A formálodó új világrendet már a kínaiak vezetik

2014. október 14.

A Financial Times online kiadása október 8-án egy érdekes gondolatkísérlettel jelentkezett. Az IMF legújabb kiadványa (World Economic Outlook) kapcsán a feltörekvő gazdaságokat egy új, hipotetikus G7-be tömörítették, és ez alapján készítettek összehasonlítást a világgazdaság legnagyobb szereplőinek gazdasági súlyáról.

Az eredmény igen beszédes: a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) mellé még három feltörekvő gazdaság, Indonézia, Törökország és Mexikó került be az „új” G7 csoportba, amely csoport a vásárlóerő-paritáson mért összesített GDP értékét tekintve már megelőzi a „régi” G7 tagjait (USA, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Egyesült Királyság).

Régóta közismert tény, hogy előbb-utóbb bekövetkezik az újabb gazdasági paradigmaváltás, és a Nyugat által dominált gazdasági világrendet új nagyhatalmak váltják majd fel – az átrendeződés tempója mégis meglepő. Noha a nominális GDP tekintetében egyelőre Kína még mindig messze elmarad az USA mögött, a vásárlóerő-paritáson mért GDP vonatkozásában Peking épp ezekben a hónapokban hagyja le Washingtont.

ghét2.jpg ("Az irány egyértelmű", f: Financial Times)

Ám az újdonság ebben nem az, hogy a világ tíz legnagyobb gazdaságából négy (a kínai, indiai, orosz és a brazil) a feltörekvő piacok közül kerül ki, hanem maga a tény, miszerint ezek az országok fokozatosan növekvő súlyuk miatt az általuk képviselt politikai értékeket a gazdaságpolitikájukban is egyre inkább érvényesíteni tudják, ami pár évtizeden belül a teljes világgazdasági logika átrendeződéséhez vezethet.

Mire gondolok pontosan? 1872-ig a britek, azt követően pedig az észak-amerikaiak primátusa érvényesült a világ piacain, és a mindenkori gazdaságpolitikákban (pl. piacliberalizáció, kereskedelmi kapcsolatok intézményesítése, elszámolások átláthatóságának növelése terén stb.) meghatározó volt a washingtoni értékrend. Azáltal azonban, hogy ez a vezető szerep erodálódik, a világgazdaság értékrendje is szükségszerűen változik majd, és immár az új nagyokhoz fog idomulni.

ghét1.jpg ("A számok magukért beszélnek", f: Daily Mail)

Az új fundamentumok már most körvonalazódnak: míg egyes nyugati országok különböző intézmények mögé bújva (pl. WTO) próbálják érdekeiket képviselni, addig Kína, Oroszország és (egyre hangsúlyosabban) Brazília alkalomadtán inkább a nyílt zsarolást választják kisebb partnereikkel szemben. Ezekre az országokra a kevésbé liberalizált tőkepiacok is jellemzőek; ennek eklatáns példája a rendkívül alulfejlett kínai tőkepiac, ahol az állam által koordinált kötvényvásárlásokon túlmenően az egyes piaci szereplőknek alig van lehetőségük a tőkepiaci kereskedésre.

Ha pedig a külpolitikát vesszük alapul, látnunk kell, hogy a régi G7 mind érdekeit, mind politikai hagyományait tekintve egy sokkal homogénebb tömb, ami ugyan nem jelenti azt, hogy a részes államok teljes egyetértésben működnének együtt, azonban a főbb alapértékek (demokrácia, szabad piacgazdaság, emberi jogok biztosítása stb.) közösek.

ghét4.jpg

("A világ új urai?", f: www.news.yahoo.com)

Ezzel szemben áll az új G7 meglehetősen tarka országcsoportja, ahol nehéz közös jellemzőket azonosítani. Talán két dolgot emelnék ki: egyrészt a nyersanyag-függőséget (ami egyes államoknál, pl. Kína esetében főleg az ipari felhasználás és ennek mentén az exportteljesítmény miatt fontos, míg az oroszoknál főleg a költségvetési bevételek miatt), valamint az erősebb autoriter hagyományokat. Utóbbi attribútum nehezíti a hét állam együttműködését is, hiszen a különutas megoldások sem a bel-, sem pedig a külpolitikában nem állnak távol ezektől az államoktól. Tehát az aggregált számok hiába mutatnak abba az irányba, hogy új tömb van születőben, ha a hagyományos G7-re jellemző (hagyományosan erős) koordináció és párbeszéd nincs jelen.

Természetesen a messzemenő tipizálást el kell kerülnünk, és ne felejtsük el, hogy már maga az országok kiválasztása és csoportosítása is teljesen öncélú volt. Azt is fontos megjegyezni, hogy Kína önmagában az új G7-ek GDP-jének közel az 50%-át adja, tehát ennek az új blokknak a valós gazdasági súlyát főleg Kína határozza meg.

Most tehát ott tartunk, hogy az Egyesült Királyság pár éven belül végleg kiszorul a top 10-ből, míg az USA kénytelen lesz egy helyett hátralépni, és átadni a vezető szerepet Kínának. A kérdés az, hogy az új G7 többi tagja – főleg Oroszország – képes lesz-e érdemben hozzájárulni az új tömb további növekedéséhez, és ezzel egyidejűleg a világgazdasági normarendszer átalakításához, vagy ez még a folyamat még tolódik – a végleges választ pár éven belül megkapjuk.

Hámori Viktor

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr156789289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krisz11 2014.10.14. 21:45:34

Tényleg jó hír. Ha Ázsia átveszi a vezető szerepet, akkor az USA meg az itteni ügynök szervezetei remélhetőleg bekussolnak. Meg nem lesz kötelező liberálisnak lenni.

Göntér László 2014.10.14. 22:05:20

Valamikor átgondoltam a világ változását, és az alábbiakra jutottam:
ktkj.blog.hu/2012/09/19/tombosodes

Netuddki. 2014.10.14. 22:26:50

@maxval a bircaman: Könnyű extraprofitot elérni vagy olcsóbban termelni rabszolgákkal. De azért csak örvendjél balfasz fidesztroll! Legalább látjuk mire készülnek a gazdáid.
Ja, azt tudod mit jelent a liberalizmus? Nehogy válaszolj! Csak költői kérdés volt. Persze, hogy nem tudod...

Trogg 2014.10.14. 22:39:55

A változások arányban állnak az adott államok népességével, amit megfejel az említett államok vezetőinek személyes elmebaja és az ezirányba tett lépései.

Mit lehet tenni?
A népességgel semmit, hiszen kúrnak mint a nyúlak.
A politikai elitet el kell eltávolítani és a közösségi döntést kell érvényesíteni.

bkkzol 2014.10.15. 01:00:12

Az ázsiai piaccal nem tudják felvenni a versenyt se európában se az usában. Nagy országok, nagy lakossággal ez termeléskor és eladáskor is előny. Szorgalmasak is, nincs sztrájk 3 havonta ,mint franciaországban vagy a németeknél (Airfrance, Lufthansa, vasút...). Nem engedték be az IMF-et az országukba ez is előny. Nem mosolyogva telítették be az amerikai ipari(és politikai) kémeket az országba.

dr Smittpálelnökúr 2014.10.15. 08:24:33

@maxval a bircaman: Kína pl.

A liberalizmus szar? Kína jó?

Tüntetést tankkal szetverni jó?

Kommunizmus jó?

Igazi fidesznyik vagy.

NomádMatyi · http://turkesztantajmz.blog.hu/ 2014.10.15. 08:27:08

@maxval a bircaman: es mit varsz a liberalizmus bukasatol? tenyleg oszinte kivancsisagbol kerdezem

miben lesz jobb az "illiberalizmus" (egy bizonyos valaki utan szabadon)?

a makrogazdasagi adatok szempontjabol nagyon szep hogy ezek az allamok lassan lekorozik az USA-t is,

de a kisemberek, tehat a tobbsegnek az elete ezekben a "mintaallamokban" ... hat hogy is fogalmazzak ... millioszor szarabb

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.10.15. 08:34:03

@dr Smittpálelnökúr:

A liberalizmus lejárt, vége.

Kínában nincsenek rabszolgák.

Az állam egységét veszélyeztető, destruktív, káoszt hozó tüntetést le kell verni.

Nem vagyok fideszes.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.10.15. 08:35:34

@DavidToth:

Bukott a fasizmus, bukott a kommunizmus, bukott a liberalizmus. Valami újra van szükség. Egyszerűen a liberalizmus elérte saját határait. Hozzáteszem: a liberalizmus is hozott pluszokat, értékeket.

NomádMatyi · http://turkesztantajmz.blog.hu/ 2014.10.15. 08:59:32

@maxval a bircaman: ezt kifejtened hogy mit jelent? "elerte sajat hatarait?

szerintem ha az emberi jogok szemszogebol nezzuk, akkor nem kell piszkalni a liberalizmust

ha pedig (vilag)gazdasagi szempontbol, akkor pedig szabalyozni kell a piacot nyilvanvaloan

de Kina felemelkedese is kapitalista alapokon nyugszik ... jobbat meg nem talaltak fel, csak ertelmes szabalyozassal lehet iranyitani (es nem visszamenoleges szabalyozassal)

de pont ez az hogy emberi jogok szempontjabol meg boven lenne ter a liberalizmus terjedesenek: pl a kinai munkasok nem hiszem hogy annyira ertekelik az elvben kommunista Kina hozzaallasat a munkasok jogaihoz

tehat Kina jobban kizsakmanyolja a munkasokat, mint a rothado, liberalis Nyugat

nyugatnepe.blogter.hu 2014.10.15. 09:10:23

sztem ezt megjósolni nem lehet és én ezt az új világrendet se értem, hogy mi a jogalapja?!

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.10.15. 09:29:56

@DavidToth:

"ezt kifejtened hogy mit jelent? "elerte sajat hatarait?"

Már nem hoz pozitívumot. A liberalizmus pozitív alapértékei - demokrácia, emberi jogok, jogállamiság, piacgazdaság - nyertek, ami maradt az már negatívum.

"szerintem ha az emberi jogok szemszogebol nezzuk, akkor nem kell piszkalni a liberalizmust"

Gyakorlatilag csak Kuba, Észak-Korea nem fogadja el manapság az emberi jogokat. Még ott is elfogadják őket elvileg, ahol nemigen tartják be őket.

"ha pedig (vilag)gazdasagi szempontbol, akkor pedig szabalyozni kell a piacot nyilvanvaloan"

Globális szintű szabályozás szükséges.

"de Kina felemelkedese is kapitalista alapokon nyugszik ... jobbat meg nem talaltak fel, csak ertelmes szabalyozassal lehet iranyitani (es nem visszamenoleges szabalyozassal)"

S ki mondta, hogy el kellene vetni a kapitalizmust? Senki.

"de pont ez az hogy emberi jogok szempontjabol meg boven lenne ter a liberalizmus terjedesenek: pl a kinai munkasok nem hiszem hogy annyira ertekelik az elvben kommunista Kina hozzaallasat a munkasok jogaihoz"

Kína diktatúra, kapitalista diktatúra. Nyilván szükség van a demokratizációra, ez nem vitás.

"tehat Kina jobban kizsakmanyolja a munkasokat, mint a rothado, liberalis Nyugat"

Kizsákmányolás csak a marxista tankönyvekben létezik.

NomádMatyi · http://turkesztantajmz.blog.hu/ 2014.10.15. 11:24:03

@maxval a bircaman: a negativumait orvosolni kell valahogy, de az nem biztos hogy egy uj rendszer bevezeteset kell hogy jelentse

es a nem igen tartjak be kategoria az majdnem a nem letezik kategoriaba esik

a kapitalizmust azert hoztam fel, mert sok hasonlo komment olvasasa utan ugy tunik nekem, hogy sokan a liberalizmust a kapitalizmussal mossak egybe

legalabbis ahogy az otthoni illiberalis rendszer kiepulese es annak szeleskoru tamogatasa alapjan tunik

a globalis szintu szabalyozas a gyakorlatban vilagallamot jelentene, es nemzetkozi jogot vegzettkent en azzal egyet is ertenek

mas kerdes, hogy erre az esely egyenlo a nullaval

a kizsakmanyolast elsosorban termeszetesen az eros jogkorlatozasra ertettem, nem biztos hogy a legjobb szovalasztas volt, es tudom, hogy a kizsakmanyolas egy politikailag atitatott szo, ettol fuggetlenul szerintem megnyilvanulhat kulonbozo formakban

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.10.15. 12:14:16

@DavidToth:

A liberalizmus pont azért bukik, mert alapértékei győztek, így a modern liberalizmus elfajult, elkezdett emberidegen eszméket terjeszteni.

humboldt 2014.10.16. 11:25:28

1. A vásárlóerő-paritásos GDP relatív (spekulatív) érték: a valódi, tényleges (abszolút) GDP értékéből a hazai (lokális) árszínvonal figyelembevételével állítják elő laboratóriumban.

2. Egy ország vásárlóerő-paritásos GDP értékének és az ország valódi, tényleges világgazdasági súlyának egymáshoz semmi köze, ezért erősen félrevezető összekeverni – és ilyen értelemben összehasonlítani – ezeket az adatokat. Próbáljon valaki Mercedes-t, Boeing-et, Kalasnyikovot vagy olajat venni a vásárlóerőparitásos rengeteg dollárjával! És ki akar Calcutta szélén putrit bérelni havi egy bigmac-ért?

3. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-nek van értelme, mert valamennyire össze lehet hasonlítani az életszínvonalat a különböző országokban.

4. A vásárlóerő-paritásos GDP a szegény ember ópiuma. Arra szolgál, hogy úgy lássuk, nálunk (vagy Indiában) az élet nem is annyira rossz.

5. A BRIC fejlődési üteme látványos lehet most, mert hihetetlenül alacsony bázisról indul. A növekedés motorja extenzív jellegű (végtelen mennyiségű, olcsó munkaerő, vagy végtelen mennyiségű nyersanyag, kinél mi). Ehhez párosul a „régi G7” fizetőképes piaca, illetve a „régi G7”-ből kiinduló elképesztő mennyiségű FDI (és technológia) áramlás a BRIC-be.

6. A „régi G7” által kialakított gazdasági mechanizmusok, a szabad kereskedelem, a szabad tőkeáramlás tették lehetővé, hogy más országok egyáltalán kimozdulhassanak az elmaradottság béklyójából. Természetesen a globalizációval járó vadhajtásokat vissza kell nyesegetni, de azt látni kell, hogy globalizáció nélkül a BRIC sem lenne sehol.

7. A BRIC - ha folytatódik (?) a lendületes növekedés - előbb vagy utóbb beleesik a „közepes jövedelem” csapdájába. Már nem lesz olyan vonzó az FDI számára, viszont vonzóbb lesz, mint vásárló. A növekedési ütem a felzárkózóból lelassul követőbe. Az abszolút különbség egy szint elérése után nem csökken tovább, makacsul tartja magát.

8. Ha kimerülnek az extenzív lehetőségek, akkor már csak az intenzív lehetőségek maradnak, hogy folytatódjon az utolérési folyamat: innováció, innováció, innováció. Ehhez pedig nem kell más, mint a legszélesebb körű társadalmi mobilitás biztosítása (nem veszhet el egy tehetség, egy ötlet sem), a legszélesebb körű társadalmi párbeszéd intézményesítése, az oktatás kiemelt támogatása minden szinten, felszabadított, befogadó, inspiráló, toleráns társadalmi-gazdasági keretrendszer kialakítása – csak így jöhet létre hosszú idő alatt egy valóban produktív, mindig megújulni képes társadalom. A BRIC nem ebbe az irányba halad: a növekedés gyümölcseit egy szűk elit sajátítja ki, valami jut még a vékony felső-középosztálynak (ismerős?). A politikai berendezkedés is ennek a célnak felel meg, és ezt a mechanizmust konzerválja.

9. A „nyugati” civilizációban intézményesült legjobban a párbeszéd, ami lehetővé teszi a hibákkal való folyamatos szembenézést és az alkalmazkodást. A mai „nyugati” civilizáció – miden anomália ellenére – a legélhetőbb, ezért leghumánusabb berendezkedés minden eddigi kísérlet közül. A világ gazdasági és politikai menekültjei például nem a BRIC országokat keresik – vagy ők is tévednek?

mr Fülig Jimmy 2014.10.17. 05:59:07

@Krisz11: Fajtádnak lesz kuss putinorálcseléd,felfüggesztve a liberalizmust addig míg el nem húztok az azeri búsba.

mr Fülig Jimmy 2014.10.17. 06:00:39

@maxval a bircaman: Homofób birca vizionál elfajult liberalizmusról?Röhög a vakbelem.

Velemenyem szerint.... 2014.10.17. 11:27:58

"Régóta közismert tény, " te jó ég, honnan szedi a szerző az ilyen ökörségeket? Régóta közismert tény volt hogy Japán tönkre vágja az USÁ-t és a nyugati világot. Úgy 90 körül már elkerülhetetlennek tűnt a vég. Aztán mi is történt? Pár év múlva európai és amerikai cégek mentették meg a tönk szélére került Nissant és Mazdát, Japán pedig története legsúlyosabb recesszióba került.

A fák nem nőnek az égik.

Addig jó nekünk amíg az USA határozza meg a világrendet és nem Kína, vagy olyan jól járunk velük mint Afrika, a kilóra megvette vezetőikkel ás szétmálló üres lakóparkokkal megvett nyersanyagukkal ...

Kína még mindig piacként biztosít felemelkedést, amíg nincs ráutalva a gyártás kihelyezésére, mi csak magunkat égetjük ha hozzájuk dörgölőzünk...

Krisz11 2014.10.17. 23:47:40

@humboldt: "Egy ország vásárlóerő-paritásos GDP értékének és az ország valódi, tényleges világgazdasági súlyának egymáshoz semmi köze"

Azért annyi köze van, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt pénzt értelmesebb vásárlóerő paritáson nézni. A hadi kiadásokat szintén.
süti beállítások módosítása