Úgy fest, az Európai Unió végre érdemi lépéseket tesz a nyugat-balkáni térség integrációja felé. Legalábbis erre enged következtetni a találóan “A bővítési folyamat hiteles perspektívája a Nyugat-Balkánon” nevet viselő új stratégia, amely már nevében is jelzi, hogy a korábbi bővítési törekvések nem voltak hitelt érdemlőek. Az érdemi továbblépést ugyanakkor továbbra is nehezítik a belépés előfeltételeit jelentő olyan kitételek, mint az emberi jogok tiszteletben tartásának, illetve a jogállamiságnak a megléte, vagy a régió államai közti bonyolult, a térséget destabilizáló viszonyok javítása.
Ezúttal azonban az EU a NATO-val – amely ebben az évben várhatóan Macedónia, illetve valószínűsíthetően Bosznia-Hercegovina számára ajánlhat tagságot - együttműködve igyekszik kiteljesíteni befolyását a régióban. Teszi mindezt nem csak abban a reményben, hogy a térség ellenőrzésével a migrációs válság is hatékonyabban kezelhető majd, hanem az orosz és török befolyás visszaszorítását is a bővítéstől reméli. Noha utóbbiak figyelmét az utóbbi időben jelentősen lekötötték belső problémáik, illetve a szír, valamint ukrán hadszíntereken folyó konfliktusok, mindkét állam jelenléte, befolyása a térségben komoly történelemre tekint vissza, így várhatóan nehéz feladatnak bizonyul majd a befolyásuk csökkentése.
Juncker korábbi, a közeljövőbeli bővítést elvető irányelveivel ellentétben a stratégia a Berlini folyamat következő lépésének tekinthető, és 2025-öt jelöli meg a szerb illetve a montenegrói tagság megvalósulásának határidejeként. Ugyan 2025 is nagyon távol van még, és addig az uniós, illetve a csatlakozásra aspiráló országok vezetése, politikája sokat változhat, Brüsszel törekvése az EU és az Egyesült Államok világos üzenetét közvetíti nagyhatalmi riválisaik felé.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:
https://geopoliticalfutures.com/credible-eu-strategy-balkans-expansion/
Mészégető Tamás