Ki uralja a Közel-Keletet?

2017. november 29.

Vajon elegendő lesz-e Szalman koronaherceg ambiciózus politikája ahhoz, hogy a maga javára fordítsa az erőviszonyok mérlegét Iránnal szemben? A Foreign Policy cikke szerint nagyon nem ez a helyzet, sőt, jelenleg egyértelmű Irán stratégiai fölénye a térségben.

A cikk külön-külön világít rá a két regionális nagyhatalom szerepére adott helyi konfliktusok esetében.

„Mohammed bin Szalman koronaherceg számos fronton végrehajtott hirtelen lépései a Keresztapa zárójeleneteinek benyomását kelthetik, amikor Michael Corleone gyors és egyidejű csapásokat mért a család ellenségeire. A filmtől eltérően azonban a lépések eredményei nem látszanak befolyni. […] Eddig ugyanis minden esetben nyilvánvalóan az irániaknál az előny.”

Libanon:

„A Hezbollah által uralt, 2016 decemberében felállított kabinet, valamint a szervezet szövetségesének, Michel Aounnak elnökké jelölése két hónappal korábban megerősítette Irán szorítását az ország körül. Rijád ismételt visszalépése az ország hadseregének pénzelésétől, valamint Háriri lemondásának elősegítése mind azt igazolják, hogy a Szaúd-ház elfogadta a realitásokat.”

Szíria:

„Szíriában Irán meghatározó szerepet játszott Básser el-Aszad rezsimének megmentésében azzal, hogy gondoskodott annak pénzügyi, információs, és személyi támogatásáról. […] Eközben Szaúd-Arábia azon erőfeszítései, melyek a különféle szunnita milíciák támogatására irányultak, legtöbbször káoszba fulladtak, vagy szalafista csoportok megalakulásához vezettek.”

Irak:

„Irakban az Iszlám Forradalmi Gárda egy nagyjából 120 000 főből álló, független katonai erőt hozott létre a Népi Mobilizált Csapatok képében. Három jelentős síita csoport is közvetlenül a Forradalmi Gárdának jelent, ezek a Kataeb Hezbollah, a Badr Szervezet és az Asab Ahl al-Haq. […] Mindezeken túl Irán Bagdadban politikailag is kiemelkedik.”

„Mindeközben Szaúd-Arábia a felzárkózással küzd: Háider al-Abádi iraki miniszterelnök Rijádba látogatott októberben a célból, hogy egy új szaúdi-iraki koordinációs tanácsot indíthassanak el. Az elmúlt negyedszázadban ez volt az első alkalom, hogy egy iraki ilyen látogatást tegyen, de az egyelőre nem világos, hogy a lehetséges szövetségeseinek pénzügyi támogatásán túl bármi mást képes lenne-e Szaúd-Arábia nyújtani.”

Jemen:

„Szaúd-Arábia belesüppedt egy költséges háborúba, melynek a vége még nem akar látszani, miközben az iráni támogatás terjedelme a huti lázadók felé jóval szerényebb.”

„Jelenleg tehát ez a szaúdi-iráni konfliktus tabellája: az irániak gyakorlatilag győztek Libanonban, győzelemre állnak Irakban és Szíriában, miközben kivéreztetik a szaúdiakat Jemenben.”

A teljes cikket a következő linken tekintheti meg:

http://foreignpolicy.com/2017/11/21/tehran-is-winning-the-war-for-control-of-the-middle-east-saudi-arabia/

kozel-kelet_7_het.png

Holló Richárd

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr6013398201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2017.11.30. 10:49:51

Ezt a folyamatot előre lehetett látni, már akkor, mikor az amcsik kivonultak Irakból. Törökország megfékezhette volna az iráni előrenyomulást, de nem voltak elég tökösek hozzá és főleg kicsiben gondolkodtak, csak a kurdokra koncentrálva. Ha a törököknek lett volna egy deka eszük, nem harcolnak tovább a kurdokkal, hanem kiegyeznek velük és szövetségre lépnek velük, majd intenzíven támogatják az önálló Kurdisztán megalakulását Irakban és később Szíriában is. Így most lenne egy ütközőállam köztük és az irániak közt, ami helyettük lenne kénytelen elvégezni a piszkos munkát: az irániak megfékezését és az ISIS felszámolását. Ehelyett csak arra voltak képesek, hogy mindenkivel összevesszenek és meggyengítsék a pozícióikat a térségben.

Zollerbá 2017.11.30. 11:07:31

Ki is a "gonosz birodalma"?
Ki kavarta meg a közel-keleti régiót és miért!
Ki találta ki az ISIS-t, milyen ügynök is az a al-Bagdadi?

tyberius 2017.11.30. 13:12:10

@steery: Törökországban kb. annyi kurd él, mint Irakban és Szíriában összesen, és el is vannak nyomva rendesen. Egy önálló Kurdisztán ajándék lenne a törökországi kurd szeparatistáknak, közvetlen fenyegetés Törökország integritására nézve. Ha megnézel egy etnikai térképet, láthatod, hogy elég rendesen felforgatná az egész Közel-keletet egy kurd állam.

cdn0.vox-cdn.com/assets/4232063/Mid_East_Ethnic_lg.png

steery 2017.11.30. 16:05:07

@tyberius: Ez az, amire szükség lenne. Törökországnak át kéne adnia a keleti területeit a kurdoknak, hisz úgyis az övék, a törökök csak bitorolják. Amint megalakul Kurdisztán, a kurd szeparatizmus rögtön megszűnik és nem jelent többé fenyegetést mindazon szomszédaira, akik szövetségesek vele, nem pedig ellenségesek. Az ellenséget nem lehet úgy megszüntetni, hogy harcolsz ellene, azzal csak pazarlod az erőforrásaid, destabilizálod a térséget és erősíted az ellenséged. Az ellenség csak úgy szüntethető meg, ha a szövetségeseddé teszed. Amíg ezt az óvodás szintű alapigazságot nem értik meg a politikusok, addig meg kell inniuk a tetteik keserű levét és számolgathatják a hullákat.

nts 2017.11.30. 21:42:30

@steery: Eddig sok olyan állam volt a történelemben, amelyik lemondott a saját földjéről...

steery 2017.12.01. 13:37:24

@nts: Indiát hagyták felosztani Indiára és Pakisztánra. Csehszlovákia önként kettévált Csehországra és Szlovákiára. A Szovjetúnió jelentős területeket adott át Ukrajnának (igaz, utána észbe kaptak és gyorsan visszafoglalták egy részét). Oroszország bagóért eladta Alaszkát. stb.
süti beállítások módosítása