A Budapesti Corvinus Egyetemen járt az amerikai nagykövet

2010. november 08.

November 4-én Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet asszony “Lisbon and Beyond” címmel előadást tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az előadás apropójául a Lisszabonban megrendezésre kerülő novemberi NATO és EU-csúcsok szolgáltak.

Az időzítés miatt ugyanakkor a nagykövet asszony sem mulaszthatta el, hogy röviden szóljon az időközi választásokról. A demokraták számára rendkívül kedvezőtlen eredmények ellenére hangsúlyozta, hogy az amerikai rendszer úgy van „kitalálva”, hogy akkor is működőképes legyen, ha a három erőközpont (elnök, Képviselőház, Szenátus) nem egy párt kezében összpontosul. Éppen ezért fokozott együttműködésre lesz majd szükség, de a Képviselőház elvesztése lényegében a következő két évben sem fogja megváltoztatni a külpolitika menetét és az amerikai-európai kapcsolatokat. Az olyan kihívások ugyanis, mint például Afganisztán, a nemzetközi terrorizmus, a klímaváltozás vagy az információs hadviselés egytől egyig globális összefogást igényelnek, ahol Amerika továbbra is nagyon számít európai partnereire.
A NATO-csúccsal kapcsolatban a nagykövet asszony négy kulcsfontosságú területet jelölt meg, melyek mindenképpen megvitatásra kerülnek majd. Először is egy új stratégiai koncepció kidolgozása várható, melyben továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek majd az olyan globális kihívásokra, mint a terrorizmus, vagy a nukleáris proliferáció kérdése. Másodszor a régi elemek mellé be kellene emelni olyan, viszonylag új kihívásokat is, mint például az egyre nagyobb gondot okozó kalózkodást vagy információs hadviselést (érdemes itt elsősorban a Stuxnet-vírusra gondolni, mely az elmúlt egy évben komoly fejfájást okozott számos nyugat-európai országnak és Iránnak is). Harmadszor a NATO szervezeti reformjának kérdése is minden bizonnyal elő fog kerülni a csúcson. Negyedszer pedig fontos feladat lesz a NATO további bővítésének megvitatása és a már létező partneri kapcsolatok elmélyítése.
A NATO kapcsán természetesen Afganisztán kérdését sem lehetett kihagyni. E tekintetben a nagykövet asszony elmondta, hogy Obama elnök hivatalba lépése óta az európaiak összesen nagyjából hétezer fővel emelték csapataik számát, és nagyon komoly szerepet vállalnak az afgán erők kiképzésében. Reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben sem fog változni, sőt a NATO-csúcsot követően újabb hozzájárulásokat várnak Európától. Afganisztán kapcsán említést tett még Oroszországról is, hangsúlyozva, hogy az orosz-amerikai kapcsolatoknak sikerült megtalálni azokat a közös kihívásokat, melyek mentén képesek együttműködni – ide sorolandó például a terror elleni küzdelem, a drogkereskedelem elleni fellépés, a nukleáris leszerelés, vagy az iráni szankciók szigorítása. Ezek mellett ugyanakkor olykor vitás kérdések árnyékolják be a két ország viszonyát. Az Obama elnök által felfüggesztett európai rakétavédelemmel kapcsolatban a nagykövet asszony hangsúlyozta, hogy ez nem oroszellenes kezdeményezés volt, hanem sokkal inkább az olyan fenyegetésekre volt válasz, mint például Irán. Az új tervek pedig – melyek mobil kilövőállásokkal számolnak – könnyen mozgathatóak lennének egyik országból a másikba, és sokkal nagyobb biztonságot nyújtanának a régió egészének. Az európai országok és keleti szomszédjainak esetében azonban határozottan kijelentette azt is, hogy Amerika a jövőben sem fogja eltűrni ezen államok szuverenitásának megsértését, és erős kézzel fel fog lépni ilyen esetekben.
 

(Kounalakis nagykövet asszony, forrás: www.hungary.usembassy.gov)

Áttérve a szintén Lisszabonban megrendezendő USA-EU csúcsra, a NATO által lefedett kérdések mellett kulcsfontosságúak lesznek a gazdasági és társadalmi kihívások is. A nagykövet asszony szerint a gazdasági növekedés és a fejlődők támogatása rendkívül fontos közös küldetése ennek a két régiónak. Európára vonatkozóan szintén alapvető feladat az energiabiztonság és függetlenség kiépítése, melyben fontos szerepet játszhat a zöld energia fejlesztése. Véleménye szerint az emberi jogok kérdése kapcsán nagy feladat hárul majd a magyar EU elnökségre, melynek igyekeznie kell példát mutatni és megoldásokat keresni a napjainkban akkut problémát jelentő romaintegráció kihívásaira. Másik fontos feladata a magyar elnökségnek a bővítési folyamat előbbre vitele lesz. Amerika ugyanis – Hillary Clintont idézve – nem tekinti befejezettnek az EU bővítését mindaddig, amíg a Balkán országai is be nem csatlakoztak a szervezetbe. Mivel a horvátok felvétele már biztosan nem a magyar elnökség ideje alatt fog megvalósulni, a bővítés kapcsán elsősorban Szerbia felvételének gyorsítása jelenthet majd nagy érdemet a magyar elnökségnek.

Zárásul a nagykövet asszony említést tett még egy harmadik csúcstalálkozóról is, a decemberi EBESZ-csúcsról, melyet Kazahsztánban rendeznek majd meg. A szervezet elsődleges feladatai közé sorolandó az alapvető emberi és szabadságjogok garantálása és a demokrácia illetve jó kormányzás megteremtése és fenntartása. Mindezek elsősorban a keleti és déli szomszédok esetében tekintendőek fontos kihívásnak. Az előadó szerint ugyanakkor optimizmusra adhat okot az, hogy a szervezet tevékenységében a civil társadalom is komoly szerephez jut és az 56 résztvevő ország kormányaival kiegészülve jobb esélyekkel lát neki ezen feladatok megvalósításának.

 

Péczeli Anna

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr992432786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.