Az EU és a Nyugat-Balkán szófiai csúcstalálkozójának öt tanulsága

2018. május 25.

Tizenöt évvel ezelőtt a thesszaloniki csúcstalálkozón az Európai Unió vezetői elkötelezték magukat a nyugat-balkáni országok teljes jogú tagsága mellett, és elmondták nyugat-balkáni társaiknak, hogy összetartoznak, továbbá országaik egy napon csatlakozhatnak majd az Európai Unióhoz. De egyelőre egyedül Horvátország vált az EU tagjává.

A térség visszakerült az EU napirendjére Oroszország és Törökország növekvő befolyása miatt, így csütörtökön a bolgár fővárosban rendezett csúcstalálkozó egyik fő célja is az volt, hogy a hat nyugat-balkáni országgal újra jó kapcsolatot alakítson ki az EU. Emmanuel Macron francia elnök viszont szkeptikus megjegyzést tett, és ragaszkodott hozzá, hogy az EU-nak először a saját megreformálására kell fókuszálnia, mielőtt további bővítési kalandokba bonyolódna.

Az öt tanulság közé tartozott, hogy az EU-s tagság csupán perspektíva kérdése a nyugat-balkáni államok számára, hiszen rendkívül homályosan fogalmaz a csúcstalálkozó végső nyilatkozata. Angela Merkel, aki a Nyugat-Balkán bajnokaként jelent meg, "egyértelmű tagsági perspektíváról" beszélt, és Sebastian Kurz osztrák kancellár az országoknak az Európai Unióba vezető úton történő előrehaladását említette.

A második tanulság kapcsán az Európai Bizottság javasolta a tagsági tárgyalások megkezdését mind Albániával, mind Macedóniával, de a fő uniós vezetők nem voltak hajlandók támogatni ezt a nézetet Szófiában.

A harmadik tanulság során kijelenthető, hogy a közeljövőben senki se fog csatlakozni az EU-hoz, mert Szerbia és Montenegró esetében is a 2025-ös céldátum másodlagos az elért eredmények után, hiszen amíg kérdéses a jogállamiság, jelentős a korrupció és határviták is vannak, addig a 2025-ös céldátum csupán egy szám marad.

A negyedik tanulság a Koszovót érintő ellentmondást takarja. Ugyanis az az ország okozza a legnagyobb fejfájást, ami nyugati beavatkozás nélkül nem is létezne. Belgrád számára viszont Koszovó továbbra is egy renegát provincia, és Oroszország és Kína támogatásával megakadályozta, hogy csatlakozzon az ENSZ-hez. Az EU világossá tette, hogy sem Koszovónak, sem Szerbiának nincs esélye arra, hogy belépjen a blokkba, amíg meg nem oldják a konfliktust.

Az ötödik tanulság Bojko Boriszovnak szólt, aki a nyugat-európai attitűdöket a Balkán felé fordította. Megjegyezte, hogy ha az egész Nyugat-Balkán egy ország lenne, akkor a bruttó hazai termékének összege 96 milliárd euró lenne - ugyanúgy, mint Szlovákiában -, még a lakossága alacsonyabb lenne, mint Romániáé. Válaszul Donald Tusk megjegyezte, hogy a Nyugat-Balkán közelmúltbeli történelme meglehetősen sötétebb és bonyolultabb, mint Szlovákiáé.

"Amikor az egy főre jutó bajokról van szó, a nyugat-balkáni országok jelentősen meghaladják, Németország és Franciaország statisztikáit együttvéve." – jegyezte meg Tusk.

A teljes cikket itt olvashatja el:

https://www.politico.eu/article/eu-western-balkans-sofia-summit-takeaways-membership-talks-enlargement/  

32894464_2073682659340077_1170719114642063360_n.jpg

Kovalovszki Kartal

A bejegyzés trackback címe:

http://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr9714000752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.