Az EU Tanácsának soros elnökségét július elsejétől Ausztria tölti be, és az év végén jár majd le féléves megbízatása, hogy biztosítsa a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát. Az elnökségi trióban Észtországot és Bulgáriát követte a sorban. 1995-ös csatlakozása óta 1998 és 2006 után most harmadszor tölti be ezt a tisztséget, melyet a „Védelmet nyújtó Európa” jelmondat határoz meg. A bolgár elnökség prioritásait félig megtartva a nyugat-balkáni fókusz mellett az osztrák elnökség a menekültügyi és migrációs kérdésekre, a külső határok védelmére, a radikalizálódásra, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, illetve az európai értékek védelmére koncentrál a programjában.
Az EU Tanácsának és az osztrák elnökségnek a logója
Forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/council-eu/presidency-council-eu/
Az osztrák kormány álláspontja szerint főként a szubszidiaritás elvének alkalmazására van szükség a program célkitűzéseinek eléréséhez, azaz, hogy minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. Az elnökség átvétele előtt Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy Ausztria előrelépést kíván elérni az Unió külső határainak védelme körül kialakult vitában. Kifejtette, hogy nem az unión belüli határellenőrzést, hanem a külső határok teljes biztosítását kell elérni, egyebek mellett az unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) erősítésével, hogy az biztosítani tudja a migrációs beáramlás csökkentését, amivel egyidejűleg meg kell tudni előzni a tengereken illegális átkelésekkor bekövetkező haláleseteket is. Ez a célkitűzés már Sebastian Kurz kancellár, akkori pártelnök 2017. szeptemberi választási kampányában is hangsúlyosan megjelent. Több fórumon is megerősítette, hogy az osztrák EU-elnökség középpontjába Európa illegális migrációval szembeni védelmét állítja és Ausztria új irányt szeretne az EU migrációs politikájában, a kötelező elosztás mellőzésével.
A júniusi V4-kormányfők és az osztrák kancellár budapesti csúcstalálkozóján a felek egyetértettek abban, hogy Európának képesnek kell lennie megvédeni a saját határait és biztonságot adni a polgárainak. A V4-es elvárások és remények abban fogalmazódtak meg, hogy az osztrák elnökség után az EU egy erősebb és biztonságosabb közösséggé váljon, mint amilyen most. A magyar javaslat az volt, hogy migráció ügyében a hangsúlyt azokra a kérdésekre érdemes helyezni, amelyekben egyetértés alakítható ki, ilyen például a határvédelem és az EU-n kívül létrehozandó külső menekülttáborok fontossága. Az erős Európa feltétele a jó elnökség, ezért Magyarország érdeke is, hogy az osztrák elnökség sikeres legyen.
V4-Ausztria kormányfői találkozó Budapesten 2018. június 21-én
Forrás: Kovács Márton (http://v4.gov.hu/v4-ausztria-kormanyfoi-talalkozo-budapesten)
2018. szeptember 12-én új előterjesztést tett az Európai Bizottság annak érdekében, hogy megszülessen a kompromisszum a határigazgatás és a migráció kezelésének reformjáról, a javaslatok megerősítik az Európai Határ- és Parti Őrségét (Frontex) és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökséget annak érdekében, hogy a tagállamok mindenkor teljes körű uniós műveleti támogatást vehessenek igénybe. A javaslat szerint tízezer fős műveleti személyzetből álló készenléti alakulatot hoznak létre 2020-ig, illetve a külső határon fekvő országoknak át kell adniuk nemzeti kompetenciájuk egy részét a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezetnek. A magyar kormánynak ez azért elfogadhatatlan, mert így a nemzeti szuverenitást feladva nem Magyarország döntene arról, ki léphet magyar területre és ki nem. A Bizottság javaslatait a német és az osztrák kormány is támogatta, Sebastian Kurz külön kiemelte, hogy Ausztria már régóta sürgeti mindazt, amit Jean-Claude Juncker javasolt: "jelesül a Frontex megerősítését 2020-ra, és mandátuma kiterjesztését is, hogy együttműködhessen tranzitországokkal”. Elemzők számításai alapján tízezer ember nem elég az európai határok védelmére és a közös, hatékony határvédelem csak úgy képzelhető el a Frontex-szel, ha az Európai Unió összes tagállama valóban lezárná a határait a gazdasági bevándorlók előtt és csak a menekülteket engedné be.
Sebastian Kurz és Angela Merkel
Forrás: AFP
A szeptember 20-ai Salzburgban tartott EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozója előtt Sebastian Kurz kifejtette, hogy a bevándorlók elosztásának mechanizmusa nem fogja megoldani a migrációs krízist, és a válság megoldásának megközelítése továbbra is különböző marad a tagállamok között. Ugyanakkor előremutatónak nevezte, hogy az Európai Unió a külső határok védelmének megerősítése mellett döntött. Peter Pellegrini szlovák kormányfő viszont kiemelte, hogy a Frontexnek kiegészítő megoldásként kellene működnie, nem pedig olyanként, amely helyettesíti a független határőrségeket és a tagállamok ilyen egységeit. A magyar delegáció a csúcstalálkozón ezúttal az osztrák elnökségnek adta át a magyar javaslatot, amely arról szól, hogy akkor lenne szükség a Frontexre; amikor egy tagállam nem tudja vagy nem akarja ellátni a schengeni határok védelmét, ugyanis Magyarország ragaszkodik azon jogához, hogy az ő feladata megvédeni határait.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár tárgyal az EU salzburgi csúcstalálkozója előtt 2018. szeptember 19-én. Mellettük Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára.
Forrás: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Kovalovszki Kartal
