Kéz a kézben? Az Eurázsiai Unió és az EU kapcsolatai

2015. július 17.

A Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unió (EaU) alig féléves fennállása alatt értelemszerűen még nem tudott jelentős eredményeket felmutatni, azonban a kezdetektől jelen levő stratégiai dilemmák tovább kumulálódtak: merre nyisson az új közösség? Átterelhető-e a politikai alapú csoportosulás egy valódi gazdasági unió vágányára? Ki fog tárgyalni az oroszokkal és partnereivel?

A kérdések mindenképp aktuálisak, hiszen az EaU hosszú távon határozhatja meg az eurázsiai kontinens geopolitikai viszonyait, amennyiben a tagok közötti mélyebb együttműködés létrejön. A jelenleg gazdasági unióként aposztrofált (valójában az orosz primátust egy gazdasági együttműködés képébe csomagoló politikai kooperáció) EaU létrehozását még a Jelcin-érában kezdték el (ekkor egy orosz-fehérorosz unió létrehozása volt a cél), majd Putyin 15 éves munkája kellett ahhoz, hogy az orosz közel-külföld leglojálisabb államait sikerüljön egy helyre terelni. Mint láttuk, ez bizonyos esetekben nem sikerült (ld. Ukrajna példája).

putyin5.jpg

("Még lehet nagy siker az EaU")

Az eddigi eredmények lényegében a vámhatárok lebontásában, a határellenőrzés egyszerűsítésében és a hangzatos nyilatkozatokban merülnek ki. A zavaros időket megélő orosz gazdaság egyfajta utolsó mentsvárként tekint a többi tagra (Kazahsztán, Belarusz, Örményország és hamarosan Kirgizisztán), miközben próbálja kibővíteni a kapcsolatokat az ázsiai kontinens nagyágyúival (Indiától kezdve Kínán át egészen Japánig). Az ukrajnai helyzet miatt sok helyen nem teljesen szalonképes orosz vezetés időről időre az EaU-ra hivatkozva próbál teret nyerni magának, mondván, Moszkva nem csak a saját, hanem egy teljes gazdasági unió kapacitását tudja felajánlani. Más kérdés, hogy a tagországok egytől egyig a nyugati demokráciákban kevésbé elfogadott értékeket képviselő politikai eliteket vonultatnak fel.

Oroszországnak jelenleg kettős feladata van: egyrészt meg kell próbálnia levetnie a politikai mázat az EaU-ról, ezáltal elfogadottabbá válna az egész tömörülés a globális piacokon. Ha sikerül tisztán gazdasági tömörülésként eladni a projektet, abból hosszú távon Moszkva csak profitálna. Másrészt az új gazdasági unió révén piacokat kell szereznie nem csak keleten, hanem nyugaton is. Itt jön be az a motívum, hogy az EU tagállamai a szankciók miatt sok területen nem is üzletelhetnek az oroszokkal közvetlenül. Azonban ha sikerül bizonyos tranzakciókat átcsatornázni a többi EaU-tagállamon keresztül, akkor Moszkva továbbra is hozzájuthatna azokhoz a tiltott árukhoz, amelynek közvetlen behozatalát jelenleg a szankciók megtiltják.

Az elmúlt évtizedek globális trendjeit elemezve azt látjuk, hogy a nemzetállami együttműködések egy sor új intézményt és csoportosulást hoztak létre. Ebbe a képbe szervesen illik az Eurázsiai Unió koncepciója is; ami az időzítést illeti, a dolog meglehetősen kétélű: egyik oldalról egy roskadozó orosz gazdaságot terhel az unió létrehozásának és elindításának minden költsége, ami nyilvánvalóan nagy teher. Másrészt azonban a gazdasági csapdahelyzet miatt lehetséges, hogy ennél jobbkor nem is jöhetett volna ez az új lehetőség, és az Eau felépítése lehet a jövőbeni növekedés kulcsa.

eurunio3.jpg

("Tagok. Tagok lesznek. Soha nem lesznek tagok", f: thenews.com.pk)

Másképp fogalmazva: az oroszoknak most amúgy sem könnyű a helyzete, de az EaU-val járó plusz terhet érdemes vállalni, mivel így újabb évtizedekre bebetonozhatja magát Oroszország az eurázsiai piacokon. (És például nem nő még jobban a Kreml fejére az olaj-nagyhatalom Kazahsztán.)

Hogyan lehet sikeres ez a putyini projekt? 1. El kell rejteni a politikai színezetet, és tisztán piaci alapú megállapodásokat kell kötni a többi gazdasági tömörüléssel (pl. az EU-val vagy az SCO tagjaival.) 2. Fenn kell tartani a párbeszédet mind Európával, mind az ázsiai nagyokkal. 3. Oroszországnak diverzifikálnia kell az exportját. A jelenlegi monokultúrás kivitel nagyon sérülékennyé teszi az orosz gazdaságot. Az EaU révén talán új termékszegmensekben is meg tud majd jelenni az orosz kivitel (a többi tagállammal együttműködve). 4. Tilos az EU-nak végleg hátat fordítani. A politikai csatározástól függetlenül kell építeni az európai gazdasági kapcsolatokat (ha már eddig nem sikerült). 5. Hivatkozási alap lehet, hogy az Oroszország elleni szankciók éppúgy sújtják az európai nagyvállalatokat, mind magát az orosz gazdaságot, hiszen számos termék oroszországi exportját betiltották, emiatt az EU-s vállalatok bevétele is csökkent.

A legfőbb gondot az jelenti, hogy jelenleg nincs az EaU és az EU között semmilyen hivatalos érintkezési felület. Mivel a kooperáció beindításához szükséges tárgyalások megkezdése a Putyin-Lavrov tengely jóváhagyása (tehát politikai döntés) nélkül nem lehetséges, ezért az Eurázsiai Unió európai tapogatózásai egyelőre csak a képzeletünkben léteznek. Azonban ha megérkezik a zöld jelzés, akkor elképzelhető, hogy tudathasadásos állapotot fogunk tapasztalni: miközben Putyin kemény szólamokkal ostorozza az EU-t az egyik csatornán, a másikon az uniók vegyes bizottságai éppen hosszú távú gazdasági megállapodásokat írnak alá

A kérdés az, hogy mindez mikorra következhet be – ne feledjük, hogy láttunk már hasonló nagy próbálkozást a régióban, ez volt a Független Államok Közössége. Ott is nagy volt a kezdeti szólamok lendülete, az eredmények viszont messze elmaradtak a várttól. Vajon a történelem ismétli-e önmagát?

Hámori Viktor

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr487634680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mikimackó 2015.07.17. 11:45:28

itt is évtizedekre bebetonozták magukat, azt csettegtünk a trabanttall, a döglődő nyugat meg mercivel hajózott el mellettünk ! de ez kell nekik !

Velemenyem szerint.... 2015.07.17. 13:19:08

@mikimackó: sajnos a demokráciának is olyan "oroszosan" kezdtek neki. Legjobb távol tartanunk magunkat ettől a bagázstól.

Nzoltan 2015.07.17. 19:33:19

Ha az eu is olyan közösség lenne mint az eurázsiai, akkor sokkal flottabbul mennének a dolgok.

Alick 2015.07.17. 20:42:27

Érdekesebb lenne arról tudni, hogy mindez hogyan alakul BRICS vonatkozásban...

Carl Tycon 2015.07.18. 13:49:40

Némi előnyt biztosit az EaU-nak, hogy nem kell euró-százmilliárdokat pumpálnia Görögországba, Ukrajnába, Portugáliába meg hasonló csődtömeg-államokba.

Velemenyem szerint.... 2015.07.25. 22:44:31

@Carl Tycon: igen, Belarusz maga a hatékonyság mintapéldánya. Aztán itt a három "isztán", amely együtt nem rendelkezik akkora gazdasággal mint Belarusz. Oroszország nem kicsi, népességre és területre sem, de feltűnt valakinek, hogy Görögország még mindig több GDP-t termel egy főre?

Au egész EuAU gazdasága méretben elmarad Franciaországtól? De talán az olaszokat így a csatlósokkal beéri Oroszország.

Csak hogy helyén kezeljük a dolgokat...

Carl Tycon 2015.07.25. 23:46:32

@Velemenyem szerint....: Sem Belaruszt, sem az "-isztánokat" nem kellett eddig euro-százmilliárdokkal kisegíteni, egyszer sem, mig az emlitett államokat nem egyszer, nem kétszer, hanem a végtelenségig, vagy legalábbis amíg a "virágzó" Nyugat (képzelt) tagjai.

Tehát, ha a GDP-t, vagy a gazdasági sikert az eladósodottsággal mérik, akkor a Nyugat, Görögországgal stb. együtt igen jó helyen áll. Oroszország, Kazahsztán, Kína megvan minimális, nemhogy a nyugati GDP-k 100%-át meghaladó, finanszirozhatatlan államadóssággal, meg mellesleg a polkorrekt, multikulti, liberálbolsevista őrület, devianciakultusz, buzifelvonulások nélkül is.

Velemenyem szerint.... 2015.07.26. 11:51:05

@Carl Tycon: speciel Oroszorszagnak azert kicsi az allamadossaga mert par eve becsodolt. Ugy konnyu alacsony ratat hozni hogy kulfoldrol mar nem hiteleznek, a polgaraidnak meg nulla megtakaritasa van....

Carl Tycon 2015.07.26. 16:48:21

@Velemenyem szerint....: Nem, nem azért kicsi az államadóssága. 1998 óta lett volna ideje eladósodni. Csak szerencsére azóta nem az alkoholgondokkal küzdő Jelcin, meg a háttérből irányító oligarchák vannak hatalmon. Ezek vitték ugyanis csődbe Oroszországot.

Carl Tycon 2015.07.26. 16:50:48

@Carl Tycon: "a háttérből irányító oligarchák", azaz elsősorban a Nyugat által ma is támogatott Hodorkovszkij.

Velemenyem szerint.... 2015.07.27. 15:17:31

@Carl Tycon: 98 után nem lehet eladósodni, mivel senki sem hitelez államnak. Ennek megfelelően a jóléti kiadások elég alacsonyak ami inkább azoknak necces akik ott élnek mondjuk TB ellátás nélkül...

Az összedőlést nyilván megakadályozza a végtelen természeti erőforrás, de ez rajtunk nem segítene, ahogy szépen csődbe vitt a70-es évekik tartó vak bizalom után