Közvetlen szíriai beavatkozást fontolgat Törökország

2015. július 02.

Az elmúlt napokban több forrás szerint a török Nemzetbiztonsági Tanács napirendre vette a szíriai beavatkozás kérdését. A terv látszólag egyszerre szolgálhatja Erdogan török elnök belpolitikai érdekeit és a kurdok előretörésének megakadályozását, megvalósulása azonban számos kényes kérdést felvet.

Nem kérdéses, hogy a szír nép után Törökország volt az egyik legnagyobb vesztese a szíriai polgárháborúnak. Egyrészről megbukott az AKP kormány kritikusok szerint neo-ottomán külpolitikai stratégiája, melynek keretében Ankarának korábban sikerült jelentősen növelnie déli befolyását és Erdogan, akkor még miniszterelnökként szívélyes viszonyt ápolt Bassár el-Aszad szír elnökkel. Másrészről a szíriai kurdok iraki testvéreik mintájára először megvédték magukat az Iszlám Állam támadásaival szemben, majd az utóbbi hetekben offenzívájuk során sikerült is növelniük az uralmuk alatt álló területeket. Az egyre növekvő szíriai kurd autonómia és katonai asszertivitást a török kormány a legfontosabb nemzetbiztonsági veszélyként értékeli, hiszen az elősegítheti a hazai kurd kisebbség elszakadási törekvéseit és a független Kurdisztán megalakulását. Harmadrészt, a szíriai polgárháború tovább fokozta Törökország eltávolodását a Nyugattól, mivel az eddig hitelt érdemlően nem bizonyított vádak szerint az Iszlám Állam utánpótlási vonalaival szemben finoman szólva is elnéző volt a török kormány és hadsereg.

turkey_01.jpeg

(Török tankok a februári mentőakció során Szíriában; f.: muslimpress.com)

Nem először merült fel a közvetlen török beavatkozás terve, hiszen Ankara érdeke a polgárháború gyors befejezése, Aszad elnök uralmának teljes felszámolása és egy mérsékelten iszlamista kormány hatalomra juttatása Szíriában, amely nem engedné az alavita és kurd kisebbségek függetlenedését. A hatalmi egyensúly politikája, amelyet az összes többi külső fél játszik, ezzel szemben Szíria lassú felmorzsolódásában érdekelt, és tágabb geopolitikai érdekeiket nem teszik kockára a polgárháború törökök számára kedvező megoldásáért. A most kiszivárgott terv értelmében a török hadsereg szárazföldi erőkkel, erőteljes légi támogatással benyomulna Észak-Szíria Dzsarabulusz és Azaz városa között elterülő mintegy 110 km szélességű területére, 33 km mélységben, így egy biztonsági zónát hozva ott létre. Ez a terület a kurdok által uralt két északi régió közé esik, tehát nem egy ellenük irányuló támadásról van szó, hanem éppen az Iszlám Állam erőit verné ki onnan a török offenzíva.

A terv első ránézésre számos kedvező hatással bírna. Egyrészt lezárná az Iszlám Állam legfontosabb utánpótlási vonalát, ezzel tehermentesítve a felkelőket, kurdokat, de Aszad kormányához hű erőket is. Biztos hátországot biztosíthatna a törökök által támogatott szír felkelőknek, akik így átcsoportosíthatnák erőiket az Aszad-rezsim által ellenőrzött területek elfoglalására, továbbá egyszerűbb lenne a támogatás eljuttatása számukra. Ugyanakkor különböző okokból mindenki ellene van a közvetlen török beavatkozásnak és maga a terv is számos sebből vérzik. Egyrészt a kurdok egy ellenük való támadásként értékelnék török offenzívát még ha objektív szempontok szerint látható, hogy nincs erejük a kérdéses határsávot önerőből elfoglalni. A hatalmi egyensúly fenntartásában érdekelt arab államok és Irán retteg Törökország déli befolyásának előretörésétől, és maga az Egyesült Államok se akarja, hogy az ő megkerülésével tegyenek rendet a törökök. Katonai szempontból ugyanakkor ez egy igen veszélyes vállalkozás, nem csupán az Iszlám Állam ellenállna teljes erővel a törökökkel szemben, de az Aszadhoz hű fegyveres erők is megzavarhatnák az offenzívát, akár légitámadások, akár ballisztikus rakéták segítségével. A török haderő, bár több mint képes a kiszivárgott hadműveleti tervet sikeresen végrehajtani, azért nagy árat fizetne, nem is beszélve a Törökországon belül várható megtorló terrortámadásoktól, amelyeket az Iszlám Állam alvó ügynökei és szimpatizánsai hajtanának végre.

turkey_02.jpg

(Kurd fegyveres lő aknát az Iszlám Állam állásai ellen; f.: Reuters)

Összegezve valószínűsíthető, hogy nem várható azonnal a közvetlen török beavatkozás, a terv megszellőztetése és a kormány magas rangú tisztviselőinek a terv melletti kiállása inkább szolgálja a nyomásgyakorlást NATO-n belüli szövetségeseire, hogy azok lépjenek fel keményebben a szíriai polgárháborúban és fogják vissza a kurd előrenyomulást. Belpolitikai téren Erdogan elnök pártjának, az AKP és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Párt közötti esetleges kormányalakítási tárgyalások előmozdítására is alkalmas a mostani harcias retorika. Amennyiben azonban a déli határon a helyzet tovább súlyosbodik, úgy nem zárható ki a nyár folyamán a közvetlen török beavatkozás, viszont a fent említett okok miatt annak súlyos katonai és politikai ára lesz.

Csepregi Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr537589974

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.07.02. 11:26:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krio.Me.Tu (törölt) 2015.07.03. 07:27:24

A törökök régen kettős játékot játszanak. Egyfelől Amerika "barátai", másfelől persze támogatják az iszlámistákat. A kurdok ellen gyakorlatilag az ördögöt is támogatnák. Rengeteg török fiatal is csatlakozott az ISIS-hez, a török hatóságok nem nagyon akadályozták meg, hogy az ISIS utánpótlásait Törökországon át hozza be. Ember, fegyver, pénz. Rengeteg bizonyíték van arra vonatkozólag, hogy a török rendőrök, katonák segítik az ISIS-t.
A kurdok területének kettévágása lehet a törökök fő célja Észak-Szíriában.

A "demokratikus", mérsékelt iszlámista szír csoportok ma marginális szerepben vannak az Al-Kaida és IS mellett. A szír kormányerők kivéreztek, a kurdok még tudnak nyugati segítséggel valamit fordítani a helyzeten, esetleg a szíriai, szétszórt területeiket egyesíthetnék a török határ mentén, de pont ezt nem akarják a törökök. Akkor már inkább ők nyomulnának be oda, ez a manőver nyilván legalább annyira a kurdok ellen irányulna, mint az Iszlám Állam ellen.

2015.07.03. 08:23:21

Miert olyan lehetetlen tamogatni a kurdokat torok reszrol?

raz sierpem raz mlotem czerwona holote · http://redisbad.pl 2015.07.03. 08:50:04

@Kuoni pásztor:
Mert saját államot szeretnének, aminek része lenne egy jelenleg Törökországhoz tartozó terület is?

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 09:25:10

@raz sierpem raz mlotem czerwona holote:
Meg mert a PKK-nak szintén megvolt/megvan a maga szélsőséges, terrorista szárnya.
Tehát az egész térségben megint sikerül majd egy szép nagy öngólt rúgni. Először az ISIS-hez jutottak nyugati pénzek, majd amikor kiderült mekkora öntökönlövés volt a dolog pénzelni kezdték a kurdokat, amiről a későbbiekben ugyanez fog kiderülni.

Fritz Gerlich 2015.07.03. 09:32:25

A poszt sajnos alapjaiban téves. A törökök szíriai bevonulását ugyanis semmilyen szempontból nem lehet "üdvözítőnek" tartani, mert az elsősorban és mindenekfelett a kurdok előretörését hivatott fékezni illetve gátolni. Így ez a mondat is hibás:

"A terv első ránézésre számos kedvező hatással bírna. Egyrészt lezárná az Iszlám Állam legfontosabb utánpótlási vonalát, ezzel tehermentesítve a felkelőket, kurdokat, de Aszad kormányához hű erőket is."

A valós helyzet az, hogy bár a térség legnagyobb hadserege a törökök kezén van, mégis a legmegbízhatatlanabb államok egyike. (Nyugati szempontból) Ankara számára CSAK a kurd kérdés számít, minden nemzetbiztonsági tényezőt ENNEK vet alá. Ez azt jelenti, hogy egyrészt engedi az ISIS fegyver-, és olajkereskedelmét a területén keresztül lebonyolítani (mert az ISIS a kurdok ellen harcol) másrészt Észak-szíriai politikájával (és esetleges bevonulásával) ugyancsak a kurd autonóm állam terjeszkedését akarja gátolni és azt állapotot megakadályozni, hogy a kurdok ellenőrizzék a török-szír hatást.

_Epikurosz_ 2015.07.03. 09:32:54

@Krio.Me.Tu: Exactly.
@Kuoni pásztor: Amiért lehetetlen támogatni a moldvai csángókat román részről.

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 09:36:13

@Fritz Gerlich:
Az ő szempontjukból ez érthető reakció. Ugyanis őket az érdekli, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Izrael, akiket néha meglövöldöznek a határ túloldaláról.

_Epikurosz_ 2015.07.03. 09:36:40

@Fritz Gerlich: Szerintem az "első ránézésre" pont arról szól, amit Te is említettél: formálisan, mint NATO-tag, a NATO és az USA szövetségeseként, a szövetségesem szövetségese az én szövetségesem alapon támogatná a kurd erőket is. Na, ez nem fog megtörténni.

_Epikurosz_ 2015.07.03. 09:38:16

@Muad\\\'Dib: Öö. Melyik az érthető reakció? A kurd állam létrejöttének megakadályozása, vagy az ISIS szállításainak engedése?

raz sierpem raz mlotem czerwona holote · http://redisbad.pl 2015.07.03. 09:40:00

@Muad\\\'Dib:
Ráadásul egy elég furcsa szélsőség: nemzeti önrendelkezésre törekvés keverve a szélsőbalos lózungokkal.

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 09:41:47

@_Epikurosz_:
Az aggodalom a felfegyverzett kurdoktól. Nem kellene szelektívnek lennie annak a bizonyos emlékezetnek. A PKK jó pár terrortámadást hajtott végre török érdekeltségek ellen. A PKK-t mai napig a terrorszervezetek listáján tartja mind a NATO, mind az EU.

2015.07.03. 09:57:51

@Muad\\\'Dib: Ugyanakkor a kurdok nem csak a PKK-ból állnak. Szíria de főleg Irak még valamennyire működő régiói pont a kurd területek. Ugyanakkor, összehasonlítva akár a siitákkal, akár a szunnitákkal, ők a legmérsékeltebbek (vagy legkevésbé szélsőségesek) .

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 10:01:03

@pityókabor sommelier:
Senki nem mondta, hogy csak abból állnának (sőt). De ebbe már egyszer beleszaladt a nyugat. Mert ugye, hogy is kezdődött a szíriai felkelők támogatása? Hogyaszongya: a pénz nagy része úgy sem a szélsőségesekhez fog kerülni. Aztán mégis oda került, mivel, mint a szó szélsőséges utal is rá, ők voltak a legagresszívabbak, legelvakultabbak. Sajnos pont ugyanez várható a kurdok esetében is. Nyilván a legelvakultabb harcosaik nem a pacifista vonalat képviselik...

_Epikurosz_ 2015.07.03. 10:01:53

@Muad\\\'Dib: Én annál fiatalabb vagyok! :) De most már értem, miről beszélsz. Nos, van benne valami. Csak tudnám, a mi cigányaink miért nem gyártanak bombákat. Mi a különbség? Ők is valamennyire szocialisták, mert befogadják a tezsvírt. Vagy talán nem öltük őket halomra? (amúgy de, a zsidókkal együtt. És ez be lett tudva a korszellemnek. Aztán most már arról szól a mese, hogy ilyen korszellem nem kell még egy.)

Ez az egész nekem olyan fura, és talán tudom is, miért. A muzulmán hit ismeri a megbocsátást? Mert mintha nem lennének képesek békében létezni, mindig kell valami visszavágás, valami hülye ürüggyel. Nem tanulni abból, ami megtörtént, nem megkeresni az okát, hanem visszakézből reagálni.

Azért van annak valami bája, hogy a terrorszervezetek egymást irtják.

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 10:03:52

@_Epikurosz_:
A PKK speciel nem éppen a muzulmán hitre alapult...

Fritz Gerlich 2015.07.03. 10:12:36

@_Epikurosz_: Ebben az esetben nem stimmel az az érvelés, hogy a "a szövetségesem szövetségese az én szövetségesem". Mert bár a NATO tag Törökország az USA és a Nyugat-európai (atlanti) "érdekkör" tagja, a Közel-keleti politika kérdésében mégsem követi teljes mértékben a NATO "utasításait". Ennek oka pedig az, hogy Törökország lakosságának 20% -a kurd, és ez a népesség harcosan küzd jogaiért. Ráadásul erős kapcsolataik vannak a határikon túl élő, iraki kurdokkal, akik Szaddám rezsimjének összeomlása után kiharcoltak maguknak egy autonóm státuszt. Ma már küszöbön áll egy teljesen független, önálló Kurdisztán létrejötte. Ez az új kurd állam ugyan nem terjedne át a török határon, de akkor is magasabb ellenállási szintre ösztönözhetné a törökországi kurd népességet.

Így összefoglalva elmondható: Törökország számára a kurd kérdés fontosabb bel-, és külpolitikai probléma mint az ISIS és a NATO jelentette kétoldali presszió.

Fritz Gerlich 2015.07.03. 10:18:20

@Muad\\\'Dib: Az "érthető reakció" relatív, mert az ankarai kormány eljárása minimum gerinctelen és sunyi, ha arra gondolunk, hogy a kurd kérdés okozta saját problémája miatt, működni enged egy olyan rendszert (ISIS), mely az egész világ békéjét fenyegeti. Átengedi az ISIS ügynökeit, passzívan támogatja akcióikat és felderítési együttműködésben áll velük mindaddig, míg a kurdokat visszaszorítják. És tegyük hozzá eközben "kétkulacsos módon" NATO tagként, színleg az USA mellett állnak. Ez a sunyi politika engem kicsit arra emlékeztet, mikor Orbán elvigyorog az EU vezetőkkel és a NATO-t biztosítja barátságáról, miközben Pestre hívja Putyint és sok milliárdos szerződéseket köt az oroszokkal. EZ is AZ is gerinctelen politika.

_Epikurosz_ 2015.07.03. 10:18:52

@Muad\\\'Dib: Haha, ennyire ismerem, mi az. :) Akkor ezek most mik, ha nem muzulmánok?

@Fritz Gerlich: Arra is ösztönözhetné őket, hogy menjenek az újonnan kiharcolt területekre, ezáltal csökkentve Törökországban a kurd kisebbség arányát. Olaj van, végre az ő államuk, stb. Ha csak nincs valami nagymagyarországhoz hasonló konkrét igényük, ez is megoldás lehetne.

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 10:28:32

@Fritz Gerlich:
Van benne igazság, de azt is vedd figyelembe, hogy vajon nekik ki fog segíteni, ha netán 5 év múlva a most felfegyverzett kurd szélsőségesek őket lövik. Majd minden ország kiad egy lagymatag nyilatkozatot, hogy ők bizisten elítélik ezt, aztán ennyi.
A kurdok megérdemelnék az önrendelkezést, de nekik is megvannak a maguk szélsőségesei, akik ezt igen érdekesen képzelik el...

Krio.Me.Tu (törölt) 2015.07.03. 10:33:09

@raz sierpem raz mlotem czerwona holote: az, hogy a nemzeti önrendelkezes, felszabadítás anno a kommunista ideológiával keveredett, az nem annyira szokatlan. A hidegháború alatt sok szabadságharcot, gyarmati sorból függetlenedést kezdtek a kommunisták vagy telepedtek rá az eseményekre később. Egyszerűen akkoriban két forrásból jöhetett fegyver: NATO vagy szovjetek.
Kuba... Nemzetinek indult, majd kommunista lett a harc, mert az USA ellen csak a szovjetek támogatták Castroékat. Vietnam... a franciák elleni harcot a kommunisták vezették. Nem ördögtől való, hogy a függetlenségi törekvések balos, forradalmi mozgalommal keverednek. A kurd kommunista gerillák ma csak egy csoportot alkotnak a sok közül. Az iraki kurdok kifejezetten nyugatiasak, nem komcsik. A PKK egy őskövület, az ideológiáját nem is nagyon hangoztatják mostanában a kurdok, mert a nyugati támogatás reményében új imázst akarnak kialakítani. Ha létrejönne egy kurd állam, az semmiképpen se hasonlítana egy kommunista Kubához vagy Vietnamhoz.
A törökök nem csak a PKK-t gyűlölik, hanem minden kurdot, most, hogy a nyugati médiában a kurdok az IS elleni ellenállás utolsó bástyájaként jelennek meg, ráadásul nők is harcolnak a fronton, közben a törökökről egyre-másra derül ki, hogy az IS-t felfegyverzik, pénzelik, az IS terroristák közt rengeteg török harcol, a török közvélemény Izraelt gyűlöli meg a kurdokat, az iszlámistáknak meg tapsikolnak (a kurdok a halott terroristáknál talált török igazolványokat közzéteszik a neten, a török fiatalok tömegesen csatlakoztak az IS-hez, de a török kormány szerint az nem gond, ha IS terroristák lesznek a török fiatalok, csak a kurdok a terroristák)... nem egyszerű jót lépni. Most ha rátámadnak a szíriai kurdokra, akkor az egész világ felhördül majd.

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 10:40:08

@Krio.Me.Tu:
Szaúd-Arábia is keményen pénzelte/pénzeli az IS-t, miközben Irán ahol lehet fellép ellenük. Sikerült a polgárháború kirobbantásával egy olyan kusza helyzetet teremteni, ahol nehéz megállapítani ki-kivel van.

Krio.Me.Tu (törölt) 2015.07.03. 10:54:16

@Muad\\\'Dib: egyelőre ezrével mennek török fiatalok Szíriába és Irakba az Iszlám Államért terroristaként harcolni. Törökországban fegyverkeznek fel az iszlámisták, onnan jön a pénzük, oda mennek, ha megsebesülnek. Kvázi hátországként funkcionál. Ez úgy látszik nem zavarja a törököket. Csak a kurdok, akik most nagyon vigyáznak a renoméjukra, nehogy megint terroristának bélyegezzék őket. A PKK-ról hallani se lehet, ami maradt a kommunista retorikából az valami feminista amazon virtus, amit a nyugat kifejezetten imád, ezért ma a kurdok nagyon jó nemzetközi megítéléssel rendelkeznek. Irakban az egyetlen élhető terület ahol kurdok önkormányzattal bírnak. A török kettős játszma viszont nagyon visszatetsző nyugaton. Ehhez jön Erdogan illiberális hülyesége. A kurdok rövidtávon nem tudnak kiszakadni Törökországból, terroristáskodni se éri meg nekik ott. Most nem baltázhatják el a nemzetközi közvélemény bizalmát. Egyszerűen jobb barátai akarnak lenni az USA-nak és az EU-nak, mint a törökök. Vérükkel bizonyítják a nyugati elkötelezettségüket. Átállítják a nyugati közvéleményt lassan a maguk oldalára, és ezt elég jól csinálják. Ha ma kurdokról beszélnek nyugaton, akkor egy toleráns, nyugatias, nyugati értékekért harcoló nép jut eszükbe. Nem a PKK. A törökökre meg legyint mindenki: hátbaszúró, alattomos, EU-t fenyegető, illiberális, ottomán és ifjútörök nosztalgiában tobzódó, genocídiumot letagadó banda. (pedig az örmények irtásában anno a kurdok is benne voltak)

Megjegyzem a nyugaton élő kurdok sem angyalok, ahogy a török szervezett bűnözés, úgy a kurd maffia is erős német nyelvterületen.

Ebből rövidtávon nem lesz a törökországi kurdoknak függetlensége (egy nagyon erős NATO tagállamban nem kezdenek el egy kilátástalan harcot), de már nagyon kevesen látják őket terroristának.

Muad\\\'Dib 2015.07.03. 11:06:18

@Krio.Me.Tu:
Értem én (és ok mindenben egyetértek), de még mindig nem derült ki számomra, hogy honnan olyan fene biztos mindenki, hogy a pénz/fegyverek jelentős része nem olyan csoportokhoz kerül, mint mondjuk a TAK? Ezt már egyszer végighallgattam az ISIS-el kapcsolatban, hogy kizárt, hogy oda kerüljenek a nyugati pénzek. Aztán utána egy évvel végighallgattam, hogy mégis oda kerültek.

_Epikurosz_ 2015.07.03. 11:22:47

@Muad\\\'Dib: Hmm. Az Isis-hez biztos, hogy nyugati pénzek kerülnek ? (attól eltekintve, hogy az iraki hadsereg mindig hagy nekik egy kis rabolnivalót) Mintha arról is lett volna szó, hogy arab "segélyszervezetek" gyűjtenek nekik.

Ugyanakkor: vigyázott-e ennyire bármelyik terroristacsoport arra, hogy milyen a nyugat közvéleménye róluk? A saját szövetségeseik véleménye róluk, katonai berkeken belül? Mekkora befektetés ez nekik? Hogyan fog ez megtérülni? Továbbra is a Nyugattal akarnak-e majd kereskedni, vagy inkább a (poszt)kommunista országokkal? Miért?

Lehetséges-e ideológiai úton kiválasztani azt a világot, amelyikhez tartozni akarunk, vagy ez kizárólag az adott erőviszonyok függvénye?

2015.07.03. 11:55:35

@Muad\\\'Dib: Hagyni kellene őket, intézzék el maguk között? Közben pedig körbeaknázni az Égei- és Földközi tengert. Az utolsó majd eloltja a villanyt, ha még lesz.

_Epikurosz_ 2015.07.03. 14:26:53

@Muad\\\'Dib: ad 1: "Five Sense Solutions" hááát.... valamint ha idézek egy dokumentumból, úgy hogy tényleg összeálljon az a logikai szál, amit én ki akarok hozni belőle, akkor mindent idézek, ami ahhoz a szálhoz szükséges. Ez a Nevezd meg A Tételt, Amit Használsz elv.

ad 2: ebből biza sok minden ki van takarva. Az olvasható szöveg egészen pontosan ezt mondja:
" 7. A krízis jövőbeni feltevései [itt tulajdonképpen a jövőbeni lehetőségekről van szó]:
A. A [szíriai] rezsim túl fogja élni, és kontroll alatt tudja tartani Szíria területét.
B. A mostani [aug 12; DOI:(U) 20120730] történések proxy háborúba torkollhatnak: Oroszország, Kína és Irán támogatásával a rezsim ellenőrzi Tartust és Latakiát, a tengerparti tartományokat, és keményen védi Homszot, ami Szíriában elsődleges közlekedési útvonalnak számít. Másrészről, az ellenállási erők megpróbálják elfoglalni a keleti részeket (Hasaka, és Der Zor), melyek a nyugati iraki provinciákkal (Moszul és Anbar) határos, valamint a szomszédos török határral. A nyugati országok, az öbölmenti országok és Törökország támogatják ezeket az erőfeszítéseket. Ez a hipotézis a legvalószínűbb, azokkal a legutóbbi történésekkel összefüggésben, melyek segítenek menedéket nyújtani nemzetközi védelem alatt, hasonlóan ami Líbiában történt amikor Bengázi lett kiválasztva az ideiglenes kormány irányító központjának.

Van egy olyan része ennek, ami nagyon is gyanús nekem: a sok menekült Törökországban, az ottani menekülttáborokban. Miért maradnak ott?

tarnaveni 2015.07.04. 19:14:08

„és maga az Egyesült Államok se akarja, hogy az ő megkerülésével tegyenek rendet a törökök.”
De a tetves kurva anyukat a jenkiknek a szart ők keverték meg Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Csináljanak akkor ők rendet.
süti beállítások módosítása