Egy héttel a november 8-i választásokat követően még nem tudni, ki alakíthat kormányt adriai szomszédunknál. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette, Növekvő Horvátország nevű, hat pártból álló pártszövetség 56, a jobbközép Hazafias Koalíció pedig 59 mandátumot szerzett a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetésével. Így azonban egyikük sem tud egyedül kormányt alakítani a 151 fős száborban, a mérleg nyelve ebben a helyzetben nagy valószínűséggel a 19 mandátumot szerzett parlamenti újonc párt, a Most (Híd) lesz.
A koalíciókötési kényszert előre jelezte a számos kisebb (bal- és jobboldali, továbbá regionális) párt indulása a parlamenti választáson. A szábor 151 képviselője közül 140-et tíz választókerületben pártlistáról, preferenciális szavazással választanak, azaz a pártlistákon külön lehet szavazni a jelöltekre is), a bekerüléshez öt százalékos küszöböt kell megugraniuk a próbálkozó politikai formációknak. Mindezen felül nyolc képviselőt a nemzeti kisebbségek választanak (köztük a magyar közösség is egy főt), hármat pedig a diaszpórában élő horvátok. A mintegy 3,8 millió választópolgár 60,85 százaléka ment el voksolni november 8-án a 166 lista és 2300 jelölt valamelyikére.
Tomislav Karamarko - a győztes? (forrás: http://www.24sata.hr/)
Az immár hat éve tartó gazdasági válságot sem Jadranka Kosor, sem az eddig hivatalban lévő Zoran Milanović kormánya nem tudta érdemben orvosolni (igaz, most először a legutolsó negyedéves adatok a gazdaság növekedését jelzik). Ennek köszönhetően a munkanélküliségi mutató jelenleg 16,2 százalék (a fiatalok körében 43%), ami a harmadik legrosszabb érték az Európai Unióban, Görögország és Spanyolország után. Így aztán a HDZ kampányának a középpontjában a recesszió (és annak helytelen kezelése), továbbá a fiatalok külföldre vándorlása állt. Mindemellett Karamarko azért is támadta Milanovićot, hogy nem védi kellőképpen a horvát érdekeket, továbbá a menekültválságot is radikálisabban (a hadsereg határra vezénylésével, illetve kerítés felhúzásával) oldotta volna meg, mint riválisa. Mindezek miatt a HDZ jobb eredményre számíthatott az előzetes felmérések és a legutóbbi két választás (tavalyi EP-választás, illetve az idén januári államfőválasztás) eredményei alapján. Talán pont ezért a HDZ nagyon magabiztosan kezdte a kampányt, vezetője, Tomislav Karamarko szinte meg sem próbálta megszólítani a bizonytalan szavazókat.
Ezzel szemben az SDP már azt követően, hogy jelöltje, Ivo Josipović elveszítette az államfőválasztást, változtatott kommunikációján, igyekezvén erősíteni a közvetlen kapcsolatot a választókkal. Persze ez nem lett volna elég ahhoz, hogy ennyire megközelítsék a korábban már 10 százalékponttal is vezető HDZ-t. Kellett ehhez a kormány egy sor intézkedése is, úgy mint a béreket terhelő adók csökkentése, a svájci frank alapú hitelek átalakítását célzó kezdeményezés, vagy éppen a menekültügy megfelelő kezelése.
Milanović - folytatja? (forrás: www.hirado.hu)
Ezzel együtt érzékelhető volt a kiábrándulás a két nagy pártból, illetve a politikai elitből. Jelzi ezt már a különböző újonnan megjelenő politikai formációk száma, illetve relatíve sikeres szereplésük is. A két nagy mellett további 6 párt jutatta be képviselőjét a száborba. Az Élő Fal (Živi Zid) nevű pártot a banki adósok kilakoltatása miatti közfelháborodás hívta életre (1 mandátum), a zágrábi polgármester, Milan Bandić BM 365 pártja 2 képviselőt küldhet a száborba, míg a korábbi államfő, Ivo Josipović pártja, a Sikeres Horvátország (Uspješna Hrvatska) egy mandátumot nyert. Emellett az előző ciklusból már ismert Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) 3, a Szlavóniai és Baranyai Horvát Demokratikus Közösség (HDSSB) 2 képviselővel lesz jelen Zágrábban. A legfontosabb azonban egy három éve alakult párt, a Most (Híd) 19 mandátumos eredménye.
Ahogy a Most vezetője, Božo Petrov 2013-ban a semmiből előkerülve nyerte el szülővárosa, Metković polgármesteri címét, úgy ért el most országos szinten is teljesen váratlan eredményt. Az előrejelzések 9-10 mandátumnál többet nem jósoltak ugyanis a reformokat követelő pártnak. A rendkívül heterogén összetételű pártnak legfontosabb célkitűzései közé tartozik a kiadások csökkentése, az adóreform, a korrupció visszaszorítása, az állami és az önkormányzati alkalmazottak számának csökkentése. A balközép tömörülés nagy valószínűséggel inkább az SDP-vel lépne koalícióra, bár Petrov kijelentette, hogy aki hajlandóságot mutat arra, hogy végrehajtja az általuk legfontosabbnak tartott reformokat, azt fogják támogatni. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a partner nem tartja be a szavát, mert akkor bizalmi indítvánnyal buktatják meg a kormányt. Ezzel együtt persze mindkét nagy párt a Mosttal kívánna koalíciót kötni, azonban az ezt célzó tárgyalások kimenetele egy héttel a választások után megjósolhatatlan. Jelenleg talán az SDP van jobb helyzetben, mert a parlamentbe jutott kis pártok között több a baloldali, és várhatóan számos nemzetiségi képviselő is az eddig kormányzó pártot támogatná a jobbközép ellenzékkel szemben.
Petrov - a királycsináló (forrás: www.jutarnji.hr)
Ezzel együtt Kolinda Grabar-Kitarović államfő szívesebben látná a kormányon az őt jelölő HZD-t, így valószínűleg a jobbközép pártnak adja meg az esélyt a kormányalakításra. A horvát alkotmány szerint a felkérést követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen a kormány összetételére, sikertelen próbálkozás esetén pedig újabb 30 nappal kitolható a határidő. Ezt követően az államfőnek lehetősége van felkérni mást kormányfőnek, vagy pedig sor kerülhet új választások kiírására. Egy biztos: a Mostnak kulcsszerepe lesz a következő horvát kormány felállásában, a tárgyalások pedig folytatódnak, a helyzet óráról órára változik. Kíváncsian várjuk, hova vezet a híd.
Abelovszky Tamás
