Megegyezés született Törökországgal a migránsok visszatoloncolásáról

2016. március 21.

Az Európai Unió és Törökország március 18-án tető alá hozta a migránsok visszaszállításáról szóló megállapodást, amelytől a válság enyhülését várják az európai politikusok. A terv végrehajtása ugyan eleve kudarcra van ítélve, mégis mérföldkő az európai-török viszony történetében.

Az egy éve tartó migránsválság visszavonhatatlanul átalakította az európai politikai térképet. Hosszú évtizedeket követően az európai belső határellenőrzés eltörlése helyett újra annak visszaállítása került napirendre, erősödnek a Brüsszel-ellenes hangok szerte az unióban, továbbá ezen ügy köré szerveződve megszilárdulni látszik a visegrádi négyek véd- és dacszövetsége. A 2008-as gazdasági világválság által megtört európai társadalmi utópia helyébe ugyan még mindig nem sikerült egy realista és fenntartható víziót találni az Unió egyben tartása érdekében, azonban migránsválság által jelentett fenyegetés, ugyan jelentősen megkésve, de mégis közös válaszadásra sarkalta az európai vezetőket. Felismerve, hogy a menekültek és gazdasági bevándorlók áradatát nem lehet a kontinensen megállítani, megegyezésre kellett jutni Törökországgal, amely Európa délkeleti határának legfőbb őre lehet, amennyiben sikerül az együttműködésben érdekelté tenni Ankarát.

229165.jpg

Migránsok menete Törökországban - érdemesebb lesz várni? (forrás: Today's Zaman)

A múlt héten megkötött megállapodás alapján Görögország visszatoloncolhatja a Törökországból érkezett illegális határátlépőket, azonban minden egyes visszaküldött migránsért cserébe az Uniónak be kell fogadnia egy török menekülttáborokban élő szír menekültet. A csere így elviekben kezelhetőbbé tenné a migránsok beérkezését a kontinensre, bünteti az illegális úton Európába eljutni szándékozókat, akik visszatoloncolást követően a menekültstátuszt kérelmezők listájának legaljára kerülnek, egyben jutalmazza a Törökországban türelmesen várakozókat. A végrehajtás természetesen számos sebből vérzik, kérdéses, hogy a görög hatóságok képesek lesznek-e adminisztratív feladataikat teljes mértékben ellátni, azaz regisztrálni az illegális határátlépőket, ami a visszatoloncolás feltétele. Ugyanakkor Brüsszelnek meg kell küzdenie a migránskvóták ellen ágáló tagállamok kormányaival is, ne gondoljuk, hogy az "önkéntes" befogadás megnyugtató választ ad a problémára. Az Unió ugyanakkor remélhetőleg véghezviszi a görög határvédelem és az ezzel járó adminisztráció megerősítését, amely fontos felismerése annak, hogy Brüsszel nem lehet jelen csupán képviseletekkel és megfoghatatlan jogszabályokkal a tagállamokban, hanem ki kell épülnie a közös határvédelemnek, közös erőből. Görögországnak egyben példát kell mutatnia, hogy nem szégyen elfogadni az északiak segítségét, ha egyszer a külső határvédelem terheiből aránytalan mértékben részesül.

_85911310_migrant_journeys_turkey_to_germany_624_v6.png

Főbb migrációs útvonal Törökország felől (forrás: BBC)

A megállapodás legnagyobb nyertese természetesen az összes adut birtokló Törökország, amely jelentős anyagi segítséget kap a megegyezés keretében, összesen mintegy hatmilliárd eurót. A mostani megállapodás 72 ezer illegális migráns visszatoloncolását tartalmazza, a kvóta elérését követően újratárgyalják azt a felek. Ankara bizonyosan újabb „számlát” nyújt be majd be, ez azonban a valójában nem jelent gondot. A megállapodás valódi jelentősége abban áll, hogy Ankara ígéretet kapott arra, hogy felgyorsítják uniós tagfelvételi folyamatát és idén júniustól vízummentességet kapnak a török polgárok. Törökország egyben vállalta, hogy az eddigieknél intenzívebben támogatja Ciprus újraegyesítésének folyamatát, amely a tervek szerint már idén megtörténhet, ezzel újrarendezve a Földközi-tenger keleti medencéjének hatalmi térképét. A megegyezéssel ugyanakkor különösen elégedetlenek azok, akik az autoriter vonásokkal rendelkező Erdogan-rezsim Brüsszel általi legitimálását látják a mostani uniós-török együttműködésben. Látható azonban, hogy a „nem eléggé demokratikus” partnerállamok elszigetelése semmit sem javít azok belső politikai rendszerén, ellenben a mostani megállapodás számos területen feltételül szabja a török jogszabályok bizonyos fokú harmonizálását az unióval, emellett Brüsszel euró milliárdjaival újra befolyást vásárolhat a korábbi években a Nyugattól eltávolodott Törökországban. Annak ellenére tehát, hogy a megállapodás számos sebből vérzik, és szinte biztosan nem fog tudni a terveknek megfelelően megvalósulni, fontos eszközzé válik Törökország Nyugat felé való reorientálásában, amely az Európai Unió megvédésének legfontosabb pillérét alkotja jelenleg és a belátható jövőben is.

Csepregi Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr908509224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Medgar 2016.03.22. 09:07:25

Mi az esélye, hogy váltanak és Bulgárián keresztül érkeznek?

exterminador 2016.03.22. 09:26:02

Erdogant reorientálni? Álom...

D/Csepregi Zsolt 2016.03.25. 09:03:31

@Medgar: az egy jó hosszú út lenne (onnan Románia és a V4-ek, és oda is kerítést építenénk, végig EU terület, szóval nem jó útvonal), most attól tartanak, hogy Albánia-Olaszország lesz a következő út, azt nehezebb ellenőrizni.