Egyesült Államok: Obama után spanyolajkú elnök?

2015. július 27.

A jövő évi elnökválasztás egyik nagy kérdése, hogy a több mint ötvenmilliós spanyolajkú közösséget melyik végső jelöltnek sikerül maga mögé állítani, s ezáltal elnyerni az Amerikai Egyesült Államok második számú kisebbségének támogatását. Republikánus oldalon eddig tizenhatan „szálltak be” a versenybe, köztük olyanok, akik spanyol anyanyelvű szülőktől származnak vagy élettársuk spanyol. Akad azonban olyan is, aki nagyon erős – és nyugodtan kijelenthetem – sértő, lekezelő stílusban nyilatkozik a spanyolajkúakról, nagyobbrészt a mexikói bevándorlókról. A következő időszak eldönti, hogy közülük ki lesz a republikánusok elnökjelöltje a 2016-os választásokon. Alábbiakban az ismertebb és esélyes republikánus jelöltekről ejtek néhány szót.

Kétségtelen tény, hogy Ted Cruz és Marco Rubio neve talán még azok számára is ismertek Amerikában, akik amúgy sokkal kevesebbet foglalkoznak a politikával, mint az amerikaiak azon része, akiket érdekel a közélet. Előbbi Kanadában született, 44 éves, édesapja kubai származású, Texas állam főügyésze volt öt évig, és republikánus oldalon még márciusban ő jelentette be elsőnek, hogy indul az előválasztáson. Egyébként ő Texas állam első spanyolajkú szenátora, valamint az Obama-adminisztráció egyik legkeményebb kritikusa. Cruz egy agresszívebb külpolitikának a híve, kiélezve azt a terrorizmus elleni harcra és szem előtt tartva az USA érdekeit. Esélyeit közepesnek ítélik a közvélemény-kutatók, és attól teszik függővé, hogy mennyire tudja magát eltávolítani a Tea Party mozgalomtól, a Republikánus Párt populista és konzervatív szárnyától, akik támogatták jelölését szenátorként.

Marco Rubio mindkét részről kubai származású, Florida állam szenátora. Cruzhoz hasonlóan Rubio is a Tea Party támogatásával lett szenátor. Spanyol származása ellenére kategorikusan elutasítja a Kubához való közeledést, határozott és beavatkozás-párti külpolitika híve, amely biztosítja az Amerikai Egyesült Államok vezető világhatalmi szerepét. Bevándorláspolitika terén ingadozó álláspontot képvisel, első körben támogatta Obama elnök azon elképzelését, hogy a bevándorlók gyerekei hivatalos dokumentumokat kapjanak az országban, de emiatt kemény kritikát kapott saját pártjától és ennek nyomán revideálta álláspontját. Ennek ellenére a közvélemény-kutatók legutóbbi mérései első helyre teszik személyét a többi republikánus jelölt ellenében, de ezen a listán nem szerepelt Bush és Wisconsin állam kormányzója, Scott Walker.

usalatin_3.jpg

("Ma még a legnagyobb esélyes" - Marco Rubio, f: cubasi.cu)

Jeb Bush ismert és elismert politikus dinasztia sarja, Texas állam volt kormányzója, felesége mexikói és amerikai létére jól beszéli a spanyolt. Kiváló kapcsolatot ápol a spanyolajkú közösséggel, és támogat egy olyan bevándorlási reformot, amely minden spanyolajkú számára egyenlő esélyeket garantál. Gazdaságpolitikáját tekintve konzervatív vonalat képvisel. Az egyik legesélyesebb az előválasztásokon a Republikánus Párt részéről, meggyőződésem, hogy a spanyol közösség vele járna a legjobban, amennyiben ő lehetne a párt elnökjelöltje.

usalatin_2.jpg

("A név sokat számít" - Jeb Bush, f: 247.mx)

Donald Trump neve ma egyet jelent a mexikóiak, de nyugodtan mondhatom egész Latin-Amerika viszonylatában az első számú közellenséggel. Amerika egész eddigi történetében nem volt még olyan elnökjelölt-aspiráns, aki úgy szeretett volna esélyesebb pozíciót elérni, hogy egy egész nemzetet gyaláz és rekeszt ki a becsületes és dolgos nemzetek sorából. "Mexikóból nem éppen a legjobbak jönnek. Azok jönnek, akikkel probléma van, mert velük együtt bűnözés és drog érkezik az országba. Ezek bűnözők." Trump kijelentette továbbá, hogy falat építtetne a 3000 kilométer hosszú amerikai-mexikói határon, és ennek költségét Mexikóval fizettetné ki. "Ezt jól jegyezzék meg!" – nyomatékosította. "A mexikóiak gúnyt űznek velünk, mulatnak az ostobaságunkon. Nem barátaink nekünk, higgyék el! És közben megvernek minket gazdasági téren" – tette hozzá Trump. Sértései, megalapozatlan kijelentései azért is abszurdak, mert a mexikóiak nagyon keményen kivették és kiveszik részüket az Amerikai Egyesült Államok építéséből. Miguel Ángel Osorio Chong mexikói belügyminiszter szerint súlyos károkat okoznak a televíziós személyiség és ingatlanmogul Trump szavai, de rajta kívül Latin-Amerika egésze visszautasította az elnökjelölt-aspiráns kijelentéseit. Trumpot egyébként botrányos kijelentései ellenére jó esélyekkel mérik a közvélemény-kutatók, bár én ezzel együtt is kizártnak tartom, hogy ő legyen az előválasztás győztese. Donald Trump neve világszerte akkor vált ismerté, amikor az előző elnökválasztási kampányban Obama elnök születési helyét kérdőjelezte meg, és többször felszólította az elnököt, hogy tegye igazságügyi szakértők számára elérhetővé születési anyakönyvi kivonatát.

Scott Walker nevét tartom érdemesnek a jelöltek hosszú sorából még kiragadni, aki Wisconsin állam jelenlegi kormányzója. Átlagos családból származik, édesanyja könyvtáros, édesapja lelkész. Walker a republikánusok legkonzervatívabb csoportjához tartozik. Wisconsinban abortuszellenes törvényt terjesztett be, ellene van a fogamzásgátló tablettáknak, a homoszexuálisok házasságát élből elutasítja, valamint a szakszervezetek jogait igyekszik csökkenteni. Walker esélyei kifejezetten jók, a legutóbbi mérések szerint a második helyet foglalja el a versenyben, de Iowában, az első olyan államban, ahol előválasztásokat tartanak, hatalmas támogatottságnak örvend és az élen helyezkedik el. Scott Walker legnagyobb problémája, hogy kevésbé jártas a külpolitikában, ha azonban ismereteit ezen a téren is javítja, esélyesebbé válik álláspontom szerint.

usalatin_4.jpg

("A titkos favorit" - Scott Walker, f: prensacristiana.org)

George Patakiról egyáltalán nem gondolom, hogy esélyes lenne, de magyar származása miatt illik róla is szólni. New York állam kormányzója volt, politikai pályafutását szülővárosa, Peekskill polgármestereként kezdte. Hatalmas tapasztalatokkal rendelkező politikus, és komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a spanyolajkúak (és az ázsiaiak) köréből szavazatokat seperjen be. Kis létszámú kormányban és hatékony államban gondolkodik, Irakba küldene katonákat, hogy megállítsa az Iszlám Állam előretörését. Pataki saját pártjában a konzervatívokat azzal szembesíti minduntalan, hogy nem tudnak lépést tartani a jelenlegi társadalmi elvárásokkal, New York állambeli kormányzósága pedig a republikánusok között a konzervatív oldalnak lehet jó alap Pataki kritizálására, hiszen New York állam a haladás híve volt mindig, viszonylag gyorsan és könnyedén lépést tartott a kor kihívásaival.

A jövő évi elnökválasztásról biztosan el lehet mondani, hogy az eddigi választások történetében most lesz a legnagyobb szerepe és jelentősége annak, hogy a „latinók” kit támogatnak, hiszen nagyságukat tekintve ők a második népcsoport az USA területén. Az előválasztások első helyszínein (Iowa és New Hampshire) még nem lesz fontos a jelölteknek a spanyolajkúakra figyelni, hiszen előbbi két államban elenyésző számban élnek „latinók”, de a későbbi helyszíneken, mint Új Mexikó, ahol majdnem a fele lakosság spanyolajkú, vagy Florida, Arizona, Colorado és Nevada, ahol húsz százalék körüli a spanyol anyanyelvű lakosság száma nem lehet majd megkerülni egyetlen jelöltnek sem őket. Míg 1990-ben 17 millió amerikai beszélte a spanyolt anyanyelvként, addig mára számuk meghaladja az ötvenmilliót. És teljesen egyértelmű, hogy az a jelölt, aki ismeri a nyelvüket, kultúrájukat, annak nagyobb esélye van elnyerni bizalmukat is. 1980-ig visszamenőleg minden eddigi elnökválasztáson a spanyol nyelvet beszélők szavazata elsöprő fölényben a demokratákhoz vándorolt, a republikánusok legjobb eredményüket (2004) George W. Bush második mandátumakor érték el a „latinók” között, ez 40 százalék volt, de még ez is nagyon gyenge a demokraták legnagyobb sikeréhez képest, amely 1996-ra datálódik Bill Clinton második mandátumához, amikor is 72 százaléka a spanyol nyelvet beszélők közül a demokratáknak szavazott bizalmat.

usalatin_1.jpg

("Az első számú közellenség", f: laopinion.com)

A másik oldalon, a demokrata Hillary Clinton is nagy energiákat fektet a spanyolajkúak megnyerésébe, hivatalos honlapja spanyolul is elérhető, és első kampányvideójában egy spanyolajkú testvérpár is szerepel, akik anyanyelvükön szólalnak meg a felvételen. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a „latinók” 68 százaléka Clintont favorizálja, míg csupán 36 százalék Jeb Busht. Érdekes adat, hogy azok közül a spanyolajkúak közül, akik magukat republikánus választóknak tartják, csupán 7 százalék szavazna Trumpra, 59 százalékuk pedig elégedett Obama eddigi tevékenységével. Az elkövetkező tizenhat hónap eldönti, hogy a spanyol anyanyelvű kisebbség ki mellett teszi majd le a voksát, hiszen Amerikában is érvényes az a „történelmi” kijelentés, hogy nem a közvélemény-kutatásokat kell megnyerni, hanem a választásokat. Meglátjuk kinek sikerül.

Erőss Bulcsú

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr567657892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.07.27. 12:34:31

Tök mindegy melyik balliba nyer Amerikában. A politikájuk ugyanaz.

empoftla 2015.07.27. 18:25:05

@maxval bircaman megbízott szerkesztő: Így van Amerika népet félretájékoztaták, ha nem lennének megvezetve Putyin lenne a befutó.

mihavit 2015.07.27. 21:36:45

nem tudjuk ki ez a spanyol gyerek, de obamánál még egy muszlim ajatollah is jobb lenne

mi is volt obama érdeme?
végigbombázta a világot marokkótól pakisztánig és ahol nem ott is mindenhol háborút szított...nagyszerű felsőbbrendű "nyugati kultúra"

gizmo26666 2015.07.27. 22:22:33

Amerikára ismét ráférne egy keménykezű republikánus elnök, hogy rendőrt játsszon, és rendet tegyen a világban, közben pedig terjessze a demokráciát és a szabadságot a közel-keleten. következésképp ismét jöhet a Bush-család, nekik ez nagyon megy.

L.A.M 2015.07.28. 00:29:47

Rubioról: "a közvélemény-kutatók legutóbbi mérései első helyre teszik személyét a többi republikánus jelölt ellenében, de ezen a listán nem szerepelt Bush és Wisconsin állam kormányzója, Scott Walker"

Értem. Tehát, ha a két legesélyesebb jelölt nem szerepel a listán, akkor Rubio az első. Azért arra baromi kiváncsi lennék, hogy mikor volt olyan kutatás utoljára, amin nem volt rajta Jeb Bush és Walker.
(és akkor arról nem beszéltünk, hogy a legutóbbi kutatásokban mind Trump vezet,akár baloldali, akár jobboldali megrendelőről van szó)

www.realclearpolitics.com/epolls/2016/president/us/2016_republican_presidential_nomination-3823.html

A rokkant is ember · http://arokkantisember.blog.hu 2015.08.04. 13:36:41

"..Előbbi Kanadában született, 44 éves, édesapja kubai származású, Texas állam főügyésze volt öt évig" Bocsi, de nem az a szabály, hogy aki nem az USA területén született, az nem lehet elnök? Akkor minek indul a választáson?