Szeptember 6-án a pakisztáni hadsereg véghezvitte az első drónnal végrehajtott támadását az ország északi területén fekvő törzsi területeken (Federally Administered Tribal Areas – FATA) állomásozó terroristák ellen. Az új technológia bevetése könnyen jelentheti azt, hogy az ország mostantól aktívabban ki fogja venni a részét a határain belül található iszlamista erőkkel szembeni harcban, azonban új frontot is nyithat a kasmíri konfliktus terepén.

Aszim Bajwa vezérőrnagy, a pakisztáni hadsereg sajtóosztályának vezetője egy szeptember 7-ei Twitter bejegyzésben erősített meg, hogy az előző nap sikeresen bevetették a saját gyártású, Burraq névre hallgató drónjukat, és 3 magas beosztású terroristával végeztek a Shawal-völgyben, Észak-Vazirisztánban. A célpont valószínűleg az ország északi területein elszórva található tálibok voltak, bár erről konkrét információk nem kerültek napvilágra. Iszlámábád ezzel abba a kevesebb mint 30 ország tagságából álló klubba lépett be, akiknek jelenleg van fegyveres drón kapacitásuk.

(A Burraq drón; f.: defence.pk)

A drónokkal, vagyis a pilóta nélküli légi járművekkel (unmanned aerial vehicles - UAV) történő hadviselés története csupán az 1980-as évek végéig nyúlik vissza: az irak-iráni háborúban használtak először felfegyverzett drónokat, előtte 1973-ban a jóm kippúri háborúban Izrael csupán fegyver nélküli, felderítő drónokat vetettek be. Sikerük azonban mind a két esetben szembetűnő volt: a gépek költsége egy vadászgéphez vagy felderítő repülőgéphez képest sokkal alacsonyabb volt, valamint nem mellékesen az emberélet veszteség kockázatának nullára csökkenése is stratégiai előnyt biztosított a használóknak. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok hamar komoly forrásokat mozgatott meg annak érdekében, hogy ez a fegyvertípus a saját arzenáljában is megjelenjen – főleg, mivel az első kísérleti prototípusok még náluk készültek, használatuk láthatóan mégsem náluk indult el.

A drón technológia azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül, nagyobb hatótávolság és fegyverzeti teherbírás, professzionális optikai egységek, finomhangolt manőverezési lehetőségek segítették a fegyvernem elismertségét – legalábbis a katonaság oldaláról. A társadalom szemében az UAV hadviselés a mai napig magas ellenszenvet szül, főleg, mivel az ilyen támadások adatait legtöbbször titkosítják. Az, hogy például hány ilyen támadás indítottak, kik ellen, hány áldozattal jártak ezek, voltak-e civil áldozatok, mi alapján validálják a támadást – csak pár a felmerülő kérdések közül. Az információhiány okán a jelenleg kialakult közvélemény szerint a drónokat jelenleg egyfajta szürke zónában használják a különböző hadseregeknél: a folyamatos terrorfenyegetettség ernyője alatt olyan támadásokat is végrehajtanak, amire hétköznapi körülmények között nem lenne lehetőségük/joguk.

(Drón-ellenes street art New York-ban; f.: hyperallergic.com)

Visszatérve a pakisztáni drónra, a Burraq a megjelent képek alapján igencsak felkeltette az amerikai stratégák figyelmét, mivel az sokkal professzionálisabb, mint azt elsőre gondolták volna. Ám nem ez az elsődleges meglepetés az ügyben: Iszlámábád több éve próbálja megvásárolni az Egyesült Államoktól a szükséges technológiát, azonban Washington eddig elutasította ezt az üzletet. Most úgy tűnik, hogy Pakisztán jobb partnert talált az üzletre: Kínát, aki sokkal kevésbé volt zárkózott a tranzakció kapcsán. A Burraq ugyanis kísértetiesen hasonlít a Peking által előállított CH-3-as kódnevű drónra.

Kína közreműködése alapvetően beleillik az országról alkotott sémába (miszerint az ország nem ideológiai alapon válogatja meg üzleti partnereit), a lépés azonban továbbmutathat egyszerű gazdasági tranzakción: az új technológia olaj lehet ugyanis a tűzre a kasmíri régióban. A kasmíri határkonfliktus három fő szereplője India, Pakisztán és Kína – ebből az utóbbi kettőnek sikerült már rendezni a határaik kérdését egymás között. India és Pakisztán között azonban még mindig nagyon törékeny a jelenlegi helyzet, az incidensek továbbra is előfordulnak a két fél között. Nem meglepő, hogy Új Delhi a Burraq bevetése után nagyon gyorsan jelezte, hogy felgyorsítja az Izraeltől tervezett Heron típusú drónok vásárlási programját. Amennyiben mind a két ország haderejében biztosítva lesznek az UAV-k, közel egyértelmű, hogy meg fognak nőni a rejtett hadműveletek a két ország között – ez pedig könnyen okozhatja a térségben lévő konfliktus fellángolását.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy bár elméleti szinten a pakisztáni belépés a „drón-klubba” hozzájárulhat a tálib iszlamisták elleni harcban, sok szempontból ez az előny hatalmas árral járhat, mégpedig két nukleáris hatalom, India és Pakisztán közti ellenségeskedés kiújulásával. Valószínű, hogy az amerikai ellenállás az eddigi technológia-átadással ezt (is) próbálta megelőzni, azonban mindez láthatóan csupán elodázni tudta a problémát. A nevető harmadik pedig újfent Kína lehet, aki újfent növelni tudta katonai eladásait, miközben egy olyan konfliktust újíthat ki, amiben neki is lennének területi kívánalmai.

Mészáros Tamás