Dél-Afrika: A jövő elkezdődött, sikere bizonytalan

2015. május 12.

A dél-afrikai politikát közelről figyelők – országon kívül-belül egyaránt – sokáig úgy gondolták, hogy három állítás, ha nem is örökre, de még legalább 50 évig egészen biztosan nem fog megdőlni az országban az apartheid-rendszer rémuralmának összeomlása után. Az első ilyen volt, hogy Nelson Mandela pártját, az Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANK) legyőzik egy választáson. A második, hogy egy fehér bőrű politikus meghatározó tényezővé válik. A harmadik pedig, hogy az ún. „fehérpárt”, a Demokratikus Szövetség egyszer fekete bőrű vezetőt választ magának. Utóbbi kettő állítás azonban az elmúlt pár nap során megdőlt. Ezzel egyetlen politikai tabu maradt Dél-Afrikában.

Mmusi Maimane a Demokratikus Szövetség (DSZ) frissen megválasztott vezetője egy 34 éves, ereje és népszerűsége teljében lévő politikai vezető, aki nem mellékesen az első nem fehér bőrű vezetője pártjának. 1994-ben, amikor Nelson Mandela az első szabad dél-afrikai választásokon elnök lett, pártja pedig, az Afrikai Nemzeti Kongresszus kormányzó erő a DSZ még nem is létezett. Történelmi elődjét, a Progresszív Pártot a 70-es és 80-as évek apartheid-ellenes mozgalmának fehér prominensei közül ketten, Helen Suzman és Harry Schwarz hozták létre. A DSZ azonban egészen 1999-ig marginális szereplője volt csak a helyi politikai csatározásoknak. Ekkor jött azonban a Demokrata Párt (DSZ közvetlen jogelődje) és Tony Leon pártelnök, aki 9,56 százalékos választási eredményével hivatalosan is az első számú ellenzéki erővé emelte az egy évvel később szövetséggé alakuló formációt. Ez a pozíció ráadásul azóta nemhogy nem változott, hanem az elmúlt 11 év során kizárólag erősödött.

delafrika1.jpg

("Dél-Afrika egyik jövője lehet", f: mg.co.za)

A dél-afrikai demokrácia történetében ugyanis egyetlen párt sem volt képes arra, amire a DSZ, vagyis, hogy egy választáson elvigye a voksok több mint 21 százalékát; márpedig a legutóbbi, 2014-es parlamenti választásokon éppen ez történt. Sokáig tartotta magát a mítosz, hogy Mandela pártjának primátusa megkérdőjelezhetetlen, azonban a DSZ választási eredményei erre rácáfolni látszanak. Hiszen, ha végignézzük, hogy a párt milyen utat járt be a ’94-es választástól kezdve, akkor a következő eredménysort láthatjuk: 1994 – 1,73 százalék (7 mandátum), 1999 – 9,56 százalék (38), 2004 – 12,37 százalék (50), 2009 – 16,6 százalék (70), 2014 – 22,23 százalék (89). Ez a folyamatos növekedés is azt bizonyítja, hogy a DSZ-ben hatalmas potenciál rejtőzik. Függetlenül attól a ténytől, hogy fehérek alapították, pár nappal ezelőttig csak fehér vezetője volt, és a párt választói bázisa jelentős részben még mindig az ország tehetősebb, fehér kisebbségéből áll. És, hogy miért nem? Elsősorban a leköszönő pártelnöknek, Hellen Zillének köszönhetően. Az ex-újságíró és ex-politikai aktivista Zille bár már a ’70-es évek óta ismert szereplője volt a dél-afrikai közéletnek (sikeres oknyomozó újságíró volt, aki nem mellékesen a fekete közösségben is mérhető népszerűséggel rendelkezett), klasszikusnak nevezhető politikai szerepvállalást csak a ’90-es évek végén vállalt, Nyugat Cape tartományban. Politika csillaga azonban mégsem ekkor, hanem a 2000-es években ívelt fel igazán, részben polgármesterségének (Cape Town vezetője volt), részben tartományi vezetőségének (2009 óta Nyugat Cape első embere), de még inkább pártelnökségének (2008-2014) köszönhetően. Ez utóbbival vált ugyanis a DSZ arcává, és az ANK, valamint vezetőjének, Jacob Zuma jelenlegi dél-afrikai elnöknek a legfőbb kihívójává. Zille hat éves regnálásnak eredményét sok mindennel lehetne illusztrálni, például pártjának választási eredményeivel, vagy, hogy mind a DSZ vezetőségét, mind annak szavazóbázisát el tudta mozdítani (ráadásul érdemben) a fehér kizárólagosságtól. Számomra azonban a legfontosabb talán mégis az új vezér, Mmusi Maimane megválasztása. Ezzel a lépésével ugyanis a DSZ végre nem csak szintet léphet, hanem egy 5-10 éves időtávon konkrétan olyan demokratikus fordulatot vihet véghez, ami nem hihetetlennek, hanem egyenesen lehetetlennek hatott volna még tavaly is: nevezetesen az ANK letaszítását az ország éléről.

delafrika3.jpg

("Dél-Afrika másik jövője lehet", f: ofm.co.za)

Természetesen addig, amíg ez megtörténik, még nagyon hosszú az út. Egyfelől, mert az ANK a sorozatos korrupciós botrányai ellenére is még mindig „A” politikai párt Dél-Afrikában – támogatottsága stabilan 60 százalék felett van. Másfelől, mert a valós és jelentős sikerek ellenére a társadalom fekete többsége számára a DSZ továbbra is inkább a fehérek (vagy mostanában a tehetősebb feketék) képviselője – a párt tagságának és vezetésének további vegyítése tehát elengedhetetlen. Végezetül pedig, mert a renegát ex-ANK ifjúsági vezető, Julius Malema által létrehozott Gazdasági Szabadságharcosok pártja (GSZ) az ANK mellett a DSZ voksait is elszipkázhatja, ha szélsőségesen populista (és sok esetben uszító) beszédével sikerül radikalizálnia az ország szegény- és középrétegeit a fehérek, valamint a fennálló rendszer ellenében. Rögös út vezet Dél-Afrika élére. Ám ezt vélhetően tudja Maimane is, akinek az első jelentős vezetői megmérettetése jövőre, a következő tartományi választások alkalmával jön el. Ha azon a DSZ jobban szerepel, mint eddig bármikor, újabb szeletet hasítva az ANK támogatásából, akkor a pártnak minden esélye meglesz a 2019-es parlamenti választásokon való átütő (értsd: 35-40 százalékra emelni saját támogatottságát, és 60 alá szorítani Jacob Zuma pártjáét) szereplésre. Ha viszont ez elmarad, például a GSZ előretörésével, akkor Maimane mellett a DSZ legitimitása is megkérdőjeleződhet, mint az ország első számú ellenzéki erejének. Esély ma még mindkettőre van.

Németh Áron Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr127453364

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.05.12. 17:39:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása