozták meg. Srí Lanka két legfontosabb partnerének Új-Delhi és Peking tekinthető. Mindkettőnek stratégiai, gazdasági, továbbá az előbbinek vallási, kulturális érdekeltsége van az országban. A kínai jelenlét számos szektorban vitathatatlan, azonban Sirisena álláspontja Peking felé nem olyan jóindulatú, mint elődjéé volt. Mindezt az is bizonyítja, hogy a napokban elkezdődött a kínai pénzből megvalósuló óriás beruházások felülvizsgálata. Az ország kínai függőségének, valamint a Peking által nyújtott hitelek mértékének növekedését India és az Egyesült Államok aggódva figyelték. A jelenlegi felülvizsgálat azonban azt a benyomást kelti, mintha Sirisena bizonyítani akarná országa függetlenségének meglétét. Az elkövetkezendő hónapok során mindenképp érdemes lesz figyelni a külkapcsolati háló, a szövetségi rendszerek, kimondottan az Új-Delhivel, Pekinggel fennálló bilaterális kapcsolatok alakulását.
Siresena hatalmának biztosítása nem lesz könnyű feladat. Egy olyan koalíció vezetése, mely vegyes összetétele miatt (különböző vallási, etnikai, marxista, valamint jobbközép pártok) potenciálisan alkalmas politikai instabilitásra, bármelyik pillanatban felbomolhat, és ez Rajapaksa visszatértét eredményezheti. Azonban ha a radikális reformok, melyek a demokrácia felé mutatnak, elnyerik a nép támogatását, Sirisena vezetése könnyen megszilárdul, és Srí Lanka a valódi demokrácia útjára léphet.
Gyuris Klaudia
