A kínai társadalmi kreditrendszer

2019. április 11.

A tanulmány célja nem a véleményalkotás, illetve a kínai társadalmi kreditrendszer pozitív vagy negatív megítélése, inkább annak megértése és a kínai társadalom vizsgálata közép-európai szemmel.

 2014. június 14-én a Kínai Népköztársaság Államtanácsa közzétett egy dokumentumot Tervkörvonalazás egy társadalmi kreditrendszer kivitelezésére (2014–2020) címmel, melyet Rogier Creemers kínai internetjoggal foglalkozó holland jogász fordított le angolra és publikálta a weboldalán. A dokumentumban az szerepel, hogy a társadalmi kreditrendszert 2020-ra kívánják létrehozni, melybe minden kínai állampolgárnak, illetve Kínában működő üzletnek kötelező lesz belépnie. A terv szerint a kreditrendszer bevezetése során minden kínai állampolgárhoz és Kínában működő üzlethez egy kreditérték lesz rendelve, amit a kormány által gyűjtött adatok alapján fognak meghatározni.

 Az Államtanács a kreditrendszer négy fő fókuszterületét a következőkben állapította meg: őszinteség a kormányzati ügyekben (政务诚信), üzleti becsületesség (商务诚信), társadalmi becsületesség (社会诚信) és igazságügyi hitelesség (司法公信). A média főként a kreditrendszer kínai állampolgárokra és társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozik, ami a társadalmi becsületesség kategóriába esik, viszont a kínai kormány szeretné a rendszert minden Kínában működő üzletre is kiterjeszteni, ezzel növelve a megbízhatóságot.

1kin.jpg

Társadalmi kreditpontok (forrás: Kevin Hong, https://www.wired.co.uk/article/china-social-credit-system-explained)

A társadalmi kreditrendszer nem egy új keletű találmány, ugyanis a Kínai Kommunista Párt az 1949-es hatalomra kerülés óta kísérletezett a társadalmi ellenőrzés formáival, igaz Kína önrendelkezési hagyománya a Song-dinasztiáig nyúlik vissza. A Song-dinasztia alatt vezették be azt a hálózati megfigyelési rendszert, amelynek során 25 háztartásonként egy 5 fős csoport ellenőrzött, és a csoport felhatalmazással bírt, hogy letartóztassa a bűnözőket. A különbség a ma kialakulóban lévő kreditrendszer és a korábbi erőfeszítések között abban áll, hogy míg az előbbi már egyénekre összpontosít, addig korábban (még a 20. században is) főként csoportokat vizsgáltak.

 Zhang Lifan (kínai író, történész) állítása szerint, a kínai társadalomból hiányzik a bizalom. Ugyanis az emberek gyakran kerülhetnek bajba, annak ellenére, hogy nem követtek el törvénytelenséget. Zhang szerint ez a szorongás, aggodalom a kínai kulturális forradalomból (1966-1976) vezethető le, ahol barátok és családtagok fordultak egymással szembe és több millió kínai halt meg. Így a társadalmi kreditrendszer fő célja abban is állhat, hogy a rendszer segítségével a kínai emberek újra meg tudjanak bízni egymásban.

 Ma még nem létezik egyetlen összehangolt társadalmi kreditrendszer. Jelenleg még szabad döntés nyomán lehet csatlakozni a rendszerhez a tesztidőszakban. A projekt kifejlesztésére a kormány nyolc hatalmas magáncégnek adott engedélyt (pl. China Rapid Finance, Sesame Credit, AliPay, Didi Chuxing, Baihe), hogy kidolgozzanak egy-egy kreditrendszert, amelyek közül a legjobbnak ítéltet fogják alkalmazni.

2kin.png

Az üzleti döntések befolyásolása a társadalmi kreditpontok alapján (forrás: https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf)

A kínai társadalmi kreditrendszer egy új, big data-alapú eszközkészletet vezet be a piaci szereplők nyomon követésére, értékelésére és viselkedésének irányítására is, a meglévő hitelminősítő mechanizmusoknál átfogóbb módon. Ha sikeresen végrehajtják, a rendszer megerősíti a kínai kormány azon képességét, hogy kifinomult módon érvényesítse és finomítsa a piaci szabályozásokat és az ipari politikákat. A végső cél az önszabályozó mechanizmusok kiépítése az üzleti szabályozásra: a fejlett big data-technológiák alapján a rendszer arra irányul, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és értékelje a vállalatok gazdasági és nem gazdasági jellegű viselkedését, így az automatikusan generált és frissített pontszámok azonnal befolyásolják üzleti lehetőségeiket.

3kin.png

A top 10 adatszolgáltató a kínai nemzeti kreditinformációk megosztási platform számára (forrás: NDRC 2016)

A tanult és tehetős városi kínaiak túlnyomórészt pozitívan látják a kereskedelmi és kormányzati rendszereket, amelyek a polgárok, a vállalkozások és a társadalmi szervezetek „megbízhatóságát” értékelik. Ahelyett, hogy a megfigyelés eszközének tekintenék őket, úgy gondolnak rájuk, hogy megvédik a fogyasztókat az élelmiszerbotrányoktól vagy a pénzügyi csalásoktól, továbbá ezek segítségével érik el azokat az előnyöket, amelyek a magas társadalmi kreditpontokhoz kapcsolódnak - számol be Genia Kostka, professzor, sinológus.

 4kin.png

„Ön mennyire fogadja el a társadalmi kreditrendszert?” (forrás: Freie Universität Berlin, https://www.merics.org/en/blog/chinas-social-credit-systems-are-highly-popular-now)

Egy tavaly publikált kutatás alapján Jennifer Pan és Yiqing Xu azt veti fel, hogy Kínában a fiatal, jobban képzett, tengerparti városi lakosok a liberális nézetek felé hajlanak és várható, hogy szkeptikusabbak a társadalmi kreditrendszerek kapcsán.

 A társadalmi kreditrendszer azt a kínai elképzelést testesíti meg, hogy egy rendkívül hatékony és ugyanakkor alkalmazkodó gazdaságot hozzon létre politikai vezetés alatt. Ha a tervek szerint valósítják meg, a rendszer potenciálisan az informatikai hátterű és big data-alapú piacszabályozás globálisan kifinomult és finomhangolt modellévé válhat. Ez alapjaiban alakítaná át a kínai gazdaságot és biztosítaná a kínai döntéshozók számára azt az eszközt, amelynek segítségével hatékonyan és gyorsan reagálhatnak a jövőbeli társadalmi és környezeti kihívásokra, valamint az új technológiákra és az ipari fejlesztésekre. Kína kormánya várhatóan arra fog törekedni, hogy a társadalmi kreditrendszert használja a legmodernebb technológiákba történő befektetések irányítására és arra, hogy a vállalatokat olyan hasznos viselkedési minták felé kormányozza, ami szociális és környezeti problémák megoldásához vezet. Ez felgyorsíthatja az ugrásszerű folyamatokat, az innovatív üzleti tevékenységeket és a kínai társadalom azon képességét, hogy gyorsan alkalmazkodjon az előre nem látható változásokhoz. Ebben az esetben a nyugati piacgazdaságok viszonylag lassúnak tűnnek majd és nagyon töredezettek lesznek, gyenge megvalósítási kapacitással és a hosszú távú stratégia hiányával. A kínai vezetés jövőképében a liberális piacgazdaságok végül nem tudnak majd versenyezni a kínai egyirányú megközelítéssel.

 Kína elképzelése a gazdasági tevékenységek átfogó irányításáról azonban nagyon ambiciózus. A projekt nem feltétlenül lesz sikeres. Korlátai és gyengeségei miatt a társadalmi kreditrendszer ugyanolyan könnyen eredményezheti a beruházások hatalmas csökkenését, egész iparágak kudarcát, az alacsony innovációs teljesítményt és alacsony kisvállalkozói kezdeményezést. Még nem látható, hogy a kínai megközelítés jobban megfelel-e a 21. századi technológiai, társadalmi és környezeti kihívásoknak. Biztos azonban, hogy a kínai vezetés teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen annak érdekében, hogy az óriási társadalmi kreditrendszer projektje sikeres legyen, derül ki a Mercator Intézet tanulmányából.

Kovalovszki Kartal

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr9314759173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moin Moin 2019.04.13. 06:18:39

Innovativitás a totális ellenőrzésből - érdekes gondolat!:-)

Csak gratulálni tudok a kínai el'társaknak: köszönjük meg nekik a Nyuugt nevében, hogy így tökönlövik magukat!:)

vajdasagi 2019.04.13. 08:53:21

Az biztosnak tűnik, hogy ez az emberiségre nézve káros. Sajnos a kimenetele nem biztos. De reménykedjünk, hogy tökönlövik magukat.

Mr. Hyde 2019.04.13. 10:33:46

@Moin Moin:

Sikeresen fejleszteni az tud akinek a legtöbb információ van a birtokában a szükségletekről, igényekről, lehetőségekről, erőforrásokról, elérhető eszközökről, technològiáról stb.

Ez a folyamatosan frissülő, valós idejű információkat tartalmazó online kreditrendszer ezt teszi majd lehetővé, ràadàsul nem monopolizálva hanem mindenki számára elérhetően, hiszen Kìnában az állam minden tekintetben kontroll alatt tartja a tőke oligopóliumokat, ìgy egy sem tehet szert kizàrólagosságra.

Ennek távlati hatása ahhoz fogható, mintha minden fogyasztó és termelő egyszerre lenne maradéktalanul tájékozott a piac aktuális viszonyaival kapcsolatban.

Hamihami 2019.04.13. 10:43:27

@Mr. Hyde: szepen alcazott es mezes mazzal bevont kiserlet a hatalom meginkabb totalitariussa tetelehez.

Törpe minoritáska 2019.04.13. 10:46:39

BALATON: Kínai kormány

Tudja jól a kínai Kínai kormány
Mit akarok, engem akar
Egy step-táncos vagyok a karba\' - zavarba\' -
Adó vagyok, de valami zavar.
www.youtube.com/watch?v=eWV-IeHxu0M

Mr. Hyde 2019.04.13. 12:49:06

@Hamihami:

Ez így nem mond semmit. Sosem a hatalomgyakorlás módja az érdekes, hanem a hatalom célja az ami számít.

kkkchris 2019.04.13. 13:58:27

eloszor negativ velemenyt akartam irni. se aztan egy olyan gondolat jutott eszembe hogy lehet hogy egy ilyen modellel lehet csak kijutni a penz es mindenaron novekedest hajszolo nyugati gazdasagi modellbol ami a klima es kornyezeti katasztrofaval fenyeget?

kkkchris 2019.04.13. 14:19:15

@kkkchris: lehet benne sok sok igazsagossag pl egy orvos illetve mernok kreditje lehet sokkal magasabb mint egy leha bulizos etc embere aki csak orokolt egy vagyont es megis o az "elit" egy tagja...

Hamihami 2019.04.13. 16:08:54

@Mr. Hyde: errol javaslom kerdezd meg Lengyelben a zsidokat, Amcsiban a negereket, a rohingjakat Mianmarban stb.

ételizésítő 2019.04.13. 16:38:09

Úgy írják: társadalmikredit-rendszer, társadalmikredit-pontok stb.
Ugyanis nem a rendszer társadalmi, hanem a pontok.

Hogy mennyire nem mindegy, arra két példa:
náci vadász = Hermann Göring
nácivadász = Simon Wiesenthal
tengeri szállítás = szállítás a tengeren át
tengeriszállítás = kukorica szállítása

De úgy általában pocsék a helyesírása és a magyarsága is a blognak.
Ha kínai a blogger, ahhoz képest persze kiváló. Ha magyar, akkor azért kissé szégyen.

@Törpe minoritáska:
Szerintem a helyesírásod pocséksága zavar. Víg Misi sírna ezt látva.

Törpe minoritáska 2019.04.13. 21:38:52

@ételizésítő: zeneszoveg.hu-nál reklamálj! De nagyon vigyázz a helyesírásra!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.05.13. 20:06:49

A kínai komenyista párt eftársai és komisszárjai is a kredit rendszerben lesznek értékelve? Netán mint cég a Kínai Kommunista Párt is lesz értékelve? Hiszen az csak egy nagy cég igazán! Kínában megkerülhetetlen "cég". :-(

Egy kínai cég ha ellop külföldi partnerétől valamit azért jár bünti pont? Vagy netán ezért piros pont jár? :-(

Amit meg végképp nem értek, hogy egy olyan szervezet, a KKP, amelyikre illik a 3 halmazati jelző (köztörvényes, folytatólagosan és bűnszervezetben) ugyan hogyan tud, hogyan mer morál méréséről egyáltalán ábrándozni? Ja? Hát így. :-(