Nem csillapodnak a kedélyek a csatornán túl sem a bevándorlás és az Európai Unió kérdéseiben. Sőt, a mai napon napvilágra került, legfrissebb bevándorlási adatokat látva ez minden bizonnyal még eszkalálódni is fog. A magyarázat egyszerű: 2014-ben az Egyesült Királyságba irányuló nettó bevándorlás (bevándorlók és kivándorlók különbsége) mértéke elérte a 318 ezer főt. Ez a szám pedig majdnem eléri az eddigi rekorder 2005-ös, 320 ezres értéket. Sokan mondták, hogy az abszolút többséggel újraválasztott Konzervatívok dolga nem lesz könnyű. Ám ennyire nehéznek talán ők sem gondolták a kormány dolgát, hiszen a cél: 100 ezer fő alá menni, közben pedig megegyezni az EU reformjáról.

David Cameron konzervatív brit miniszterelnök meglehetősen izgalmas és intenzív két nap elé néz. A hírek szerint ugyanis ma a közvélemény elé tárja a kormány, illegális bevándorlásra, valamint nettó bevándorlás visszaszorítására vonatkozó terveit. Előbbi minden jel szerint tartalmazni fog olyan passzusokat, miszerint lebukás esetén az illegális bevándorlók fizetése elkobozhatóvá válik a rendőri szervek által, továbbá, hogy az érintett személyeket azonnal őrizetbe lehet venni, illetve, hogy a rájuk kiszabható bírság mértéke nem lesz előre meghatározott, azokat eseti jelleggel állapítják majd meg. Az előbbiek mellett ráadásul szó van még gyorsított eljárásban lefolytatott kitoloncolásról is. Az új törvény tehát jól láthatóan szigorúbb lesz, mint az összes ezt megelőző, bár látva a bevándorlási adatokat, valamint Cameron korábbi ígéreteit, ezt a szavazóik nagy többsége el is várja a kormánytól.

("Komoly harcok várnak rá" - David Cameron, f: telegraph.co.uk)

Kifejezetten a számok aggaszthatják a konzervatív kormányfőt, lévén, 2010-es első megválasztásakor ő maga tett (ma már láthatóan elhamarkodott) kijelentést, miszerint a bevándorlást az új kormány drasztikusan vissza fogja szorítani, és ha mégsem, nyugodtan le lehet őt és pártját váltani. Ma látszik, végül egyikre sem került sor. Hiszen a Királyságba irányuló bevándorlás bár 2005 óta a második legmagasabb – dacára minden múltbéli, „néhány tízezerben maximalizáljuk a bevándorlást” cameroni kijelentésre –, a konzervatívokat mégis abszolút többséggel választották újra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 2019-ben vagy 2020-ban Cameront váltó, következő konzervatív pártelnök-miniszterelnökjelöltnek nem kell elszámolnia a jelenlegi kormány ígéretével a bevándorlás 100 ezer fő alá csökkentésével. Mert el kell majd, ez biztos.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a bevándorlás kérdésének rendezése természetesen szorosan összefügg az Európai Unióval történő, manapság nem éppen kielégítő kapcsolat normalizálásával. Ennek első lépése lehet a holnap Rigában tartandó uniós Keleti Partnerségi csúcs, amin a hírek szerint – még ha csak röviden is – a brit miniszterelnök felvázolja európai kollégái számára, hogy az Egyesült Királyság mit is akar elérni a legkésőbb 2017-ben (vagy talán már 2016-ban) megrendezésre kerülő helyi uniós népszavazás előtt. A brit sajtó a következő pontok felvetését tartja valószínűnek:

1) Minden munkanélküli uniós bevándorló számára négy évig elérhetetlenné kell tenni a befogadó országok jóléti támogatásait – például nincs lakhatási támogatás, nincs adókedvezmény; 2) A minél szorosabb egységre (=integráció) vonatkozó uniós elvet az Egyesült Királyság nem köteles magára nézve irányadónak tekinteni; 3) Garanciákat akar arra vonatkozóan, hogy a jövőben semmilyen, eurozóna tagok által kezdeményezett (egységes piacot és annak szabályait érintő) módosítás nem lesz kötelező érvényű Londonra; 4) Biztosítani annak a lehetőségét, hogy bizonyos új uniós jogszabályok elfogadását tagállamok egy csoportja megakadályozhatja.

("Talán most visszatalálnak a többiek asztalához")

A fenti pontokat állítólag a brit uniós maradás mellett leginkább elkötelezett Németország vezetői már látták, és nem is zárkóznak el ezek tárgyalásától. Az igazi kérdés tehát az lesz, nem is most, sokkal inkább a június végén esedékes nagy EU-csúcson, ahol David Cameron A-tól Z-ig kiteríti uniós reformra vonatkozó lapjait, hogy mennyi brit változtatási kérelmet lehet a jelenlegi keretek között elintézni, és mennyihez kell a hatályos jogszabályok változtatása. Ez utóbbit ugyanis a német külügy és kancellária egyaránt kizárta. Legalábbis a brit uniós népszavazásig biztosan. Utána viszont, ha a Királyság a maradás mellett dönt, Németország sugalmazása szerint minden asztalra kerülhet, akár még a jelenleg hatályos szabályok átírása is.

Németh Áron Attila