Tajvan: Kínának egy nővel kell farkasszemet nézni

2016. január 18.

Nem okozott meglepetést Tajvan, sorrendben 6-ik szabad parlamenti- és elnökválasztásának eredménye. A Demokratikus Haladás Párt (DPP) ugyanis már a 2014. novemberi helyhatósági választásokon is elsöprő vereséget mért a kormányról most leköszönő Nemzeti Pártra (Kuomintang, KMT). Ez volt az az intőjel, aminek hatására az akkori miniszterelnök, Csiang Ji-hua lemondott, továbbá Ma Jing-csiu, a most hivatalából távozó elnök tudomásul véve a lakosság kiábrándultságát, búcsút vett a KMT pártelnöki pozíciójától.

A tajvani törvényhozásba 113 képviselő kerülhet be, akikből 73-at közvetlenül, 6-ot a bennszülött közösségek ugyancsak közvetlenül választanak, míg a fennmaradó 34 helyet az országos listán a pártokra leadott mandátumok arányában osztják el. Több mint valószínű, hogy a mostani választásokat követően a DPP átveszi a KMT-től a többségi arányt. Az ezt illető hivatalos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre. Csaj Ing-ven elnök asszony (56,15 százalék) a Kínai Köztársaság megalapítása óta a második olyan politikus, aki nem a volt kormánypárti KMT tagja.

Ma Jing-csiu ex-elnök esetében aligha volt kockáztatnivaló, hiszen 2008 óta a második, egyben utolsó ciklusát töltötte államelnökként. Pártjának viszont annál inkább volt félnivalója. A KMT eredetileg szintén egy női elnökjelöltet (Hung Hsziu-csu, közkedvelt becenevén „kis erős paprika”) állított, azonban a közvélemény kutatások által kimutatott népszerűtlenségére hivatkozva a választások előtt három hónappal a KMT rendhagyó ülésén megszavazta visszalépését. Most szombaton a KMT színeiben arra az Eric Csu-ra (31,1 százalék) lehetett szavazni, akit a 2014-es helyhatósági választáson újraválasztottak New Taipei City polgármesterének, és aki Ma Jing-csiu után elfoglalta a KMT pártelnöki székét.

Tajvan politikai térképe 2014 vége óta tehát gyökeresen átszíneződött. Eddig a sziget középső, de leginkább az északi része stabilan a KMT bázisának számított, kék színnel azonosítva magát. A déli területek hagyományosan a DPP támaszát képzik, zöld színnel jelölik magukat. Mivel a 6 tartományi szintű városból a KMT csak 1-et tudott megtartani az eddigi 4 helyett, így borítékolható volt a mai választás eredménye. És, hogy pontos miért rendült meg a KMT-ben, és egykori vezetőjében a bizalom?

Sokan a KMT túlzott Kína-barát politikáját tartják bukásuk legfőbb okának. Meglátásom szerint azonban a valós indok ennél jóval árnyaltabb. Ma ex-elnök ígéretei egyszerűen nem váltak valóra a gazdasági prosperitást illetően, ezért a lakosság bizalmát vesztette benne és pártjában. A Kínával való szorosabb együttműködés záloga, eszköze volt a KMT által ígértek teljesítésének, miszerint növekedni fog Tajvan gazdasági teljesítménye, vele együtt pedig a reálbérek, amik együttesen majd a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenéséhez vezetnek. Ettől várta mind a KMT, mind a lakosság a pozitív változásokat. Nem így lett. Amit azonban sikerült a Ma kormánynak elérnie, az a Pekinghez való történelmi jelentőségű közeledés. Ebből viszont tény, csillagos ötösre vizsgázott.
tajvan1.jpg

("Egy darabig nem készül hasonló" - Ma Jing-csiu és Hszi Csin-ping, f: straitstimes.com)

Mérföldkőnek számított így például a két fél által aláírt Gazdasági Együttműködési Keretegyezmény (Economic Cooperation Framework Agreement, ECFA). A 2010. szeptember 12-én hatályba lépett megállapodás első lépéseként 2013 elejére 539 tajvani és 267 kínai árucsoportra vonatkozóan szüntették meg az importvámokat. Tajvan legnagyobb exportpiaca a szárazföld, ezért az egyezmény ezen része tagadhatatlanul kedvező a szigetre nézve. Az ECFA másik, a szolgáltatási szektor kölcsönös liberalizálására vonatkozó részszerződésének értelmében Tajvan 64, a szárazföldi Kína pedig 80 szolgáltatási ágat nyitna meg a másik fél befektetői előtt. Az utóbbit már nem sikerült hatályba léptetni, mert az eddigi Kína-barátságból előnyt nem látó tajvani lakosság hangot adott aggályainak, miszerint a szektorok megnyitásával szárazföldi munkaerő áraszthatja majd el a szigetet, ezzel együtt pedig politikai és gazdasági befolyást szerezhet Tajvan kulcsiparágaiban. Az ellenkezésnek hangot adó esemény a 2014. március végi, napraforgómozgalom néven elhíresült kezdeményezés volt, amely mögött fiatal értelmiségiek álltak, hogy megakadályozzák a szerződés ratifikálását. A dolog érdekessége, hogy a diákmozgalmat vezető fiatalok közül néhányan később megalapították az Új Erő Pártot (NPP), akik a DPP-vel ellentétben a szárazföldtől való radikálisabb elhatárolódás mellett kötelezték el magukat.

Az elmúlt bő egy évben azonban nem az NPP volt az egyetlen, a diákmozgalom köpönyegéből előbújó fiatal és lendületes párt, politikai szerveződés, lévén, számos hasonló szervezet megjelent a porondon. Ezt az irányt egyébiránt jól mutatja, hogy a már sokszor emlegetett 2014-es helyhatósági választáson a 20-29 éves korosztály 70 százaléka vett részt a voksoláson, ami abszolút rekord az eddigi választások történetében. Kétségtelenül elkezdődött tehát egy tömeges tajvani identitáskeresési- és érvényesítési folyamat. Ezt az új lendületet a 2015 novemberi történelmi jelentőségű elnöktalálkozó sem törte meg, amikor a Kínai Köztársaság 1949-es alapítása óta Ma elnök szorgalmazására először találkozott a két ország elnöke. Hszi Csin-ping és Ma Jing-csiu formális találkozójára Szingapúrban került sor, két hónappal a szombati választások előtt.

Ennek fényében természetesen vitathatatlan, hogy a DPP most következő négy évének fő fókusza a Kínával való viszony lesz. A DPP hagyományosan Tajvan függetlenedése mellett kampányol. Az új elnök azonban minden bizonnyal az arany középutat választja majd a kérdéses ügy megválaszolására, hiszen Kína stratégiai fontosságú gazdasági partner számukra. Ahogy programjában is kifejtette, törekszik a status quo fenntartására, azaz a demokratikus berendezkedés erősítésére, és ezzel egyidejűen a Kínával való békés kapcsolat fenntartására. Továbbá diverzifikálni szándékozik Tajvan gazdasági kapcsolatait. Ennek érdekében továbbfejleszti az Egyesült Államokkal és a Japánnal való együttműködéseket, illetve regionális partnerségek kiépítésén fog dolgozni. Ma Jing-csiuhoz hasonlóan elengedhetetlennek tartja a Csendes-óceáni Partnerséghez (Trans-Pacific Partnership, TPP) való csatlakozást.
tajvan2.jpg

("Nem csak saját országával, de Kínával is birkóznia kell" - Csaj Ing-ven, f: reuters.com)

Csaj Ing-ven a következő területeken ígér még reformokat: fiatalok munkaszerzése és az ehhez szükséges innováció és technológia térnyerése, munkabérek emelése, az irreálisan magas ingatlanárak orvoslása, fiatalok lakás és családalapítási támogatása, nyugdíjrendszer reformja, hatékony kommunikáció a lakossággal, a kormány adatainak átláthatósága és a Tajvanon élő bennszülött lakosság érdekeinek érvényesítése. A beiktatásra váró elnök továbbá alkotmányos kiegészítést javasol a törvényhozó testület reprezentatívabbá tételére, lejjebb vinné például a törvényhozó testületbe való bekerülés feltételeit, ami eredményezheti a függetlenségpárti harmadik erő pártjainak könnyebb bejutását. Utóbbi tervéhez persze még biztosan lesz Pekingnek is pár keresetlen szava. Peking a választások előtt ugyanis nyilatkozatba adta, hogy az eredményétől függetlenül hajlandó a további együttműködésre, amennyiben az új hatalom elfogadja az 1992-es egyezményben foglalt Egy Kína elvet. Ezt az egyezményt azonban a DPP, legalábbis hivatalosan, még sohasem szentesítette.

Kovács Orsolya Gabriella

Orsolya nemzetközi kapcsolatok szakértő, kiemelt kutatási területe Tajvan. Diplomáit a Budapesti Gazdasági Főiskolán, valamint Tajvan egyik vezető felsőoktatási intézményében, a Nemzeti Szun Jat-szen Egyetemen szerezte. Jelenleg az Antall József Tudásközpont, Ázsiai és afrikai kapcsolatok irodájának vezetője.

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr848281120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.