Múlt hét szerdán a magyar kormány bejelentette a nyugdíjrendszer átható reformját, melyre, mondhatni, azonnal felbolydult a nemzetközi sajtó. A vélemények korántsem pozitívak, sőt, mivel a helyzetet nem önálló esetként, hanem a kétharmadot megszerző Fidesz-KDNP kormány folyamatos, „a demokráciát és a szabad államot leépítő” ténykedéseként szemlélik, így erős kritikák érik az ország vezetését.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által elmondottak alapján a következőképpen alakítanák át a rendszert: az eddigi három pillérből egyet – a kötelező magánnyugdíjpénztárakat – kiveszik, így csupán az állami és az önkéntes magánnyugdíjpénztári marad. Ennek értelmében a pénztártagoknak dönteniük kell, átlépnek-e az állami rendszerbe, vagy maradnak eddigi nyugdíjbiztosítójuknál. A kormány nagyon szoros határidőt szabott minderre, idén december közepétől 2011. január végéig kell jelezni a döntést a pénztárak felé. Konkrét cselekvésre csak akkor van szükség, ha valaki maradni szeretne, értesítés hiányában a pénztártag automatikusan átkerül az állami kasszába. Valószínűleg azonban kevesen fogják a maradást választani, hiszen mindezzel az egyén „kiszerződik” az állami társadalombiztosítási rendszerből, tehát a munkaadója által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből nem részesedik (ami a nyugdíj kb. 70 százaléka), csupán a saját maga által fizetett 10 százalékból. Emellett viszont az állami rendszerben a befizetéseket nem lehet örökölni, az eddig elért reálhozamokat pedig a személyi jövedelemadónak is alá kell vetni. Az így állami kézbe került összegeket a kormány a költségvetési hézagok betömésére fogja használni.
Mindez természetesen óriási felháborodást váltott ki mind belföldi, mind külföldi elemzők körében. Az egyik legmeghatározóbb véleményt a Bloomberg hírügynökség szolgáltatta, mely szerint a magyar kormány ezzel a lépésével az argentin példát követi, melyből jól tudjuk milyen következmények származtak. Hasonlóan negatív vélemények származnak a Merrill Lynch, a Guardian valamint a különböző bankok közgazdászaitól, elemzőitől. Egyes vélemények azt hangoztatják, hogy az elmúlt hónapok cselekedeteivel az Orbán-kormány mostanra elérte azt a szintet (pl.: az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentése, a Költségvetési Tanács büdzséjének minimálisra csökkentése), melyre az Európai Uniónak hathatósan reagálnia kell. Ez – részben – meg is történt, a hétfői nap folyamán az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése a kormány által kiadott tervezetnél sokkal kevésbé derülátó, mind a gazdasági növekedés, mind az államháztartási hiány lefaragásának terén. Matolcsy György nem fogadta el az EB elemzőinek véleményét. EU-s segítséget, konkrétabban ombudsmant várna a nyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet, a Stabilitás Pénztárszövetség is. A gazdasági stratégia hibáira hívta fel a figyelmet az Economist blogja is, mely figyelmeztet, hogy ezek a lépések tovább csökkenthetik a befektetői bizalmat, növelhetik az országban rejlő rizikófaktort, melynek konkrét hatása lehet a gazdaságpolitika sikerességére.
("Bejelentik - Szijjártó Péter és Matolcsy György", forrás: www.magyarhirlap.hu)
A negatív vélemények ellenére a legtöbb elemző egy dologban egyetért: a régió számára jelenleg valóban kardinális probléma a nyugdíj-ügy. A rend kedvéért tekintsük át, miképp is alakul a helyzet a többi visegrádi államban. A V4-ek tagjai voltak annak a végül elutasított kezdeményezésnek, amely az EB-t szerette volna meggyőzni arról, hogy a magánnyugdípénztári befizetéseket bevételi oldalon könyvelhesse el az állam. Ezzel ugyanis csökkenthették volna költségvetési hiányukat. Szlovákiában a Fico-kormány két alkalommal is megpróbálta átvezetni a pénztártagokat a magánkasszákból az állami rendszerbe, azonban ott az átlépés hiánya nem vont magával ilyen kemény negatív következményeket, így az átszerződők száma jóval elmaradt a várttól. Lengyelországban szintén nagyon aktuális jelenleg a kérdés, elemzők sokáig úgy vélték, hogy a kormány államosítani fogja a magánkasszák bevételeit, azonban pár napja Donald Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy erről szó sincs. A hiányok kipótlására ehelyett inkább hosszú lejáratú nyugdíjkötvényeket bocsátanak majd ki. Csehországban viszont épp most vitáznak a kötelező magánnyugdíjpénztári pillér létrehozásáról, tehát pont az ellenkezőjéről, mint itt Magyarországon. Látható tehát, hogy valóban sehol sem működik tökéletesen a rendszer, a magyar példa azonban valószínűleg nem fog sok követőre találni a napokban a világgazdaság szemében, a tőzsdéken és devizapiacokon tapasztalt esés után.
Mészáros Tamás
