A csehországi parlamenti választások legnagyobb esélyese az Andrej Babiš vezette ANO, amely egyúttal az oroszbarát Miloš Zeman államfő nyílt támogatását is élvezi. Az európai integráció további mélyítésének elutasítása, és a szuverenitás kérdésének előtérbe helyezése mellett az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók ellenzése egyaránt várható az új vezetéstől, amennyiben az ANO-nak valóban sikerülne hatalomra kerülnie.
A Kreml elsőszámú célpontja a régióban épp Csehország, miután a magyar és szlovák vezetés Unióval szembeni retorikájával párhuzamosan valamelyest közeledett Oroszországhoz az utóbbi időben. A köztársasági elnöknek nem csak a retorikájában fedezhető fel az orosz kötődés: Zeman közeli tanácsadóinak moszkvai pénzügyi kötelékei mellett az az elnökkel kapcsolatban álló Vladimir Yakunin orosz tábornok is megemlítendő, aki KGB-s múlttal büszkélkedhet, és Washington feketelistáján is szerepel a Krím annektálásában való részvételéért. Zeman pártfogoltjának elfogultságától tehát valószínűleg joggal tartanak ellenzői, akiknek jó alapot nyújt, hogy a cseh hatóságok korábban a parlament hozzájárulását kérték, hogy Babiš pártelnök orosz üzleti kapcsolatait vizsgálhassák. Az orosz felforgató akciókkal szemben mindeddig éber cseh hatóságok egy esetlegesen erősen Moszkva-barát kormány alatt valószínűleg nem folytathatnák zavartalanul működésüket, noha már több mint 40 cseh nyelvű, EU-és NATO-ellenes üzeneteket közvetítő portálról derült ki, hogy orosz háttérrel rendelkezik.
Janusz Bugajski írása az alábbi linken érhető el:
http://www.realclearworld.com/articles/2017/10/12/czech_election_another_blow_to_the_eu_112580.html
Mészégető Tamás
