Nincs kitoloncolás jó jegyek esetén?

2010. november 18.

Németországban Thilo Sarrazin, az állóvizet felbolygató szociáldemokrata politikus pár hónappal ezelőtti véleménynyilvánítása óta újabb és újabb javaslatok látnak napvilágot az integrációs problémák megoldására. A tartományi belügyminiszterek közelgő ülése előtt Alsó-Szászország belügyminisztere, a kereszténydemokrata Schünemann, a kitoloncolás szabályain módosító javaslattal állt elő.

 „Az olyan gyerekeket, akiknek pozitívak a kilátásaik az iskolai végzettségre, akik büntetlen előéletűek, és akik legalább nyolc éve Németországban élnek, nem szabad kitoloncolni. A szüleik tartózkodási jogáról pedig csak a nagykorúságuk után szabad dönteni.”- nyilatkozta Schünemann a „Bild am Sonntag” című lapnak. Véleménye szerint azzal, hogy eddig a gyerekek tartózkodásáról a szüleik cselekedeteinek fényében döntöttek, egy sikeres életút felépítésének esélyeit vették el tőlük. Javaslatának közvetlen kiváltó oka a sokszor sikeres integráció ellenére „hazaküldött”, több éve Németországban élő fiatalok drámai jelenetekbe torkolló kitoloncolása, mivel tartózkodásuk eredetileg megnevezett oka időközben tárgytalanná vált. A szintén kereszténydemokrata Heino Vahldieck javaslata szerint pedig egyszerűsíteni kell a külföldi szakmai végzettségek elismertetésén, hogy azoknak a fiataloknak, akik sikeresen integrálódnak, tényleges jövőbeli perspektívát nyújthassanak. Viszont ugyanúgy, ahogy Schünemann, ő is szigorítana az integrációt elutasító migránsok elleni szankciókon a szociális juttatások csökkentésén vagy akár eltörlésén keresztül. Mindenesetre, ha Thomas de Maizière (szintén CDU) szövetségi belügyminiszter és a többi tartományi miniszter is áldását adja Schünemann tervére, akkor akár belátható időn belül életbe léphet az azonnali kitoloncolási „stop” a jó jegyekkel rendelkező fiatalok és családjaik részére.
(forrás: www.fr-online.de)
Csak úgy, mint az utóbbi időben az integrációs problémákkal kapcsolatban napvilágot látott összes megoldási kísérlet, az alsó-szászországi politikus tervezete is felkeltette a német közvélemény figyelmét. Sokak szerint ez is csak egy olyan javaslat, amelyben a szankciókról szóló passzusokat olyan szavak, mint később, talán vagy valamikor veszik körül, míg a juttatásoknál és könnyítéseknél az azonnal szó szerepel. Pedig sok kétségbe vonható illetve tisztázatlan pontja van a kitoloncolási tilalomról szóló javaslatnak is. Hogyan boldogulnak majd ezzel az új lehetőséggel az érintett diákok? Gondoljunk csak bele, hogy sok esetben egy egész család tartózkodási joga múlhat majd az adott kisiskolás teljesítményén. Biztos, hogy ekkora nyomásnak kell kitenni egy gyereket? És mi lesz azoknál a családoknál, ahol több gyerek van? A migráns családok többségénél ez egyáltalán nem ritka. Ilyen esetben elegendőek lesznek majd az egyik gyerek jó jegyei, hogy megóvják a családot a kitoloncolástól? Vagy a család egyik felét „haza” küldik, a másik pedig maradhat?
Egy valami biztos: hosszú idő után egyre többen és egyre intenzívebben keresik a megoldásokat az elmúlt évtizedekben félresiklott integrációra. Thilo Sarrazin kemény szavai, Angela Merkel kancellár asszony „kirohanása” – mely szerint a multikulturalizmus halott országában –, de akár Christian Wulff német államfő megindító beszéde a német egység 20 éves ünnepélyén – melyben minden Németországban élő ember, így a muszlimok elnökének is nevezte magát –, mind hozzájárultak egyfajta párbeszéd kialakulásához. A kérdés csak az, hogy sikerül-e majd megtalálni a megfelelő eszközöket, és sikerül-e majd azokat elfogadtatni az igencsak kritikus német lakossággal, amely mostanság ahelyett, hogy támogatná a kiútkeresést, mintha inkább a maga makacsságával annak útjába állna.

Németh Andrea

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr312456914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peppperpotts 2010.11.23. 14:05:17

tényleg nem kötekedésből, de kíváncsi lennék rá, hogy mostanában melyik ország lakossága nem kritikus és 'makacs', ha a 'félresiklott integráció'-ról van szó? szóval van-e egyáltalán olyan hely a világon, ahol a társadalom (a tömeg, az istenadta nép, nem pedig az értelmiség) nem úgy reagál a problémákra, mint a német? és ha nincs, akkor mi a következő kérdés?

Németh Andrea 2010.11.23. 15:23:00

Igazad van, egy félresiklott integrációt követően nem csoda, ha kritikus a társadalom. Én is az lennék. De nem mindegy, hogy milyen formájában jelentkezik a kritika, illetve hogy mire vonatkozik. Az építő jellegű kritika, ami rámutat a gyenge pontokra, az mindig jól jön, abból lehet tanulni, tovább lépni. De az a kritika, ami csak lehúz, nem sokat ér.
Sajnos igazad van, "a tömeget, az istenadta népet" az utóbbi jellemzi. Én viszont hiszem, hogy egy-két hang a tömegből, aki javasol is, igenis változtathat.
Az utóbbi időben kialakult párbeszéd nagyon fontos. Minél több fórum kell, ahol az emberek elmondhatják, hogy mit gondolnak. Ez mindennek az alapja. Nem csak Németországban.
Bízom benne, hogy mindig lesz egy-két hang, aki kiemelkedik a tömegből, és túllép a vádaskodáson. Aki tud változtatni. Mert hogy őszinte legyek, nem tudok választ adni arra, hogy mi lesz, ha nem.

D/Csepregi Zsolt 2010.11.26. 10:17:34

alapvetően egyetértek a törvényjavaslat szándékával, mert így hátha érdekelt lesz a család, hogy a gyerek már integrálódjon, ha a szülők nem is tudtak.

két kérdés:

1. mi lesz ott, ahol az első és második generáció tisztes német állampolgár, de a harmadik generáció viszont nem hajlandó azonosulni a szülei által választott új hazával? mert szerintem ez még nagyobb gond, mert őket nem lehet már alapból elzavarni

2. ki dönti el, hogy a melyik kölyöknek "pozitívak a kilátásaik az iskolai végzettségre"? Mert attól félek, hogy sokszor majd megjelenik a família a tanárnéninél és megfenyegetik, hogy kapjon ötöst (illetve németeknél egyest :D) a gyerek, különben mind mehetnek vissza felső kurdisztánba kecskét legeltetni... ki védi meg a pedagógusokat?

Németh Andrea 2010.12.02. 17:52:33

@Rotterman:
Teljesen jogos az általad felvetett két probléma. Az ötlet, vagyis maga a tény, hogy kezelni akarják a helyzetet, jó! :)
De a megvalósításnál komoly problémák adódhatnak, például a tanárokat érő nyomás.
Illetve a harmadik generáció sokszor radikális viselkedésére sem gyógyír. Mit lehetne tenni?

Hát, a tanárok esetében például el tudnám képzelni, hogy egy független megfigyelőre is bevonnak a döntéshozatalba. És így nem csak az általuk kiosztott jegyeken (legyen az egyes vagy akár ötös :) )fog múlni az egész.

A harmadik generációt illetően meg törekedni kell az ilyen viselkedésminták mihamarabbi kiszűrésére és kezelésére. Már kis korban oda kell figyelni például, hogy a török gyerekek ne csak törökökkel, illetve a német gyerekek ne csak németekkel barátkozzanak...Mert szerintem az ilyen csoportokban rejlik a legnagyobb veszély.