Je Suis Bruxelles

2016. március 23.

A franciaországi és belgiumi terrorcselekmények nem csak az Európa előtt álló kihívásokat, hanem a nemzetközi viszonyokat is alapjaiban változtatják meg. Az Iszlám Állam létrejötte, és az Európában végrehajtott terrorakciói egészen új megvilágításba helyezik a biztonságpolitika és a nemzetközi kapcsolatok számos problémáját, s indíthatnak el alapvetőnek mondható változásokat Európában.

A bipoláris világrend felbomlásával az alapvetően stabil, kiszámítható rendszer olyan „világrendetlenséggé” változott, ahol a hatalom nem csupán a nemzetállamok kezében összpontosul. A globális hálózatok, független gazdasági és politikai szervezetek megbontották a vesztfáliai rendszer határait és körvonalait, s a globalizáció és a transznacionalizáció előtérbe került. A 21. században az államok külpolitikája komplex belpolitikai és nemzetközi környezetben zajlik, ahol a szereplők és a struktúrák bonyolultságából következő komplexitás állandóan jelenlévő nehézség. 9/11 meggyőző bizonyítékát szolgáltatta annak az elméleti feltevésnek, hogy a terrorizmus is globalizálódott, vagyis szerves részévé vált a globalizációs folyamatnak. A globalizáció negatív hatásai és a globális terrorizmus közötti összefüggés nyilvánvaló, még ha a kapcsolat nem is közvetlen. A kizárólag a globalizáció negatív hatásait elszenvedő társadalmi rétegek a globalizáció nyerteseit (az Egyesült Államokat és Európát) teszik felelőssé gazdasági, társadalmi helyzetükért, és a deprivált rétegek közül könnyebben kerülhetnek ki a terrorizmus támogatói, szimpatizánsai vagy akár maguk a terroristák is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a terroristák többsége középosztálybeli családból érkezik, nem pedig a létminimum vagy az alatt élők soraiból.

gettyimages-516941824_0.jpg

Elégtelen volt a fokozott terrorkészültség Brüsszelben? (forrás: www.vox.com)

Szoros a kapcsolat az erőszak fokozódása és a transznacionalizáció között is. Kialakultak, illetve a nemzetközi közvélemény homlokterébe kerültek az ún. transznacionális terek (pl. Iszlám állam), ahol az állam befolyása megszűnt, vagy soha nem is létezett. A nemzetközi közösség számára a bukott államok rendkívüli kockázatokat hordoznak magukkal, mivel a status quo ellen akár fegyveresen is harcoló szervezetek az instabil politikai, gazdasági környezetet kihasználva ezekről a területekről indítanak támadásokat. A nemzetközi szereplők eszközei igencsak korlátozottak, hiszen ezek az államok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani saját területüket.

A 2001. szeptember 11-i terrorakciókra adott válaszok folyamán az erő alkalmazása került előtérbe, s bár nem egy nemzetállam állt a merényletek mögött az Egyesült Államok vezette koalíció mégis egy államot támadott meg. Az afganisztáni háború az amerikai történelem egyetlen háborújához sem hasonlítható, hiszen nem egy másik nemzetállam volt az ellenség, vagyis nem volt szervezett hadsereg, amelyet hagyományos módon le lehetett volna győzni, sem kormányzat mellyel tárgyalni lehetett volna, vagy amelyik aláírta volna a békeszerződést. Azt sem lehetett megmondani, hogy tulajdonképpen ki is az ellenség, mint ahogyan azt sem, hogy mikor ér véget a háború és melyik fél a győztese.

Az afganisztáni intervenció, de különösen a III. Öbölháború, nem csak a nemzetközi közvéleményt, de még az Egyesült Államok hagyományos szövetségeseit (Németország, Franciaország) is megosztotta. Washington a szeptember 11-i tragédia mögé bújva a nemzetközi jog és az ENSZ struktúráin és eljárásain felülállónak képzelte magát, s bár a Biztonsági Tanácstól – mely az egyedüli nemzetközi fórum, amely fegyveres beavatkozásra feljogosíthat – Irak megtámadására felhatalmazást nem kapott, 2003 márciusában mégis lerohanta az országot. A Bush-doktrína nem kizárólag George W. Bush és a neokon héják harci szellemének szüleménye, hanem egy szuperhatalom háborús időkben adott válasza. Az amerikai külpolitika 1945 után elvetve a wilsoni izolációs politikát, globális kötelezettséget vállalt azért a világrendért, amelyet a saját képére formált.

Európa az amerikai védőernyő alatt évtizedekig biztonságban érezte magát, felvette a „béke-osztalékot” vagyis haderejére, katonai képességeinek fejlesztésére és belbiztonságára nem költött olyan mértékben, mint a világ vezetői hatalmai. Az Európai Uniónak fel kell ébrednie, a 21. században a terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt a nemzetbiztonságra, az Iszlám Állam által támasztott kihívásokra hatékony választ kell találni. A katonai képességek és beavatkozáson túl véleményem szerint európai titkosszolgálat létrehozására lenne szükség, amely az unió területén belül akadálytalanul végezheti tevékenységét.

Bartha Bálint

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr18520196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

jágör68 2016.03.23. 18:17:52

Brüsszel- a NATO- főhadiszállása!!!- tele van iszlámista terroristával… Ezt hogy?

index.hu/kulfold/2015/11/16/parizsi_meszarlas_belgium_brusszel_terrorizmus_iszlam_allam_molenbeek/

Exploiter 2016.03.23. 18:35:01

"európai titkosszolgálat létrehozására lenne szükség, amely az unió területén belül akadálytalanul végezheti tevékenységét"

+ Európai közös haderőre
+ Döntésképes európai központi hatalomra
+ Valódi gazdasági reformokra, központosításra, egységesítésre minden téren
+ Európai egyesült államokra

Legalábbis ezt így gondoltam 2015-ig, amíg ki nem derült, hogy az ún. európai politikai elit legalább annyira életképtelen és ostoba, mint a hazai verziója. Így már nem vagyok ebben az utóbbiban annyira biztos.

chepunk 2016.03.23. 18:45:52

Ha ez háború mint annak nevezi több bizt. pol. szakértő akkor mért csoda, hogy az ellenfél bombázó gépeket küld az ellenség fölé. Pláne, hogy őket már bombázzák. Csak ISIS bombázóit nem úgy hívják, hogy F-18, B-2, vagy Su-34, Kalibr, hanem úgy, hogy Abdeslam...

Zsuzsi25 2016.03.23. 20:26:50

Plusz nem artana kirakni a menekulteket. Vissza ahonnan jottek. Akar fegyverrel is

Ad Dio 2016.03.23. 20:48:58

Jó írás.

A közel keleti helyzet rendezésének egyik első lépése az kell(ene) legyen, hogy Európa ráveszi kedves cimboráját az USA-t, hogy szépen vonja ki a hadseregét a térségből és fejezze be a trollkodást, mert innentől mi szívunk helyette. Előre is köszi.

Ezután Európának fel kellene mérnie a keleti világot és segítenie kellene az életminimumot mindenhol fenntatani (víz, alapanyagok, alapvető technológia).

Európai Egyesült Államokra ameddig az egyes területek közt 8-10x-es gazdasági különbségek vannak, semmi esély. Jó hír, hogy szükség sincs rá :-). Az EU-nak a közös dolgok szabályozásában az abszolút minimumra kellene törekednie (nem pedig a brüsszeli gazdasági lobbik érdekeit szolgálni ész nélkül) minden mást meghagyni tagállami hatáskörben a lehető legnagyobb liberalizmusra törekedve (a liberalizmust eredeti értelmében értve természetesen). Kellene egy közös határvédelmi haderő (+parti őrség) és egy közös titkosszolgálat.

chepunk 2016.03.23. 21:16:46

@Ad Dio:

Meg azért az sem ártana,ha az oroszoksem trollkodnának ugyanott... Ja és Európa ellen sem vívnánakpropaganda háborút, ja meg nem traktálnának szélsőjobbos meg szélsőbalos szervezeteket.

Ad Dio 2016.03.23. 21:24:13

@chepunk:

Az oroszokkal kapcsolatban sem árt a távolságtartás, bár ha időarányosan nézzük a közel keleten való katonai beavatkozásukat, sehol sincsenek.

A propagandaháború pedig nem Európa ellen van, hanem az az európai politikai elit ellen, akik 1. beletrollkodtak Ukrajnába 2. szankciók alá vették Oroszországot.

Nem vagyok Putyin híve, de 100x kiszámíthatóbb és tisztább játékos, mint az USA pillanatnyilag.

chepunk 2016.03.23. 21:53:55

@Ad Dio:

Putyin meg a kiszámíthatóság, meg tiszta játék? Inkább maszkirovka talán. Épphogy a legsunyibb politikus aki a KGB iskolában tanulta a félrevezetést...

Ésnemaz elit ellen van hanem Európa ellen, meg akarja osztani és szétszakítani majd a volt keleti blokkot bekebelezni. Ukrajnába is Ő trollkodott bele, orosz mesterlövészekkel lövette a majdanosokat, majd a BERKUT egységenek ami a volt elnök pretoriánus gárdája, és szintén a tüntetőket lőtték, soron kívül adatott orosz útlevelet... Kell ennél több? Ja megszállta a Krímet. Pedig mit is hazudozott? Azok nem orosz egységek hanem a tengerészeti támaszpont katonái akiknek joga van ott lenni, ja nem is akkor helyi military boltban bevásárolt helyiek, ja ez se jó akkor biztonsági őrök stb. Aztán pár hónap múlva vigyorogva bejelenti, hogy általa odavezényelt orosz hadsereg volt... Sokan elfelejtették. Donyeckben is Ő szította a felesleges és értelmetlen polgárháborút. Az mi hanem beletrollkodás Ukrajnába?

Szankciók? Kiröhögték őket nem? Sőt azt állították, hogy így még jobb is nekik. Vagy valójában ez sem igaz? Esélyes!

Hirtelen ennyit a kiszámíthatóságról, meg a "beletrollkodásról".

Ad Dio 2016.03.23. 22:01:55

@chepunk:

A dolog úgy kezdődött, hogy Putyin visszaütött. Értem :-).

Mielőtt belelovalod magad: kérlek ne... Ezt a kérdést eléggé ismerem, kár rám pazarolni az energiáidat: nem vagyok Putyin híve, de kiszámítható és jó arányérzékkel bíró játékosnak tartom. Nb nem JÓ EMBERNEK, hanem jó politikusnak és államférfinek. Sokkal jobbnak mint amikkel az USA büszkélkedhet az elmúlt 20 évben...

chepunk 2016.03.23. 22:10:32

@Ad Dio:

Rendben!

Hát izé nem értem mi ez a visszaütött? Nem bántotta a kutya se! Csak ha Ukrajnát a saját kis homokozójának tekintette ami nagy hiba!

Továbbra is állítom, hogy nem kiszámítható, sőt inkább egy mentális betegre hasonlít. A szíriai kivonulás kiszámítható volt? Még a saját vezérkarát is meglepte. Aztán meg mégis valahogy ottfelejtődtek... Hm. Kiszámíthatóság.

Nos Orosz birodalmi szempontból, amíg hasított az olajár, lehetett jó államférfi, politikus, de hol érdekelnek az orosz szempontok?

Ad Dio 2016.03.23. 22:21:46

@chepunk:

"Nem bántotta a kutya se!"

Nem. Tényleg nem. Csupáncsak elvették volna a Fekete tengeri stratégiai kikötőjét. Merthogy erre ment ki a játék elsősorban. Krím annekciója ezt szolgálta. Donyeck pedig fedezi Krímet. Abszolút arányos és kiszámítható lépések. Ráadásul Krím vér nélkül.

Ha a Nyugat kicsit is a béke pártján állt volna, a kezdet kezdetén tisztázza helyzetet: Szevasztopol maradhat orosz bázis és Ukrajna nem lesz NATO tag. Ennyi és nincs balhé. Csakhogy az amik sunyiztak egyet és megpróbáltak nagyot szakítani. Nem jött össze.

"A szíriai kivonulás kiszámítható volt?"

Abszolút logikus pillanatban lépett ki. Ezt minden a témával foglalkozó ezerszer leírta. Tökéletes arányérzékkel, amikor Asszad épp annyira erősödött meg, hogy ne lehessen kihagyni a tárgyalásokból és középtávú jövőből, de még nem erősödött meg annyira, hogy önmagában problémává váljon. Teljes kivonulásról persze szó sem volt, főleg mivel itt is egy támaszpontot biztosított be magának.

"hol érdekelnek az orosz szempontok"

A világon mindenkinek érdeke az, hogy Oroszország - mint a világ második legnagyobb atomhatalma - stabil legyen. A biztonságpolitikai szakértők rémálma lenne egy anarchiába hulló Oroszország a szanaszéjjel telepített atomfegyvereivel...