„Amerika az amerikaiaké”, avagy Trump Venezuela-politikájának igazolása

2019. február 01.

Venezuela évek óta súlyos gazdasági válsággal küzd, az országban a központi hatalom gyakorlatilag teljesen elvesztette a kontrollt a történések felett, a folyamatos hiperinfláció pedig tömegeket ösztönöz az ország elhagyására. Mindezt persze a térséget közvetlen érdekszférájának tekintő Egyesült Államok sem nézheti tétlenül, így múlt héten Trump adminisztrációja nyíltan állást foglalt a „bukott állam” belpolitikai kérdésében, és elismerte a Nicolás Maduro helyére önkényesen lépő, ideiglenes elnök, Juan Guiado pozícióját. Az egyszeri szemlélő számára ez a lépés az elnök impulzív döntéseinek újabb fejezetét jelölheti, azonban a háttérben számos tényező igazolja az állásfoglalás megalapozottságát.

csabi.jpg

Először is ki kell emelni a Republikánusok körében nagyjából teljesen elfogadott konszenzust a bejelentésről, másrészt pedig Trumpot igazolhatja az is, hogy a térség országai sorban csatlakoztak a Guiadot elismerő államok közé az amerikai állásfoglalás után. Alapvetően nem nevezhető túlzott kockázatnak sem a személyi változás, hiszen Maduro irányítása alatt gyakorlatilag minden széthullott, ami az ország működtetését biztosíthatná: mindent áthat a korrupció, a forgalomban lévő pénz pillanatok alatt értéktelenedik el, így hiába ül Caracas a világ talán legnagyobb olajtartalékán, ennek ellenére sem látszik, hogy miként lábalhatna ki Venezuela a gyűrűző válságból.

Mindemellett persze ellenzéki oldalon szép számmal akadnak a döntésnek bírálói. A demokraták elővigyázatlansággal és egy szélsőjobboldali formáció támogatásával vádolják az elnök adminisztrációját, azonban ezek a kritikák jobbára a Trump ellen érzett ellenszenvet, mintsem a reális külpolitikai értékelést tükrözik.

Egyrészt, akik a frissen színre lépett Guiadot szélsőségesként ábrázolják, elfelejtik, hogy Madurotól sem áll távol az autoriter vezetési stílus: elég, ha arra gondolunk, hogy 2018-ban milyen nyíltan ragaszkodott a hatalom megtartásához, többek között a választás manipulálásától és ellenzéki politikusok bebörtönzésétől sem riadt vissza. Másrészt a természetes hatalmi helyezkedés is azt diktálja, hogy az Egyesült Államoknak minden lehetséges módon meg kell próbálnia megszabadulni Madurotól, aki többek között Kína, Oroszország és Kuba támogatását élvezi, így őrültség lenne azt várni az USA mindenkori elnökétől, hogy egy platformra kerüljön a fenti országokkal, és passzivitásával életben tartson egy számukra szövetségesnek számító rezsimet ilyen földrajzi közelségben.

Más kérdés, hogy az elnök ismétlődően emlegeti a konkrét katonai intervenció lehetőségét, ami viszont beláthatatlan következményekhez vezethetne. Mindenesetre a jelenlegi, békés keretek közötti érdekérvényesítés során Guiado támogatása szolgálja a leginkább az Amerikai Egyesült Államok regionális érdekeit, így Trump döntése ezúttal maximálisan megalapozottnak tűnik.

A bejegyzés a Politico elemzése alapján készült, a teljes szöveg az alábbi linken érhető el: https://www.politico.com/magazine/story/2019/01/29/trump-venezuela-policy-analysis-224384

Péterfi Csaba

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr4514602968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bicepsz Elek77 2019.02.02. 23:34:19

Igazolna Putyin Ukrajna politikajat...

chrisred 2019.02.03. 07:11:09

@Bicepsz Elek77: Nem, mivel nem csatolna Venezuelából területet a saját országához.

chrisred 2019.02.03. 07:47:04

@MAXVAL bircaman közíró: Nincs jelentősége, hogy miért nem teszi.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 07:52:07

@chrisred:

Azt mondod egy terület kizsákmányolása rendben van, de befogadása nincs?

chrisred 2019.02.03. 07:58:50

@MAXVAL bircaman közíró: Azt mondom, egy szuverén ország területének elfoglalása katonai agresszió.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 08:04:27

@chrisred:

Így igaz. Kivéve ha az az adott ország lakosságának akaratára zajlik.

chrisred 2019.02.03. 09:06:32

@MAXVAL bircaman közíró: Azért tart fél évtizede polgárháború, Ukrajna teljes lakossága felsorakozott Putyin mellett?

cog3981 2019.02.03. 09:07:38

@MAXVAL bircaman közíró: akkor mi is mehetunk Erdelybe es az nem lesz agresszio... Ja, nem.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 09:13:06

@chrisred:

2 megye fellázadt a központi kormányzat ellen, ezeket segíti csak anyagilag Moszkva. Katonai részvétel nélkül.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 09:18:31

@cog3981:

Mehetni mehetünk. A siker nem garantált. Eleve nem hiszem, hogy tetszene ez a 80 %-ban román Erdélynek.

chrisred 2019.02.03. 09:42:18

@MAXVAL bircaman közíró: Vagyis, ha Budapest ellenzéki irányítás alá kerül, csatlakozhat bármelyik másik országhoz.

chrisred 2019.02.03. 10:59:12

@MAXVAL bircaman közíró: Az, hogy ez a magyar jogrend szerint bűncselekmény.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 11:47:06

@chrisred:

Minden ország belső jogrendje szerint bűncselekmény a szeparatizmus, azaz ez nem érv. De nyilván erő kérdése csak mindez.

chrisred 2019.02.03. 14:31:52

@MAXVAL bircaman közíró: De itt nem szeparatizmusról van szó, hanem egy másik államba való beolvadásról. Amit még azok az államok is súlyosan büntetnek, ahol az alkotmány szerint van mód az egyes területi egységek részleges vagy teljes autonómiájára.

közíró MAXVAL bircaman · bircahang.org 2019.02.03. 14:42:20

@chrisred:

Létező államból kiszakadás - egy állam se ad ilyen jogot,az egetlen kivétel a SZU volt.

chrisred 2019.02.03. 15:38:29

@közíró MAXVAL bircaman: Nem hallottál a Skócia függetlenségéről szóló népszavazásról?

chrisred 2019.02.03. 16:24:50

@MAXVAL bircaman közíró: Dehogyis. A referendum eredménye alapján, ha a függetlenségpártiak győztek volna, ugyanúgy megállapodás alapján lehetett volna végrehajtani a kiválást, mint a brexitnél. Vagyis az Egyesült Királyság által adott jog lett volna.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 16:26:20

@chrisred:

Nem, attól ez még nem volt eleve adott jog, ahogy a SZU-ban volt.

chrisred 2019.02.03. 16:40:06

@MAXVAL bircaman közíró: Dehogynem. És a lényeges különbség a kétfajta státuszváltozás között, hogy például a skótok számára adható jog a függetlenség, míg Észak-Írország részére nem adható opció az Írországba beolvadás. A szülők nem tilthatják meg a gyereknek, hogy saját családot alapítsanak, de nem kötelesek beleegyezni, hogy másik család örökbefogadja.

chrisred 2019.02.03. 17:01:41

@MAXVAL bircaman közíró: Igen, az önrendelkezési jogba nem fér bele az önrendelkezésről való lemondás.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 17:04:09

@chrisred:

Ez kb. olyan, mintha azt mondanád: a gyerek csak akkor házasodhat meg, ha szülei választanak neki házastársat.

A más országhoz való csatalkozás nem lemondás az önrendelkezési jogról.

chrisred 2019.02.03. 17:08:40

@MAXVAL bircaman közíró: Ez a hasonlat a legkevésbé sem illik ide. Senki sem veszti el a személyiségi jogait, ha megházasodik, de egy állam elveszti a szuverenitását, ha egy másik állam része lesz.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.03. 19:29:28

@chrisred:

S mi a gond a szuverenitás elvesztésével saját akaratból? Nincs joga egy országnak egyesülnie egy másikkal?

chrisred 2019.02.03. 20:25:20

@MAXVAL bircaman közíró: Egyesülés esetén kölcsönösen lemondanak a szuverenitásukról, vagy annak egy részéről. Mint a kiegyezéskor, vagy a svájci kantonok egyesülésekor. Nem ez a helyzet, ha egy állam bekebelez egy másik államot, vagy annak egy részét. Akkor az az állam nagyobb lesz, de a szuverenitásában nem áll be változás.

chrisred 2019.02.04. 08:10:42

@MAXVAL bircaman közíró: Akárcsak Schwyz, Uri és Interwalden, de erről már volt szó. De említhetem a tizenhárom gyarmatot is.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 09:37:16

@chrisred:

Te mondtad, közös államot szabad alakítani, de meglévőhöz csatlakozni nem. Azaz Texas esete elfogadhatatlan.

chrisred 2019.02.04. 09:58:00

@MAXVAL bircaman közíró: Egy szóval sem írtam ilyesmit. Azt írtam, hogy különböztessük meg a szuverén államok csatlakozását egy föderatív államszervezethez attól, ha egy állam bekebelez egy területet. Texas és egy csomó másik későbbi állam területe az Új-Spanyolországi Alkirályság felbomlása után a volt gyarmatból szabaddá vált, amerikai telepesek benépesítették, majd az USA területéhez csatolták új államként. Valószínűleg hasonló folyamat zajlik majd le Kelet-Szibériában a Kínával határos volt szovjet gyarmati területeken. Saját népessége alig van, viszont özönlenek a kínai bevándorlók.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 10:10:28

@chrisred:

Akkor Ukrajna is felmbomlott, hiszen kilépett belőle a Krím, mely aztán csatlakozott egy másik államhoz. Ahogy Texas esete: kilépett Mexikóból, mjd csatlakozott az USA-hoz.

chrisred 2019.02.04. 10:25:55

@MAXVAL bircaman közíró: Nem tudok arról, hogy Ukrajna megszűnt volna. Mexikó, egészen pontosan Santa Anna megpróbálta bekebelezni Texast, de nem járt sikerrel.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 11:51:29

@chrisred:

Akkor mi a különbség a 2 esemény között:
- Texas kilép Mexikóból, csatlakozik az USA-hoz,
- a Krím kilép Ukrajnából, csatlakozik Oroszországhoz?

chrisred 2019.02.04. 11:57:34

@MAXVAL bircaman közíró: 1. Hogy Texas nem kilépett Mexikóból, hanem nem engedte, hogy Mexikó meghódítsa.

2. Az USA nem ismerte el Santa Anna alkotmányát, amivel a volt spanyol gyarmati területeket egyoldalúan Mexikóhoz csatolta. Oroszország elismerte Ukrajna határait és területi sérthetetlenségét.

Egyebekben valóban nincs különbség.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 12:17:15

@chrisred:

Texas Mexikó része volt. Ha nem így lett volna, nem kellett volna harcolnia az elszakadásért.

Az elismerés sose szól örök időkre, azaz mindegy.

chrisred 2019.02.04. 14:06:52

@MAXVAL bircaman közíró: Ebbe a teóriába nehezen férnek bele a hódító háborúk. Teszem azt: "A második világháborúban egészen a Volgáig minden terület Németországé volt. Ha nem így lett volna, a Vörös Hadseregnek nem kellett volna harcolnia a megszerzéséért."

A nemzetközi jogban igen nehezen védhető álláspont, hogy minden határ ideiglenes.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 14:22:46

@chrisred:

Példád sántít. Ott ugyanis egy háború eseményeit írod le.

Míg Texas jogszerűen és tényszerűen is Mexikó része volt, egészen Mexikó létrejötte (XIX. sz. eleje) óta a texasi szeparatista mozgalom sikeréig. Eleve ez a mozgalom a mexikói fennhatóság ellenében jött létre.

A nemzetközi jog alapvetően mindig a tényleges erőviszonyokat fogadja el, kis késéssel. Azaz nem ismer el történelmi jogokat. s nem tekinti a kierőszakolt békeszerződéseket erőszaknak. Ha nem így lenne, ma az országok 95 %-a törvénytelennek számítana.

chrisred 2019.02.04. 15:57:27

@MAXVAL bircaman közíró: Én meg a texasi-mexikói háború eseményeiről írtam. Ismétlem, Mexikó a spanyolok által otthagyott gyarmati területekre önhatalmúlag magáénak nyilvánította, közte a szinte lakatlan Texast is (az egész bazi nagy államban mintegy 3 ezer ember élt). Aztán a terület kezdett benépesülni az USA irányából, a lakosságot meg egyáltalán nem érdekelte, hogy rajzolgatják a térképeket a távoli Mexikóvárosban. Amikor meg a mexikóiak keménykedni kezdtek, elverték őket.

chrisred 2019.02.04. 16:01:16

@MAXVAL bircaman közíró: A nemzetközi jog, mint minden más jogrendszer, szabályok összessége. A jogalanyoknak kell azokhoz igazodnia, és nem fordítva. Az a speciális körülmény zavarhat meg, hogy a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jogalanyok köre ugyanaz, a szuverén államok.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 16:25:13

@chrisred:

A korabeli nemzetközi jog egyik alapelve az uti possidetis volt, azaz a gyarmatok függetlenségekor a határok maradtak. Ezt az USA is tartotta, lásd pl. a kanadai-amerikai határt.

Azaz nem Mexikóban rajzolgattak, hanem ez volt az akkori jogelv.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.04. 16:31:18

@chrisred:

A nem betartott szabály nem szabály. Ez még a belső jogban is így van, pedig ott a viszony maximális asszimetrikus: a teljhatalmú állam és a pici kisemberek.

Még inkább így van a nemzteközi jogban, mely mindig aszerint változik, hogy mik az erőviszonyok.

Lásd mondjuk a határok sérthetetlenségét független államok esetében. A nemzetközi jog azt mondta, itt a belső erők dolga, hogy az állam szuverenitás és az ezzel ellentétes önrdenlkezés harcából ki kerül ki győztesen, ebbe beleavatkozni kívülről háborús cselekedet. Pl. az angolok hadüzenetnek tekintették a XVIII. sz. végén, amikor a franciák beavatakoztak George Washington szeperatistái oldalán.

Aztán jött 1999 és a koszovói precedens. S azóta már nem számít agresszióbak a szeparatisták oldalán való bevatkozás.

chrisred 2019.02.06. 05:35:26

@MAXVAL bircaman közíró: Azt értem, hogyan működött az uti posseditis az Ukrán SZSZK esetén, vagyis a nemzetközi jog szerint Krím miért tartozik Ukrajnához és nem Oroszországhoz. De nem működött Mexikó függetlenné válása idején, mert a mexikóiaknak eszük ágában sem volt az egész volt spanyol alkirályságot az ország részévé tenni, közte kilenc mostani USA államot Kaliforniától egészen Floridáig. Tehát Mexikóban rajzolgattak.

chrisred 2019.02.06. 05:45:50

@MAXVAL bircaman közíró: Érdekes lenne, ha a belső jogban így működne. Mondjuk a gyilkosokra nem vonatkoznának az emberölés törvényi szabályai.

Az 1999-es koszovói háború során semmilyen határ nem változott meg, tehát semmi köze a határok sérthetetlenségéhez. A belső polgárháborúba való beavatkozás pedig a történelem állandó része volt, mondjuk a francia forradalomtól kezdve az intervenciós háborún keresztül egészen az orosz katonai jelenlétig Szíriában.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 05:50:15

@chrisred:

Koszovó Szerbia része volt, ma meg nem az. Ez nem változás? Ezen az alapon Krím esetében se történt változás.

A polgárháborúba való bevatkozás csak a törvényes kormány oldalán legitím a nemzetközi jog szerint. Legalábbis ez volt a koszovói precedensig.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 05:53:37

@chrisred:

"Érdekes lenne, ha a belső jogban így működne. Mondjuk a gyilkosokra nem vonatkoznának az emberölés törvényi szabályai."

Pont így működik.

Mondok is így példát.

Volt egy magyar szabály: aki 90 napon túl külföldön tartózkodik, az köteles ezt bejelenteni a magyar hatóságnál. 1988-as szabáy ez, akkor lett, amikor megszűnt a kiutazási engedély.

A magyarok 99 %-a sose hallott a szabályról vagy hallott, de nem tartotta be. A hatóság se vette komolyan, sneki ellen se indult eljárás emiatt.

Azaz volt egy jogszabály, amit senki se tartott be. Orbánék ezért végül hatályon kívül heleyzték 2015-ben.

chrisred 2019.02.06. 06:45:48

@MAXVAL bircaman közíró: Koszovó tartomány 1999-től 2008-ig Szerbia része volt, tehát az akkori háborúnak nem következménye a függetlenség. Krím annektálásának közvetlen előzménye az orosz katonai megszállás 2014-ben.

Nincs a nemzetközi jogban ilyen elv, a saját határok és területek védelmén, vagyis a honvédelmen kívül minden egy állam részéről minden katonai tevékenység agressziónak számít.

chrisred 2019.02.06. 06:48:01

@MAXVAL bircaman közíró: Ezt a szabályt a schengeni zónához való csatlakozásunk írta felül, tehát egy változó szabályrendszer.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 07:33:34

@chrisred:

De facto nincs szerb szuverenitás Koszovóban 1999 óta, azaz ez csak jogászkodás. Kb. mintha az oroszok vártak volna pár évet, s mondjuk csak idén januárban mondták volna ki a Krím státuszának változását.

Nem agresszió, ha valaki egy törvényes kormányzatnak segít. Ezért nem agresszió az orosz beavatkozás Szíriában.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 07:34:16

@chrisred:

Nem írta felül. S ha így is lett volna, mi van a schengeni övezeten kívül élőkkel?

chrisred 2019.02.06. 08:19:57

@MAXVAL bircaman közíró: Szerintem a jogászkodás inkább Texasnak a Mexikóhoz való tartozásának az igazolása volt. Jugoszlávia, Nagy-Szerbia vagy hogy is nevezzük az antant által létrehozott mesterséges pánszláv államalakulatot, fokozatosan esett szét a szocialista világrend bukása után. Ennek csak egyik eleme volt az önálló Koszovó kikiáltása. A Krímmel kapcsolatos bármilyen párhuzam csak akkor létezne, ha Albánia csaolta volna magához Szerbiától a koszovói tartományt.

Az oroszok szíriai jelenléte, akárcsak az 56-os beavatkozásuk Magyarországon (de mondhatnám Afganisztánt is), sértette a nemzetközi jogot. Csak éppen senkinek nem állt érdekében, hogy ezzel szemben fellépjen.

chrisred 2019.02.06. 08:37:19

@MAXVAL bircaman közíró: Dehogynem, a vonatkozó uniós irányelvet jogharmonizációs folyamat során kellett átültetni a magyar gyakorlatba.

Gondolom, a deregulációs folyamat során átgondolták, hogy mi értelme lenne továbbra is működtetni ezt a nyilvántartást, ha teljes körű adatokat már amúgy sem tartalmazhat. Mert ugye addig az volt a lényege, hogy például a választási nyilvántartás szempontjából tartalmazott releváns adatokat. Viszont az országgyűlési választások szempontjából mindegy, hogy valaki egy másik uniós országban él, vagy egy harmadik országban. Tehát a schengeni zónához való csatlakozással ez a bejelentési kötelezettség értelmét vesztette.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 09:16:21

@chrisred:

Szerbia szempontjából nem mindegy, hogy elcsatolt területe most Albánia része vagy egy önálló albán állam?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 09:18:50

@chrisred:

A nyilvántartás minden országra vonatkozott, nem csak az EU-ra.

Semmi köze a választói státuszhoz.

chrisred 2019.02.06. 09:28:56

@MAXVAL bircaman közíró: Szerbia szempontja és érdekei lényegtelenek a nemzetközi jogi megítélés tekintetében.

chrisred 2019.02.06. 09:33:19

@MAXVAL bircaman közíró: Igen, pont ezért vált a schengeni zónához való csatlakozás után a nyilvántartás használhatatlanná, mivel onnantól nem az összes külföldi országra vonatkozóan tartalmazhatott adatot.

Tévedés, a magyarországi lakóhelyről való kijelentkezés után a magyar állampolgár kikerül a lakcíme szerinti választói névjegyzékből.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 09:39:42

@chrisred:

A nemzetközi jog szempontjából az USA és Anglia agressziót követtek el Szerbia ellen, majd elszakítotték területe egy részét.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 09:41:09

@chrisred:

A schengei csatlakozás előytt se jelentette be senki 90 napon túli tartózkodását...

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 09:42:20

@chrisred:

"a magyarországi lakóhelyről való kijelentkezés után a magyar állampolgár kikerül a lakcíme szerinti választói névjegyzékből"

Nem, nem. Csak ha kivándorlást jelent, de nem ha csak ideiglenes külföldi tartózkodást.

chrisred 2019.02.06. 10:01:36

@MAXVAL bircaman közíró: Milosevivs egyoldalúan megvonta a Koszovo tartomány korábbi autonóm jogállását, és nem volt hajlandó aláírni a rambouilleti egyezményt, ami azt visszaállította volna. Ezzel pont azokat a nagyhatalmakat távolította el magától, akik Szerbiához csatolták ezt a területet, ami korábban soha nem tartozott a szerb államhoz.

chrisred 2019.02.06. 10:02:20

@MAXVAL bircaman közíró: De attól a szabály még szabály volt.

chrisred 2019.02.06. 10:04:34

@MAXVAL bircaman közíró: Nem. Ha a magyar állampolgár nincs a magyarországi lakcímjegyzékben, akkor nem szavazhat magyarországi választókörzetben. Teljesen lényegtelen, hogy örökre hagyta el az országot, vagy később valamikor visszatér.

chrisred 2019.02.06. 10:05:34

@MAXVAL bircaman közíró: A szabály a 90 napon túli külföldi tartózkodásra vonatkozott.

chrisred 2019.02.06. 10:45:17

@MAXVAL bircaman közíró: Nem a beavatkozásra való jogról volt szó, hanem arról, hogy a beavatkozás és Koszovó függetlensége ok-okozati kapcsolatban állt-e egymással. A válasz nem, a beavatkozás nem a szuverenitás elérése, hanem az autonómia visszaállítása érdekében történt.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 10:51:02

@chrisred:

De nem élt a valóságban. Se nem tartották be, se nem érte hátrány ezért a szabálysértőket.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 10:55:11

@chrisred:

Ha bejelentettél 90 napon túli külföldi tartózkodást, töröltek a névjegyzékből.

Ma nem így van: bejelenthesz bármilyen külföldi tartózkodást (nem kötelező), nem törölne sehonnan. Csak akkor törölnek, ha kivándorlást jelentesz be - ebben az esetben levélben szavazhatsz attól kezdve.

Mivel senki se akarja elveszíteni a személyijét, senki se jelent be kivándorlást.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 10:57:28

@chrisred:

Autonómia érdekében beavatkozni = agresszió.

Na és mivel az idegen megszállás, megszüntette a szerb szuverenitást a területen, majd a terület kimondta függetlenségét, amit a megszállók el si ismertek, így a kapcsolat nemigen kérdőjelezhető meg.

chrisred 2019.02.06. 11:11:23

@MAXVAL bircaman közíró: Az autonómia eltörlése iránti agresszióval szemben fellépni agresszióval nem automatikusan jogtalan. Például az Iszlám Állam hódító hadjárataival szemben a helyi közösségek (pl. kurdok) katonai támogatása is jogtalan agresszió volt? Őket is bombázta eleget a NATO.

A NATO katonai jelenléte nem szüntette meg Szerbia szuverenitását.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 11:30:39

@chrisred:

Katonai segítséget adni a törvényes kormányzatnak nem agresszió.

A NATO megszüntette Szerbia szuverenitását annak egy területrészén.

chrisred 2019.02.06. 11:38:03

@MAXVAL bircaman közíró: Ezt az állitást továbbra is igazolni kellene, egy kormány sem jogosult az állampolgárai ellen idegen állam fegyvereseit bevetni, akár legális, akár önjelölt.

A NATO jelenlét nem befolyásolta a szerb állam területi integritását és szuverenitását.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 11:50:15

@chrisred:

Minden állam jogosult megvédeni magát a területén zajló szeparatizmus ellen. S ehhez kaphat idegen segítséget.

A NATO az albán szeparatisták oldalán avatkozott be, az eredmény a szerb állam területi integritáásnak megsértése.

chrisred 2019.02.06. 11:57:38

@MAXVAL bircaman közíró: "Minden állam jogosult megvédeni magát a területén zajló szeparatizmus ellen. S ehhez kaphat idegen segítséget."

Ukrajna is?

Egyébként Aszad nem a szeparatisták ellen kért segítséget, hanem azok ellen, akik ugyanúgy fegyveres úton akarták megdönteni a hatalmát, shogy azt az apja megszerezte.

"A NATO az albán szeparatisták oldalán avatkozott be, az eredmény a szerb állam területi integritáásnak megsértése."

Nem volt ilyen eredmény, Szerbia területi integritása 1999-ben semmit nem változott.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 12:19:59

@chrisred:

Azaz nem sérült Francio. területi integritása azzal, hogy a németek megszállták 1940-ben?

"Aszad nem a szeparatisták ellen kért segítséget"

Ami mindegy. Fegyveresek ellen kért segítséget.

chrisred 2019.02.06. 12:32:18

@MAXVAL bircaman közíró: Milyen polgárháború volt akkoriban Franciaországban? Tudtommal ők üzentek hadat a németeknek.

Ha már szóba került, milyen területi integritása sérült az NSZK-nak azzal, hogy az amerikai hadsereg a második világháború befejezése óta ott állomásozik náluk?

Nem mindegy, ha egyszer az volt az alapfeltevés, hogy az államoknak joga van védekeznie a szeparatizmus ellen. Tehát akkor bármilyen fegyveres csoport ellen van joga idegen segítséget kérni. Akkor a koszovói albánoknak nem volt joguk külföldi segítséget kérni Arkan kapitány és a különböző szerb félkatonai milíciák vérengzései ellen?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 13:27:54

@chrisred:

Német-francia háború volt.

Önmagában legitím volt az amerikai csapatok jelenléte Németországban, hiszen az új jogrend ezt legitimálta. A korábbi jogrend szempontjából persze nem volt az.

Idegen segítséget csak törvényes kormány kérhet. Ill. kérhet más is, de az nem legitím. Kivéve a gyarmatok esetét.

De ez megváltozott a koszovói precedens óta.

chrisred 2019.02.06. 13:56:11

@MAXVAL bircaman közíró: Mi számít törvényes uralomnak és kinek a szempontjából és ki dönti el? Jogszerű volt a Habsburg ház trónfosztása az olmützi alkotmány kihirdetése után? Ferenc József, akit nem koronáztak magyar királlyá, jogosult volt orosz haderőt hívni Magyarország ellen?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 14:39:57

@chrisred:

A konkrét esetben nem volt vita arról ki Szerbia törvényes kormányzata, szóval ez itt mellékes.

Egyébként meg lehet általában vitázni erről, sok esetben a helyzet nem tiszta.

Pl. Kossuth uralma 1849-ben nyilvánvalóan alkotmányellenes volt.

chrisred 2019.02.06. 14:51:22

@MAXVAL bircaman közíró: Koszovó jogállásáról volt vita. A szocialista Jugoszláviában autonómiát élvezett, amit Milosevics eltörölt. Ahogy az olmützi alkotmány is eltörölte a Magyar Királyság korábbi autonómiáját is koronabirtokká minősítette.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.02.06. 16:06:00

@chrisred:

Koszovó státusza belső kérdés. Felesleges vitázni róla, nem nemzetközi jogi kérdés.

Mo. független állam volt jogilag a Habsburgok alatt. Kossuth azzal sértette meg az alkotmányt, hogy törölte a Habsburgok jogát.

chrisred 2019.02.06. 16:11:40

@MAXVAL bircaman közíró: Vagyis Erdély autonòmiája is belső román kérdés?

2019.02.11. 15:51:57

@MAXVAL bircaman közíró: A közíró azt jelenti, ha valaki megbízna 1 millió dollárért, hogy csak neki írj valamit, azt elutasítanád?
süti beállítások módosítása