Kambodzsa: Fájdalmas szembenézés a múlttal

2014. július 30.

Európában, ha népirtásról, háborús- és emberiség elleni bűntettekről van szó, az embereknek rendszerint a hitleri Németország, a sztálini Szovjetunió, a milosevicsi Jugoszlávia, esetleg Örményország története ugrik be. Ez persze nem meglepő, hiszen ami ezekben az esetekben megesett ártatlan emberek százezreivel, millióival, az egészen tragikus. Megbocsáthatatlan szörnyűségek azonban a múltban (ahogy sajnos a jelenben is) nem csak az öreg kontinensen, hanem azon kívül is rendszeresen történtek. Az egyik ilyen volt a vörös khmerek rémuralma Kambodzsában, aminek a nyomait bár a helyi társadalom máig magán viseli, egy bíróságnak köszönhetően esély mutatkozik arra, hogy a sebek talán lassan gyógyulni kezdjenek.

1975 és 1979 között, a Pol Pot vezette vörös khmerek – akik egy maoista parasztállamot kívántak megvalósítani – hazájuk lakosságának nagyjából a 25 százalékát (kb. 2 millió ember) gyilkolták le. Ezek a halálesetek rendszerint vagy szándékosan (pl. kivégzések, brutális kínzások), vagy az általuk kialakított rendszer és közeg (pl. éhínség, járványok) miatt következtek be. Éppen ezért nehéz is szavakba önteni azt a tudatlanságon alapuló vak gyűlöletet és kegyetlenséget, amivel a rezsim saját honfitársai ellen fordult. A vörös khmerek kifejezetten a városlakókat (Phnompen – főváros – lakosságát például 48 óra alatt, erőszakkal ürítették ki) és az értelmiséget (ezt nem csak végzettséghez kötötték, hanem például szemüvegviseléshez) üldözték, akiket először vidékre hurcoltak, majd ott kényszermunkára köteleztek. Ez a tény egyébiránt meglehetősen pikáns, hiszen a vörös khmer vezetők jelentős hányada nem tanulatlan földműves, vagy valamilyen egyéb kétkezi munkás volt, hanem egyetemet végzett értelmiségi – Pol Pot például helyi és francia magániskolákba járt, sőt, rokoni szálakon keresztül még a kambodzsai királyi udvarba is bejárása volt. A diktatúra bukását végül a vietnámiak beavatkozása okozta, akik 1979 megtámadták Kambodzsát. A rendszer vezetői azonban megmenekültek, így az 1990-es évekig relatív nyugalomban élhettek.

khmerek1.jpg

(A vörös khmerek elfoglalják a fővárost, f: www.diogenessi.wordpress.com)

1997-ben viszont, miután az ENSZ-szel karöltve az akkori kambodzsai kormány létrehozta a vörös khmer bűntetteket vizsgáló bíróságot (ECCC - Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia), Pol Pot és társai számára a könnyedebb napoknak vége szakadt. Bár a bíróság nyögvenyelősen állt fel (2006-ig kellett várni a tényleges működés megkezdéséig) és 1998-ban még Pol Pot is meghalt (hivatalosan szívroham vitte el, nem hivatalosan öngyilkosság), ez nem gátolta meg abban a szervezetet, hogy az elmúlt pár évben 5 meghatározó vörös khmer vezetőt őrizetbe vegyenek, majd vád alá helyezzenek. Az első ítéletét a kambodzsai-nemzetközi vegyes bíróság 2010-ben hozta meg, aminek értelmében a 67 éves Kaing Guek Eav, más néven Duch-elvtárs, a hírhedt Tuol Sleng börtön és haláltábor parancsnoka 35 éves börtönbüntetést kapott. Azóta születhetett volna két újabb ítélet: Ieng Sary, volt külügyminiszter, azonban útközben elhunyt, míg feleségét, Iang Thirith-et, volt szociális ügyekért felelős minisztert, a bíróság nem találta kellően egészségesnek a tárgyalásokhoz. Ennek okán került most sor a két fennmaradó vádlott, a 88 éves Nuon Chea, Pol Pot volt helyettesének, illetve a 83 éves Khieu Samphan, a Demokratikus Kambodzsa (ahogy a vörös khmerek alatt nevezték az országot) volt államfőjének második tárgyalásának megkezdésére – az első tárgyalássorozat a két férfi háborús- és emberiség elleni bűntetteit, míg a második a népirtás ügyét hivatott vizsgálni, különös tekintettel Kambodzsa kisebbségeinek legyilkolásában játszott szerepükre.

khmerek2.jpg

(A vörös khmer uralom mindennapjai, f: www.gbvkr.org)

A fentiek fényében tehát esély mutatkozik arra, hogy egy sokat szenvedett nép és ország végre szembe nézzen múltjának egyik legsötétebb fejezetével, és a legfőbb felelősök elítélésén keresztül megkezdje saját maga lelki újjáépítését. Természetesen nem árt megemlíteni, hogy felállítása óta sokan vitatják – országon belül és kívül egyaránt – az ECCC eljárásait, létjogosultságát, finanszírozásának nem teljes átláthatóságát (sokszor ezeket a vádakat a nemzetközi szinten ismertebb hágai nemzetközi büntetőbíróság is megkapja). Ugyanakkor tény: a legtöbb felmérés és hivatalos adat szerint a kambodzsaiak jelentős része támogatja a bíróságot, annak működését és céljait. És addig, amíg ez a közvélekedés nem változik, az ECCC tovább folytatja munkáját, a volt vörös khmer vezetők, vélhetően legnagyobb sajnálatára.

khmerek3.jpg

("Szembenézés a múltban elkövetett tettekkel" - Chea és Samphan, f: www.voanews.com)

Személyes adalék a poszthoz: Itt a DiploMaci-n már mi magunk is, több alkalommal foglalkoztunk a múlt megismerésének és feldolgozásának szükségességével. Többször érintettük például a hazánk és régiónk számára oly fontos ügynökügyeket (egyik saját írásom a témában – Mészáros Tamás kollégám cikke hasonlókról), vagy a Benes-dekrétumok érzékeny kérdését. Szomorú fejlemény azonban, hogy politikusaink, pártállástól függetlenül, nem érzik ezek kiemelt jelentőségét. Holott, véleményem szerint, minden nép sikerességének, büszkeségének, egészséges nemzettudatának valahol az alapja, hogy közös múltunkat igyekezzünk objektíven, pártoskodástól és opportunizmustól mentesen vizsgálni. Az elmúlt 25 évben úgy hiszem, nem ez volt a helyzet. Ám messze menőkig bízom benne, hogy a következő 25-ben már az lesz. Függetlenül attól, hogy a közelmúlt történelmi diskurzusai és múlttal kapcsolatos politikai megnyilatkozásai továbbra sem mutatnak különösebb változást a megfelelő irányba.

Németh Áron Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr556559295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.07.30. 12:37:43

Ilyen a marxizmus. A vörös khmerek voltak Marx elkötelezettebb hívei.

na4 2014.07.30. 17:54:12

Remélem nyílvánosan agyonverik őket.

Thomas Dantes 2014.07.30. 18:00:32

@maxval, a gondolkodó birca: Ennek semmi köze Marx-hoz.Marx nem beszélt arról hogy a szemüvegeseket agyon kell lőni. Az hogy Marx nevét felhasználták és eszméjét teljesen kiforgatták arról nem Marx tehet és az nem marxizmus. Keresztény fanatikusok is rengeteg embert öltek meg, még se mondom hogy: ez a kereszténység, ilyenek Jézus hívei. Mert nem ilyenek, és a kereszténység se ilyen, hiába voltak őrült hívei.

maxval, a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.07.30. 19:55:55

@Thomas Dantes:

Sajnos nem. Leninék egyszerűen nem voltak következetesek. Amikor észlelték, hogy a marxizmus nem működik, kompromisszumokat tettek. A kambodzsai marxisták viszont ragaszkodtak Marxhoz.

pityókaborsommelier 2014.07.31. 11:55:02

@Thomas Dantes: Sajnos van köze. Marx eszméi ágyaztak/ágyaznak meg az olyan társadalmi berendezkedésnek, melynek egyik extrém esete volt Kambodzza. Az enyhébb esetek Kelet-Európa ki nem mondott államcsődjei.

for-avar 2014.07.31. 11:58:05

nos...a vörös khmerek nem egyszerűen kommunisták, marxista maoisták voltak...Rosszabbak, nemzetiszocialisták is! A nácik-kommunisták egyben, létezett fajelmélet is! Ez alapján kezdték a nemzetiségieket(főleg vietnamiakat) írtani. Az S-21 Killing Field ma is megvan, örök emléke a borzalmaknak. Igazából fel sm tudjuk fogni hogy képes néhány ember átvenni a hatalmat és alig 3 év alatt mintegy 1,8-3 millió közti embert kiírtani. Rosszabb becslések szerint az a 25% akár a lakosság 1/3 része is lehetett

belekotty 2014.07.31. 12:46:02

@maxval, a gondolkodó birca: Megint vastag hülyeségeket beszélsz.

belekotty 2014.07.31. 12:49:18

@maxval, a gondolkodó birca: Az hogy valaki szóról szóra végrehajtja egy idealista elképzeléseit úgy hogy azt erőszakkal, gyilkolással eltorzítja, az már nem az eredetit elképzelés.
Marx nem írta hogy a szemüvegeseket és az értelmiséget ki kell végezni.

Firefly2009 2014.08.01. 22:11:41

Ami Kambodzsában történt azt nem igazán lehet se marxizmusnak,se nemzetiszocializmusnak,se más hagyományos társadalom elméleti modellként definiálni. Történelmünk egyik legbetegebb társadalmi kísérlete zajlott ott,ami minden idők egyik legnagyobb népirtásával járt együtt.
Sajnos az ECCC elképesztően lassú és nagyon későn is jött létre,ezért szerintem a kambodzsaiak többségének hiányérzete lehet amiért ilyen kevés vezetőt tudtak felelősségre vonni;és ugye az idő múlásával pedig egyre kevésbé valószínű,hogy a még most életben lévő vezetők sorra kerüljenek.
Az persze még szomorúbb,ami a posztban is olvasható,hogy Magyarországon még annyi se történt mint Kambodzsában.