Miért lehet szinte korlátlan kereslet az embercsempészek szolgáltatásaira a mali állampolgárok részéről? Az illegálisan Franciaországban tartózkodók deportálásával milyen nyomás nehezedhet egy kibocsátó országra? Ty McCormik a Foreign Policy magazin tudósítója ezekre a kérdésekre adhat választ cikkében, Amadou Coulibaly példáján keresztül.
„Úgy hírlik Mali durván 18 millió állampolgárának majdnem negyede az országon kívül él, főleg Európában és más afrikai országokban. Mali tisztviselők elmondása szerint közülük feltehetőleg 120,000-en élnek Franciaországban, és küldenek haza Franciaország egykori gyarmatának szánt fejlesztési segélyét is meghaladó összegeket.”
„Mivel Európa egy menekültválsággal birkózik, aminek következtében 2015-ben a menedékkérők száma 122%-kal nőve 1.3 millióra ugrott (a korábbi csúcs 700,000 fő volt 1992-ben, a Szovjetunió összeomlása után), arra törekedett, hogy felgyorsítsa az elutasított menedékkérők és a megfelelő papírok nélkül érkező migránsok deportálását.”
“»Egy migráns 20 másik otthonit tud segíteni,« mondja (Coulibaly). »Ők fizetik ki a lakásokat, az iskolákat, a kórházakat. Az európai segély mindezt nem tudja kifizetni. Migráció nélkül nem lesz semmilyen fejlődés.«”
A teljes cikk az alábbi linken érhető el:
Bejan Ervin
