Ismét romlik a magyar-szlovák viszony

2010. december 30.

A korábbi, kedvezőbb hangulat ellenére úgy tűnik, hogy az újév nem sok pozitív fejleményt tartogat majd a magyar-szlovák politikai kapcsolatok számára: Jan Gasparovic szlovák államfő december 28-án, kedden végül elutasította az államnyelvtörvény módosítását részletező tervezetet, emellett pedig 2011. január elsejétől lép életbe a szlovák állam által sokat vitatott új állampolgársági törvény Magyarországon.
 
Mint arról már korábban is írtunk, a jelenlegi szlovák kormány eltökélte, hogy finomít a Robert Fico miniszterelnöksége alatt elfogadott államnyelvről szóló törvényen. Ezt akkor októberben mindenki az együttműködőbb, barátiabb szlovák szomszédságpolitika jeleként értékelte, ráadásul a nemzetközi vélemények is ebbe, a Magyarországnak kedvezőbb irányba sodorták az eseményeket. A szlovák köztársasági elnök elutasító határozata azonban valószínűleg – ha csak rövid időre is – parkoló pályára teszi a módosító javaslatot. A benyújtott dokumentum fő gondolata az volt, hogy az államnyelvtörvény megszegéséért nem kötelező bírságot kiszabni, fizetni csak abban az esetben kell, ha a kulturális tárca a helyzet súlyossága okán úgy dönt. Ráadásul a kiszabott összegek skálája is csökkent volna, a 100 – 5000 eurós sáv helyett csupán 25 – 2500 euró között büntethettek volna. Mindezek láthatóan nem nyerték el Jan Gasparovic tetszését, aki kötelező büntethetőséget, és későbbi, március elsejei bevezetést tartaná elfogadhatónak. A parlament ennek ellenére többségi szavazattal még felülvizsgálhatja az államfő elutasítását, továbblendítve így az ügyet.
 
Azonban nem csak a magyar oldal érzékel a kellemesebb szomszédi viszonyt nehezítő politikai döntéseket: a pár nap múlva életbe lépő új magyarországi állampolgársági törvényt a szlovák fél tekinti kifejezetten aggályosnak. A jogszabály értelmében ugyanis bárki díjmentesen hozzájuthat a magyar állampolgársághoz, aki fel tud mutatni felmenői közül egy magyar állampolgárt, valamint minimális szinten elsajátítja a magyar nyelvet. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatóján elmondta, az erdélyi területeken, Londonban, de még a Magyarországon élő határon túli magyarok körében is nagy az érdeklődés az új lehetőség iránt. „Történelmi tett, amit megcselekedtünk”, hangsúlyozta, amivel valószínűleg a környező országok közül is egyetértenek páran – csupán más kontextusban. A szlovák média például folyamatosan a második világháborút lezáró alapszerződések felrúgásáról, valamint az Orbán-kormány arrogáns, a szomszédokat semmibe vevő politikájáról nyilatkozik, melynek újabb lendületet adott a nemzetközi sajtó magyar médiatörvénnyel szemben tanúsított kemény elutasítása. A szlovák kormány válaszlépésként pedig a szlovák állampolgárság elvételét helyezte kilátásba azok számára, akik bejelentik egy másik országban szerzett újdonsült állampolgárságukat. Eddig 19-en jártak így, közülük azonban csupán egyikük volt magyar, a legtöbbjük osztrák vagy német. Akik viszont nem jelentik be tettüket, 3319 eurós pénzbírságra számíthatnak. Gál Gábor, a Híd párt parlamenti képviselője szerint mindezek miatt valószínű, hogy nem fogják sokan kérni a magyar állampolgárságot Szlovákiában. Bár ebben a kérdésben is napirenden van a szintén a Fico-kormány alatt elfogadott törvény reformja, a követendő út még a kormány számára sem teljesen világos. Az eltérő vélemények valószínűleg elhúzódó folyamattá alakítják a módosítást, ráadásul a most látott államfői magatartás sem segíti majd a majdani letisztult javaslat jövőjét. Hasonlóan problémás lehet a helyzet Ukrajnával is, ahol a kettős állampolgárság törvénytelen – legfőképp a nagyszámú orosz kisebbség miatt.
 
Semjén Zsolt ezen problémákra egyértelmű válaszul kijelentette: „Soha többet nem rendelünk alá magyar nemzeti érdeket szlovák belpolitikai hullámverésnek. Az, hogy kinek adunk magyar állampolgárságot, Magyarország belügye”. Az Orbán-kormány által diktált és hangoztatott keményvonalas külpolitika tehát a szomszédi kapcsolatokban is aktívan jelen van, kérdéses azonban, mekkora érzékkel tudják majd felismerni, ha esetleg túlfeszítik a húrt a nemzetközi közösséggel szemben. Erre ugyanis az Európai Unió elnökeként – ahol a kooperáció és a tárgyalókészség kell, hogy előtérbe kerüljön – kifejezetten nagy szükség lesz.
 
Mészáros Tamás

 

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr572547825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.