Formálódik egy új világrend?

2011. április 20.

Nincs egy hete annak, hogy a világ feltörekvő gazdasági hatalmai közül talán az öt legfontosabb Kínában gyűlt össze azért, hogy megvitassák a közeljövő kiemelt pénzügyi és politikai kérdéseit. A hainani csúcstalálálkozót lezáró memorandum szerint Kína, India, Brazília, Oroszország és Dél-Afrika (vagyis angolul a BRICS) vezetői egyetértettek abban, hogy gyökeres válozásokra van szükség ahhoz, hogy a fejlődő országok végre megkapják az őket megillető helyet a világban.
 
2001-ben, tehát kereken egy évtizede az amerikai befektetési bank, a Goldman Sachs egyik vezető közgazdásza-bankára (Jim O’Neill) a feltörekvő gazdasági szereplőkről szóló elemzésében nevezte először BRIC országoknak (az országok angol nevének kezdőbetűi után – szerk.) Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát. O’Neill szerint erre a megkülünböztetésre azért volt / van szükség, mert a fejlődő államok közül ezek azok, amelyek gazdasági pontenciáljuknál fogva megtudják majd határozni az elkövetkező hosszú évek pénzügyi és politikai folyamatait. Ezek lesznek azok az országok, tette hozzá a bankár, melyeket a fejlett világ már képtelen lesz elnyomni.
 
(A BRICS országok vezetői, forrás: www.uk.ibtimes.com)
 
Ha gazdasági szempontból vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor azt kell mondanunk, hogy az amerikai bank elemzőjének igaza volt, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ez a négy ország (köztük a nemrég „beválasztott” ötödik tag: Dél-Afrika), mely jelenleg a világ lakosságának durván 40 százalékát és a világgazdaság közel negyedét adja, minden szempontból megkerülhetetlen tényezővé vált. De ha azt nézzük, hogy ezeknek az országoknak milyen a tárgyalási pontenciálja a fejlett nagyhatalmakkal szemben, akkor a kép már közel sem olyan egyértelmű. Az ok többé-kevésbé egyszerű, hogy ez miért van így, hiszen egy olyan gazdasági társulás, mint amilyen a BRIC(S), csak úgy vehetné fel a versenyt, illetve szabhatna feltételeket a „Nyugati” államoknak arra vonatkozóan, hogy átalakuljon a jelenlegi gazdasági-politikai rendszer, ha képesek lennének szorosan együttműködni. Ez azonban a legtöbb szakértő szerint szinte lehetetlen, mivel a BRIC(S) országok között sincs igazi egyetértés sok olyan kérdésben, amelyre éppen a múlt héten tettek javaslatokat.
 
Az egyik ilyen kérdés például az ENSZ reformja. Bár a felek – ahogyan a világ jelentős része is – egyetértett abban, hogy a szervezetet át kell alakítani, hogy az ne egy ősi, a második világháború utáni világrendet, hanem az új évezred erőviszonyait, hatalmai pólusait tükrözze. De tekintve, hogy az állandó BT tagsággal rendelkező Kína és Oroszország rövid távú érdeke egészen biztosan nem az, hogy újabb tagok kerüljenek beválasztásra, hiszen ezzel saját erejük és tárgyalási helyzetük romlana, ezért ez finoman szólva is érzékeny területe lehet a további egyeztetéseknek. Ehhez hasonlón Kína és India viszonya – politika és gazdasági értelemben egyaránt – sem nevezhető éppen felhőtlennek; olyannyira nem, hogy az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh nem volt hajlandó egy néhány nappal későbbi szintén kínai megbeszélésen résztvenni. Arról nem beszélve, hogy Kínának az elmúlt hónapokban komoly problémai akadtak egy másik BRIC(S) szövetségessel is, név szerint Brazíliával. A brazilok ugyanis az Egyesült Államokkal karöltve követelik a kínai vezetéstől, hogy a jüant ne értékeljék folyamatosan alul, valamint, hogy az olcsó importjuknak (+ túlzott befektetéseiknek) szabjanak valamiféle határt, mert az súlyosan karosítja a brazil gazdaságot.
 
Tehát a valóság röviden az, hogy a BRIC(S) komoly gazdasági-politikai ponteciállal rendelkezik, mely jogosan tarthat igényt egy kevésbé kiegyensúlyozatlan világrend felállítására, de ahhoz, hogy ezt valóban el is érjék, még nagyon hosszú út vár a szövetséges felekre, először például nem ártana az egymás közti ellentéteket, sérelmeket, félreértéseket tisztázni. Ha ez azonban egyszer megtörténik, akkor a „Nyugat” dominálta hatalmi rendszer könnyen a múlt homályába veszhet, beleeértve a dollár vezető szerepét, melyet a fejlődő országok képviselői szintén szeretnének végre leváltani. 
 
Németh Áron Attila

 

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr902841662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.