Izrael példátlan összegeket csoportosít át az arab közösség felzárkóztatására

2016. február 24.

Az idei év két szempontból is fordulópont az izraeli és a palesztin arabság életében: Izrael ezer milliárd forintnak megfelelő sékelt különít el az arab közösségének felzárkóztatására, ezzel egy időben a Palesztin Hatósággal is a korábbinál intenzívebb gazdasági együttműködésről folynak tárgyalások. A zsidó állam nem csupán gazdasági potenciálját igyekszik növelni, hanem mindez szorosan összefügg az ország biztonsági helyzetével.

Szilveszter előtt egy nappal az izraeli törvényhozás példa nélküli gazdasági tervet fogadott el az izraeli arab közösségek gazdasági körülményeinek fejlesztésére vonatkozóan. A következő öt évben 15 milliárd sékelt, azaz több, mint ezer milliárd forintnak megfelelő összeget csoportosítanak át a költségvetésben az arab szektor számára. A terv számos elemből áll, beszédes, hogy az ipari parkok támogatására és a Negev-sivatagban élőknek szánt beruházásokra szánt keretösszegek közel fele az arab közösségek javára lesz elkülönítve az idei évtől kezdve. Más területeken is a fő szabály, hogy az arab szektort gyarapító fejlesztésekre legalább az egyes költségvetési keretszámok 20%-át kell költeni, amely megegyezik az izraeli népességen belül az arabok számarányával. A kiemelt területeken továbbá preferenciális elbírálás alá esnek ezek a projektek és így a támogatási arányok 25-30% körül mozognak a következő öt évben, például a közlekedési beruházások területén. Az arab közösség természetesen nem egy homogén egység, a keresztény arabság még a többségi zsidó társadalomnál is magasabb arányban rendelkezik egyetemi diplomával és jelentősen felülreprezentáltak az egészségügyben, míg az arab anyanyelvű drúzok a fegyveres szerveknél szolgálnak kiemelt arányban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az izraeli arabság által lakott területek többsége felzárkóztatásra szorul, az idén elindított fejlesztési mechanizmus pedig már néhány éven belül látványos eredményeket hozhat.

f141202zzff04.jpg

Móse Kahlon, Izrael pénzügyminisztere (forrás: The Times of Israel)

Izrael ugyan a világ egyik legmagasabb egy főre eső nemzeti össztermékével büszkélkedhet, azonban az OECD tagállamok közül társadalmi egyenlőség tekintetében a sereghajtók között található, így fontos a leszakadó arabság gazdasági integrálása. A mostani gazdasági paktum bemutatta egyben, hogy milyen kiterjedt hatalommal rendelkezik az izraeli pénzügyminisztérium költségvetési osztálya, amely a tervet kidolgozta és az izraeli pénzügyminiszter, Móse Kahlon vezetésével azt ellentmondást nem tűrően keresztülnyomta a törvényhozáson. Emellett hatékonynak bizonyult az izraeli arab pártok közös indulása a legutóbbi parlamenti választásokon. A Knesszetben harmadik legerősebb frakcióval rendelkező arab-nacionalista, iszlamista, kommunista összefogásból született Egyesült Lista érdekérvényesítő képessége elengedhetetlen volt a terv elfogadásában és fontos szerep hárul rá a végrehajtás ellenőrzésében is.

Mindeközben napvilágra került, hogy Kahlon előrehaladott tárgyalásokat folytat palesztin kollégájával a ciszjordániai munkaerő és a palesztin cégek Izraelben való működésének megkönnyítéséről, továbbá a palesztin területek infrastruktúrájának fejlesztéséről. A kialakítás alatt lévő megállapodás segítségével különösen a fiatal palesztinok körében magas munkanélküliséget kívánják leszorítani a felek. A terv a palesztinok gazdasági körülményeinek javítása révén egyrészt segíthet a már fél éve tartó forrongás lecsillapításában, ugyanakkor Izraelnek nagy szüksége van a friss munkaerőre, hiszen nemzetgazdasága szinte „túlnőtte önmagát”.

Az izraeli politikai viszonyokhoz képest, ahol a parlamenti pártok hosszas bizottsági vitákba bonyolódnak az egyes kérdések kapcsán, mindkét terv meglepően gyorsan halad a megvalósulás felé. A gazdasági intézkedések, amelyek az izraeli és palesztin arabság gazdasági jólétét igyekeznek fejleszteni kimondva- kimondatlanul elsődlegesen nemzetbiztonsági kérdésnek számítanak Izraelben. Hozzájárulnak a hazai nyugalomhoz, biztosítják a nemzetközi jóindulatot, végső soron pedig az izraeli kormány is pontosan tudja, hogy az ország kis méretéből következően ki kell használnia minden lehetőséget a gazdasági potenciál növelésére, amelyre aránytalanul nagy terheket rónak a katonai kiadások. Márpedig a jelenlegi közel-keleti állapotokat nézve az izraeli haderő fejlesztése továbbra is az ország nemzeti össztermékének jelentős részét követeli majd.

Csepregi Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr558414816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kcoma 2016.02.25. 07:55:30

Köszi az érdekes bejegyzést. Két észrevétel:
1. Némiképp árnyalja a képet, hogy a terv bejelentését követően (egyértelműen a január 1-i lövöldözés hatására) Netanyahu nekiállt finomítani a dolgon és a fejlesztés végrehajtását az arab szektorban a jogrend tiszteletben tartásához kötötte (ld. www.pmo.gov.il/English/MediaCenter/Spokesman/Pages/spokestart100116.aspx utolsó bekezdése)

2. A palesztinok izraeli munkához jutásának elősegítését illetően is megvannak a magam kétségei. A bő féléve zajló támadássorozat nem csillapodik (és a pészah közeledtével a feszültségek vallási jellege újra előtérbe kerülhet, ami tovább szítaná a feszültségeket). Egyetértek azzal, hogy a megoldás a fiatal palesztin lakosság jövőképének erősítése/javítása lenne, de meglepődnék, ha (miután az eddigi kemény kéz politikája nem tűnik túl sikeresnek) nem az izraeli-palesztin szeparáció fokozása lenne a következő lépés a forrongás kezelésében.

ui: Szerintem félregépelés van az elején: én úgy láttam, hogy 15 milliárd sékelt csoportosítanak át.

tobias2 2016.02.25. 08:05:12

Remélem, sikerül a terv. ان شاء لوم

I_Isti 2016.02.25. 08:31:03

Az izraeli gazdaság nem csak papíron pörög, hanem valóságosan is -- úgy látszik szükségük volna munkaerőre.

nookedli 2016.02.25. 10:06:37

Az izraeli gazdaság az amerikai és európai sarcok megfizetése miatt pörög. Ingyen kapnak harci gépeket, kiképzéseket, egyéb technikákat a fejlett országokból. Ez a "program" pedig arról szól, hogy az izraeli telepesek a gyáraikban akarják dolgoztatni a palesztin őslakosokat éhbérért. Be akarják integrálni őket a saját áldemokráciájukba, így eltűnik Palesztina. Szegényeknek nincs sok választási lehetőségük. Sajnos sok ember nincs tisztában vele, mi volt és mi jelenleg Palesztina történelme, története. Mi folyik ott.

na4 2016.02.26. 07:42:03

Talán mindkét fél megérti, hogy jobb és olcsóbb a békés egymás mellett élés, és az együttműködés, mintha egymást ekézik.

l ember 2016.02.29. 04:49:29

@nookedli: igen, valóban a córesz fűti a palesztin nemzeti érzést. Azért talán az az éhbér is sikeres lehet az aljas elnyomásában, nem kell rögtön felsővezetői fizetést adni képzetlen embereknek
süti beállítások módosítása