Az ENI olasz energetikai cég vasárnapi bejelentése szerint a Földközi-tenger eddigi legnagyobb egybefüggő földgázlelőhelyére bukkantak Egyiptom felségvizeiben. A felfedezés nem csupán a legnépesebb arab államot ránthatja ki a gazdasági bajokból, hanem Európa számára is új lehetőségeket nyit meg.
Kellemes meglepetés érte az egyiptomi lakosságot vasárnap, amikor az ENI a világ elé tárta legújabb feltárásának eredményét. A Földközi-tenger Egyiptomhoz tartozó területén lévő Zohr földgázmező, amelyben az olasz cég kizárólagos kitermelési joggal rendelkezik, 30 ezer milliárd köbláb (mintegy 800 milliárd köbméter) nagyságú földgázkincset rejt. Egyiptom meglévő készletei így mintegy másfélszeresükre növekednek, megkönnyítve az egyre növekvő hazai energiaéhség csillapítását, és egyben lehetőséget biztosítva kivitelre is. Egyiptom néhány évvel ezelőtt még képes volt a kitermelt földgázból exportra is termelni, azonban Mubarak elnök rezsimjével szemben kirobbant forradalom után mind a kitermelés, mind az új lelőhelyek felkutatása hanyatlásnak indult. Csupán az elmúlt két év során mintegy 20 százalékkal csökkent a kitermelés, miközben a 80 milliós arab állam energiaigénye évi 7 százalékkal növekszik, így tavaly már jelentős behozatalra szorult a korábbi exportőr ország.
A mostani feltárás jelentőségét talán legjobban a hírekben sokkal többet szereplő Azerbajdzsánhoz érdemes viszonyítani, a kaukázusi ország mintegy 40 ezer milliárd köbláb bizonyított földgáztartalékkal rendelkezik a British Petrol energetikai cég idei globális jelentése szerint. A mostani felfedezéssel együtt Egyiptom készletei megközelítik a 100 ezer milliárd köblábat, jelentős tényezővé téve azt a földgázpiacon. Az egyiptomi kormány azonnal bejelentette, hogy a földgázkincset a hazai fogyasztás fedezésére kívánják biztosítani, azonban kérdéses, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő állam nem lesz-e rászorulva, hogy exportáljon a fölöslegből. Annak ellenére, hogy Egyiptom érdekelt a most zajló közeledésben Szaúd-Arábiával és az Arab-félsziget többi gazdag államával, minden bizonnyal szeretne lazítani azon a gyeplőn, amelyet az a szinte folyamatos anyagi segítség jelent, amelyet a öböl-államok nyújtanak számára. A mostani felfedezéssel a Földközi-tenger keleti medencéje még inkább felértékelődött, hiszen Egyiptom mellett Izrael, Ciprus és előbb-utóbb Libanon is jelentős exportra szánt földgázkészlettel kecsegtetheti európai befektetőket és kormányokat. Az Európai Unió nyilvánvalóan újrakalkulálja most a régió értékét, amely jelentősen enyhítheti az orosz földgázexporttól való függőségünket, egyben az oroszok jóval kevésbé gátolhatják a délkeleti gazdasági terjeszkedésünket, mint a Kaukázus, illetve Közép-Ázsia irányába.
("Lesz mit kitermelni")
A gazdasági mentőöv mellett politikailag is nagyon jókor jött a kedvező hír az egyiptomi rezsimnek. A hadsereg 2013-mas, a Muszlim Testvérek kormányzata elleni puccsa óta nincsen az országnak törvényhozása, 2015 októberében fog sor kerülni az első parlamenti választásokra, amelynek tétje, hogy milyen legitimitással folytathatja kormányzását Abdel Fattah el-Sisi elnök. Az országa renoméját a Szuezi-csatorna kibővítésével idén már növelő elnök, akinek sikerült visszaszerezni az Egyesült Államok jóindulatát is az utolsó hónapokban, keményen küzd az országát sújtó gazdasági bajok, a líbiai polgárháború és a Szuezi-félszigeten eluralkodó, az Iszlám Államhoz köthető terrorista tevékenységgel szemben. A most felfedezett „gigantikus” földgázkincs már a következő években is sokat segíthet majd rendszerének konszolidálásában, miközben az Európai Unió figyelmét is visszaterelheti a Közel-Kelet térségére, amelyben talán végre a lehetőségeket is felfedezzünk, nem csak fenyegetést.
Csepregi Zsolt
