DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu/atom
blfr3@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://diplomaci.blog.hu/2020/11/03/honlapvaltozas
Honlapváltozás
2020-11-03T10:51:45+01:00
2020-11-03T10:51:45+01:00
Dankó Nelli
https://blog.hu/user/1555130
<div class="o9v6fnle cxmmr5t8 oygrvhab hcukyx3x c1et5uql ii04i59q">
<p dir="auto" style="text-align: start;">Kedves Olvasóink!</p>
<div dir="auto" style="text-align: start;"></div>
<p dir="auto" style="text-align: start;">Új cikkeinket ezentúl a Corvinák.hu-n <span><a class="oajrlxb2 g5ia77u1 qu0x051f esr5mh6w e9989ue4 r7d6kgcz rq0escxv nhd2j8a9 nc684nl6 p7hjln8o kvgmc6g5 cxmmr5t8 oygrvhab hcukyx3x jb3vyjys rz4wbd8a qt6c0cv9 a8nywdso i1ao9s8h esuyzwwr f1sip0of lzcic4wl py34i1dx gpro0wi8" href="https://corvinak.hu/?fbclid=IwAR3blr3x807RPi-ee5S5jLmo11J_zfqUPQ6DdhBiLHyt8L7pY7i4qWuDlXo" rel="nofollow noopener noreferrer" role="link" target="_blank" tabindex="0">https://corvinak.hu/</a></span> találjátok meg.</p>
<div dir="auto" style="text-align: start;"></div>
<p dir="auto" style="text-align: start;">Hogy ne maradjatok le semmiről, a DiploMaci facebook oldalán (https://www.facebook.com/diplomaciblog/) is meg fogjuk osztani Veletek a frissen kijövő írások linkjét, és oda tudtok kommentelni.</p>
<div dir="auto" style="text-align: start;"></div>
<div dir="auto" style="text-align: start;">Első új cikkünket már olvashatjátok is: https://corvinak.hu/corvina/melania-trump-es-a-divatdiplomacia</div>
</div>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2020%2F11%2F03%2Fhonlapvaltozas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2020%2F11%2F03%2Fhonlapvaltozas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2020%2F11%2F03%2Fhonlapvaltozas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Honlapváltozás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2020/11/03/honlapvaltozas#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/16270814" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://diplomaci.blog.hu/2019/12/09/valasztasok_az_egyesult_kiralysagban
Választások az Egyesült Királyságban
2019-12-09T16:30:00+01:00
2019-12-09T16:30:00+01:00
Németh Olivér
https://blog.hu/user/1479646
<p><strong>Brexit választás</strong></p>
<p>A brit politika gyakorlatilag 3 éve teljes mértékben meghatározó eleme a brexit. 2016 óta folyamatosan ez van napirenden és szinte minden mást elnyom a politikai agendában. Természetesen lehet mondani, (valahol jogosan) hogy ez az ország legfontosabb témája, azonban a brexiten kívül alig van más kérdéskör, ami a közvéleményt megmozdítja. Ez viszont egy nagyon egészségtelen folyamat és érthető, hogy mindegyik párt már inkább túl szeretne lenni rajta, hogy ténylegesen az országgal tudjanak foglalkozni. Nem hiába próbálkozott Jeremy Corbyn és Boris Johnson is azzal, hogy a kampányban más problémaköröket is a felszínre hozzanak, azonban ez látszólag nem volt hatékony taktika. Az egész ország arra vár, hogy politikusai végre döntsenek ezügyben, azonban ezen politikusok tisztán látják, hogy akármi is lesz a folyamat végkimenetele, ők szavazókat fognak veszíteni. Ezért viszont az a kép alakult ki a szavazók körében, hogy van egy miniszterelnök, aki kijelentette, hogy inkább feküdne holtan egy árokban semmint, hogy hosszabbítást kérjen Brüsszeltől (amit végül megtett) és van egy ellenzéki vezető, aki nem lenne hajlandó kampányolni a saját maga által kialkudott brexit megállapodás mellett.</p>
<p>Ezen információk tudatában pedig érthető, hogy a választók miért bizonytalanodtak el kezdetben a két nagyobb pártban és inkább az alternatívákat keresték a „Brexit” pártban és liberális demokratákban. Ez a tendencia azonban csak átmeneti volt és miután rendezték a soraikat a vezető pártok újra visszaállni látszik a kétpárti berendezkedés. Összességében tehát a helyzet nem változott sem politikai sem más értelemben sem és ugyanúgy a konzervatívok és a Munkáspárt fog küzdeni a szavazatok többségéért, miközben a brexit marad a fő kérdés.</p>
<p><strong>Kampányígéretek</strong></p>
<p>A Konzervatív Párt alapvetően egy jóléti csomagot ígér, közszolgálati szervekre többet kívánnak költeni és mindezt úgy kívánják elérni, hogy közben nem fognak adót növelni, sőt több évre be is fagyasztanák az áfa és a jövedelemadó növelésének lehetőségét. Ezzel alapvetően nem mondanak feltétlenül újat, egyedül kiemelkedett még a környezetvédelem és a „zöld ipar” fejlesztése és ők ezt elsősorban vállalati oldalról kívánják megközelíteni. Általánosságban követik továbbá a „kicsi-kormányzat” irányvonalat és inkább kimaradnak az állami szabályozásokból. A manifesztó bejelentésében továbbá kifejezetten nagy hangsúly volt a brexiten, többször is elhangzott az ominózus „Get Brexit done!” mondat, ezzel is hangsúlyozva az elsődleges kampányelemet, a kilépést az EU-ból. Johnson a beszédében továbbá előszeretettel támadta Corbyn-t is, hogy bizonytalan vezető és igazából nem is lépne ki az EU-ból ha rajta múlna. Továbbá belengette azt is, hogy egy esetleges Munkáspárti kormány esetén gazdasági válság lenne és menekülne a tőke is az országból. Összességében a beszédben a brexiten volt a hangsúly, majd szorosan követte ezt a kilépés utáni jobb világ vizionálása, végezetül pedig Jeremy Corbyn alkalmatlansága volt a fő üzenet.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/49250a617f8b8052674abaf84e077be4.png" /></p>
<p><em>Boris Johnson és Jeremy Corbyn, a két legfőbb esélyes; forrás: Getty Images</em></p>
<p>A Munkáspárti konferencia sok szempontból más hangnemet ütött meg, láthatóan teljesen más volt a célközönség és a beszéd stílusa is. Maga a helyszín is már egy üzenet volt, ugyanis egy egyetemen tartotta a beszédét a munkáspárti vezető, ezzel is elhatárolódva az „elittől” és közeledve inkább a fiatalokhoz. Az egész beszédében megfigyelhető volt ez a szembenállás, ugyanis úgy állította be a konzervatívokat, mint a „pénzes elit” kegyeltjeit, akiknek nincs szükségük változásra mivel a „rendszer” az ő érdekeiknek megfelelően van manipulálva. Saját magát pedig egy forradalmárhoz hasonlítja, aki „valós változást” (fő kampányszlogen) fog hozni. Corbyn programja tökéletesen illik baloldali karakteréhez, már-már kissé radikális is, ugyanis túlmegy az eddigi Munkáspárti ígéreteken és egy széleskörű zöld forradalmat és államosítást vizionál megválasztása esetére. A zöld forradalmat úgy kívánja elérni, hogy a nagyvállalatokat megadóztatja a szennyezésükért és több mint egy millió új zöld munkahelyet ígért. Az államosítás terén pedig vissza kívánja vásárolni a víz és energiaszektort, valamint a vasutat és a postahálózatot is. A programjában továbbá megtalálhatóak a klasszikusabb baloldali elemek, mint például több forrás fordítása az egészségügyre és oktatásra, valamint a nyugdíjrendszerre. Állítása szerint mindezt képes lenne úgy finanszírozni, hogy csak a lakosság felső 5%-ának lennének nagyobb adóterhei és ez elegendő lenne az átalakulásra. Corbyn továbbá magához hűen nagyon óvatosan fogalmazott a brexittel kapcsolatban és türelemre intett mindenkit, valamint hangsúlyozta, hogy a végső döntést az emberek kezébe akarja adni egy újabb népszavazáson keresztül. Összességében a Munkáspárt egy radikálisabb vonalat képvisel jelen kampányban és felemlegetik a történelmi elit-tömeg szembenállást. Viszont ez a szélsőséges elit-nép szembeállítás nem biztos, hogy megnyerő lesz a mérsékeltebb szavazóknak és a brexittel kapcsolatos bizonytalanság pedig kifejezetten hátrányos lehet a végkimenetelben.</p>
<p>Összességében mindkét pártnak hangsúlyosan szerepel a kampányában a brexit és alapvetően jóléti intézkedéseket ígérnek, de a hasonlóságok itt véget is érnek. További érdekesség, hogy az „Institute for Fiscal Studies” állítása szerint egyik pártnak sem reális a költségvetési terve, nem lehet a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett ilyen ambiciózus célokat ténylegesen megvalósítani. További megjegyzés volt, hogy a Munkáspárti elképzelés alapján történő kiadás növelés és az emellett tervezett államosítások nem lehetségesek az általuk meghatározott intervallumban.</p>
<p><strong>Választási esélyek</strong></p>
<p>Maga a választás nagy valószínűséggel nem fog meglepetéssel zárulni, egyszerűen túl nagy különbség van a két párt között, ahhoz, hogy ezt ilyen rövid időn belül be lehessen hozni. Valószínűsíthető, hogy amennyiben nem fog kitörni egy botrány a konzervatív oldalon akkor, ha szűkösen is, de parlamenti többséget fognak szerezni. Jelenleg pedig csak egy ilyen potenciális probléma lehet: az egészségügy (National Health Service, NHS). Az egészségügy privatizálása egy nagyon kényes téma a brit politikában és ha kiderülne Johnsonról, hogy bizonyíthatóan ilyen törekvése van, akkor az még akár a választási győzelmébe is kerülhetne. Erre azonban jelenleg nincs olyan kimagasló esély. A konzervatív parlamenti többség tehát elsősorban nem az ő erősségüknek lesz köszönhető, hanem a Munkáspárt gyengeségének, ugyanis 2017-ben is hasonló volt a Konzervatív Párt támogatottsága, viszont akkor Corbynék szorosan voltak mögöttük a második helyen. Jelenleg azonban a Munkáspárt 10%-kal van lemaradva a konzervatívokkal szemben és a liberális demokraták stabil harmadikként vannak jelen 13%-kal. Várható viszont, hogy a Munkáspárt még erősödik pár százalékot és megközelíti a konzervatívokat, azonban szinte biztosan nem fog 5%-nál közelebb kerülni a két párt egymáshoz. Ez a jelenség korábbi választásoknál is megfigyelhető volt, sőt az elsősorban kétpárti berendezkedésnél megfigyelhető, hogy a szavazók a választás közeledtével nagyobb eséllyel szavaznának le az erősebb pártra még akkor is ha nem szeretik annyira (de a másik lehetőséget még annyira sem), mert nem akarják, hogy „elvesszen” a szavazatuk.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/5079274baa175cfd3196dfdc257c1b0b.png" /></p>
<p><em>Közvélemény-kutatás a választási preferenciákról; forrás: Politico</em></p>
<p>A brit választási rendszer miatt viszont a korábban említett különbség élesebben fog megjelenni a megszerzett mandátumokban és arányaiban több képviselőt fog szerezni a konzervatív oldal, mint azt a szavazatok alapján egy arányos rendszerben szereznének. Összességében pedig egy stabil többséget fognak valószínűleg szerezni a parlamentben és ezzel már képesek lehetnek keresztülvinni a brexitet a törvényhozásban. Amennyiben ez valóban így lesz, akkor a baloldal és Jeremy Corbyn elgondolkozhat, hogy hosszútávon kifizetődő-e ez az erőteljes balra tolódás és nem kellene inkább visszatérni a „New Labour” vonalhoz a szavazók visszaszerzése érdekében.</p>
<p>Pércsi Dávid</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F12%2F09%2Fvalasztasok_az_egyesult_kiralysagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F12%2F09%2Fvalasztasok_az_egyesult_kiralysagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F12%2F09%2Fvalasztasok_az_egyesult_kiralysagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Választások az Egyesült Királyságban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/12/09/valasztasok_az_egyesult_kiralysagban#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/15345088" border="0" /></a><br /></p>
választások
európai_unió
egyesült_királyság
boris_johnson
jeremy_corbyn
brexit
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/49250a617f8b8052674abaf84e077be4.png
https://diplomaci.blog.hu/2019/11/08/merre_tovabb_lengyelorszag
Merre tovább, Lengyelország?
2019-11-08T17:34:29+01:00
2019-11-08T17:34:29+01:00
Németh Olivér
https://blog.hu/user/1479646
<p>Míg hazánkban valamennyi, a közélet iránt kicsit is érdeklődő embert az önkormányzati választások tartottak lázban, addig tőlünk északra egy, mind a V4, mind pedig az EU szempontjából nagy jelentőséggel bíró esemény zajlott: a lengyelországi parlamenti választások. Az eredmények körülbelül a várakozásoknak megfelelően alakultak: a 2015 óta hatalmon lévő, Jaroslaw Kaczyński és Mateusz Morawiecki neve által fémjelzett Jog és Igazságosság párt (PiS) győzött. Több szempontból érdemes kiemelt figyelemmel kísérni a lengyel belpolitika és külpolitika alakulását. Elég pusztán abból a tényből kiindulni, hogy Lengyelország a térség egyik legnagyobb állama, melyhez egy meglehetősen erős gazdaság és fejlett hadsereg társul. Ebből kifolyólag a V4-ben is kulcsszerepet játszik, ugyanis az együttműködés legerősebb államáról van szó. A britek kilépése esetén a lengyelek a 4. legnagyobb területű állammá lépnek elő az EU-ban. Abból kifolyólag, hogy a PiS egy erősebb, aktívabb külpolitikát igyekszik megvalósítani, elképzelhető az is, hogy az EU-ban kialakul a lengyelek képében egy keleti súlypont. Nem utolsósorban pedig a magyar kormány szempontjából is kiemelt jelentőségű a lengyel parlamenti választás, tekintve, hogy a Fidesz és a PiS ideológiája, elvei, célkitűzései és az EU-ban felmerülő problémákkal kapcsolatos álláspontja számtalan hasonlóságot mutat. Az alábbiakban az eredmények rövid áttekintését követően az említett szempontok alapján igyekszem áttekinteni a lengyel bel-és külpolitika lehetséges irányait az elkövetkezendő időszakban.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bb1a93d9e64762cc2b467b90dad9ceb7.png" /></p>
<p><small><em>Jaroslaw Kaczyński és Mateusz Morawiecki a választási győzelem ünneplésén<br /> </em>Forrás: Gazeta Prawna</small></p>
<p>Lengyelország esetében azon sajátos helyzet áll fenn, hogy a kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczyński jóval nagyobb hatalommal bír, mint a kormány feje, Morawiecki. Kaczyński dönt a személyi változásokról, különböző politikai irányokról, intézkedésekről. Mindenki számára köztudott, hogy a miniszterelnökök szinte inkább csak kirakatpolitikusok, ténylegesen Kaczyński irányít. Épp ezért létfontosságú az, hogy mekkora a támogatottsága kormánypártnak.</p>
<p>A rendszerváltás óta az idei volt a 7. lengyel parlamenti választás. Minden idők eddigi legnagyobb részvételi arányával, 61,1 %-kal zárult. Az eredmények a közvéleménykutatások által előrejelzett módon alakultak. A Jog és Igazságosság a Szejmben (alsóházban) a szavazatok 43,59 százalékával nyert, ami az alsóházi mandátumok többségét eredményezi a PiS számára. Ez a támogatottság rendszerváltás óta tartott választások történetében a legnagyobb arányú győzelem. A legerősebb ellenzéki erő a három pártot magába tömörítő Polgári Koalíció (KO) 27,4 százalékot ért el. A baloldali szövetség a szavazatok mint egy 13 százalékát nyerte el. Meglepetés azonban a szélsőjobboldali, nyíltan homofób elveket valló Konföderáció bejutása a parlamentbe. A kormánypárt a korábbi ciklushoz képest még inkább megerősödött. Morawiecki kijelentése szerint ez a magas fokú támogatás arra kötelezi a kormányt, hogy további lépéseket tegyenek a jóléti állam megteremtése felé. Az ellenzék legfontosabb feladata pedig az, hogy a különböző ellenzéki tömörülések minél több területen működjenek együtt. A következő választás 2020-ban esedékes. Ekkor államfőt választanak a lengyelek. 2015 óta Andrzej Duda, a PiS politikusa van ebben a pozícióban. Ha Jog és Igazságosság párt elveszti a választást, komoly problémákkal kell szembenézniük az elkövetkezendő 5 évben, még ha annak – a magyar rendszerhez hasonlóan – nagyon szűk jogköre is van. A rendszert bírálók szerint azonban Kaczyńskiék győzelme nem más, mint egy újabb lépés a diktatúra irányába.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/f959c8cb71e831066b38ac15200e3733.png" /></p>
<p><small><em>A Szejm összetétele a választások után<br /> </em>Forrás: europeelects.eu</small></p>
<p>A PiS újraválasztása azonban túlmutat a lengyel határokon. Mint ahogyan a történelem folyamán mindig is, úgy napjainkban is nagyon fontos Magyarország számára mindaz, ami Lengyelországban történik. Különösen igaz ez a 2015 óta tartó időszakra, ekkor került ugyanis hatalomra a Jog és Igazságosság párt. A PiS és a Fidesz által vallott nézetek, elvek és a kormányzási módszerek számtalan hasonlóságot mutatnak. Mindkét párt populista és az illiberális demokrácia kiépítésén munkálkodik saját hazájában, illetve az Európai Unióban is a szuverenista álláspontot képviselik. Ebből adódóan Orbán Viktornak és a Fidesznek Kaczyński pártja mindig is fontos partnere lesz a nemzetközi politikában.</p>
<p>A Fidesz részéről is megfigyelhetőek a V4-es együttműködés elmélyítésére irányuló törekvések. Elég, ha csupán a menekültpolitikában képviselt közös álláspontra tekintünk. A V4 erősödésének kulcsa azonban Lengyelország. A négy állam közül ez az egyetlen, amely rendelkezik akkora gazdasági potenciállal, hogy hatékony érdekérvényesítésre legyen képes. Mindemellett a népesség, a terület és természeti erőforrások is ezt a fajta lengyel vezető szerepet erősítik.</p>
<p>Szakértők szerint Lengyelország – hasonlóan Magyarországhoz – Közép-Európában látja az Európai Unió jövőjét. Ennek az elgondolásnak a leképeződése az is, hogy a 2004 és az ezután csatlakozott keleti országok (a posztszovjet térség államai) minél szorosabb együttműködését kívánja elérni, hogy ezáltal idővel a nyugati országok egyenrangú tárgyalópartnereivé válhassanak. Az EU posztszovjet térségének államainak együttműködésében a vezető szerep természetesen a lengyeleké lenne, már csak azért is, mert az egész térségben Lengyelország rendelkezik a legnagyobb erővel. E célt többek között a már említett szorosabb, mélyebb V4-es együttműködés, illetve a nemrég létrehozott Három Tenger Kezdeményezés útján látja megvalósíthatónak. Ez utóbbi olyan államokat is szorosabban kapcsolna be az Európai Unió gazdasági folyamataiba, fejlesztéseibe (elsősorban közlekedésfejlesztés, energiagazdaság), mint például Bulgária, Észtország, vagy épp Horvátország. A határozottabb Közép-Európa-politika is ezt a célt szolgálja. Lengyelország fokozottabb EU-n belüli szerepvállalását erősítheti a Brexit is, tekintve, hogy ennek bekövetkezte esetén a lengyelek tudhatnák magukénak az Unió területileg 4. legnagyobb államát. Így már pusztán népességi adatokat figyelembe véve óhatatlanul keletebbre tolódik az EU súlypontja.</p>
<p>Hogy mit várhatunk az újraválasztott PiS által rányított Lengyelországtól, még nem tudni. Belpolitikai téren folytatódni fog a korábban megkezdett jóléti állam kiépítése, illetve az egyház szerepének növekedése. Egyesek szerint ebben az időszakban Kaczyńskiék befejezhetik az illiberális forradalmat. Ami a külpolitikát illeti, úgy tűnik, hogy alapvetően nem fog változni, csupán az utóbbi években kijelölt irányban halad tovább, tehát a V4-es együttműködés mélyítése és a markánsabb Közép-Európa-politika felé.</p>
<p>Dombi Máté</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F11%2F08%2Fmerre_tovabb_lengyelorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F11%2F08%2Fmerre_tovabb_lengyelorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F11%2F08%2Fmerre_tovabb_lengyelorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Merre tovább, Lengyelország?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/11/08/merre_tovabb_lengyelorszag#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/15297568" border="0" /></a><br /></p>
lengyelország
kaczynski
v4
visegrádi_négyek
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bb1a93d9e64762cc2b467b90dad9ceb7.png
https://diplomaci.blog.hu/2019/10/14/iran_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_2_resz
Irán helye a közel-keleti sakkjátszmában (2. rész)
2019-10-14T15:52:55+02:00
2019-10-14T15:52:55+02:00
Németh Olivér
https://blog.hu/user/1479646
<p>Az első cikkben bemutattuk, hogyan vált Irán a Közel-Kelet egyik meghatározó hatalmává, illetve miért nem túlzottan népszerű az országban az USA. Ez a rész a jelenlegi iráni külpolitikát és ambíciókat térképezi fel, mik az okai és a célja a sajtóban komoly visszhangot keltett akcióknak, és hogy alakul Irán az Egyesült Államokkal és az arab államokkal fennálló kapcsolata.</p>
<p><strong>Donald Trump színre lép</strong></p>
<p>Az átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) aláírása és életbe lépése után az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió országai fokozatosan kezdték feloldani az Irán elleni szankciókat, mivel úgy nézett ki, hogy a megállapodás működik. Ugyan nem volt teljesen zökkenőmentes az együttműködés, de Irán visszafogta az urániumdúsítást és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vizsgálói is beléphettek az iráni létesítményekbe, és pozitív visszajelzéseket adtak.</p>
<p>A helyzet megváltozása borítékolható volt, amikor 2016-ban Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok elnökévé. A kampányban Trump nagyon gyakran bírálta az Obama-adminisztráció által tető alá hozott egyezményt, ráadásul a Republikánus Pártban is inkább az erőteljes fellépést, mintsem a megbékélést szorgalmazták. Attól tartottak ugyanis, hogy a JCPOA lehetőséget ad Irán számára, hogy titokban tovább vihesse az atomprogramját szankciók nélkül. Ez végül – kisebb huzavona után – 2018 májusában történt meg, ekkor jelentette be Donald Trump, hogy az Egyesült Államok visszalép a megállapodástól. Ez azt jelentette, hogy az USA újra kivetette a gazdasági szankciókat Iránra, ráadásul, hogy még inkább gúzsba kösse a perzsa államot, az USA minden olyan vállalatot is kitilt a piacáról, amelyek Iránnal kereskednek, így biztosítva, hogy még kevesebb lehetősége legyen az országnak elérni a világpiacot.</p>
<p>A döntés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy pár nappal előtte az izraeli miniszterelnök a hírszerzés által megszerzett anyagokra hivatkozva bejelentette, hogy Irán a megállapodás ellenére titokban folytatta tovább atomprogramját. Az IAEA szerint azonban Irán betartotta az egyezményben foglaltakat, ők nem találtak ennek az ellenkezőjére bizonyítékot. Az amerikai lépést az európai országok sem támogatták. Nyilvánvaló gazdasági érdekeik mellett a legerősebb érvet az játszotta, hogy az akkori és jelenlegi anarchikus közel-keleti helyzetben Irán egy stabil pont, amelyet nem kellene megrogyasztani.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/dt_nuclear_deal.jpg" alt="dt_nuclear_deal.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em><small>Donald Trump amerikai elnök az iráni atomalku felmondásának aláírásakor; forrás: Vox.com</small></em></p>
<p>Az atomalku azonban továbbra is él, habár fokozatosan bedőlni látszik. Ugyan Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország még támogatja, az amerikai szankciókra válaszul 2019 májusában Irán bejelentette, hogy fokozatosan folytatja az urániumdúsítást, ha az Egyesült Államok nem oldja fel a szankciókat. Ezt természetesen az USA nem tette meg, sőt, további, még súlyosabb korlátozásokat léptetett érvénybe. Közben Európa a megegyezést szorgalmazza, amit mi sem mutat jobban, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök meghívta az augusztus végi G7-csúcsra az iráni külügyminisztert, majd Trumpot is rávette egy pozitív hangvételű nyilatkozatra.</p>
<p>Kérdés, hogy mekkora ennek a valós esélye? A JCPOA-hez való amerikai visszatérésnek, legalábbis amíg Trump az elnök, körülbelül nulla. Amire talán nagyobb a valószínűség, az az, hogy Trump egy külön deal-t ütne nyélbe Iránnal, aminek esetén a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. Donald Trump ugyanis szereti a nagy bejelentéseket, a formaságokat, illetve szeretné azt kommunikálni, hogy ő az, aki megoldotta az iráni helyzetet. Ezt látjuk a kínai kereskedelmi háborúnál és az Észak-Koreával való csörte során is, ráadásul szüksége lenne még egy nagy külpolitikai dobásra a választási kampányban, amire egy Iránnal való megállapodás tökéletes lenne.</p>
<p>A helyzet jelenlegi állása viszont nem nagyon vetíti előre a megegyezést. A nyár folyamán Irán tankerhajókat foglalt el és robbantott fel (ugyanakkor senki sem vesztette életét), amerikai drónt lőtt le, illetve nemrég rakétatámadást indított a legnagyobb szaúd-arábiai olajfinomító ellen. Cserébe az USA katonákat telepít Szaúd-Arábiába, és júliusban Trump pár perccel a drón lelövésére indítandó amerikai ellencsapás megindítása előtt fújta le azt. Azonban a szituációt tovább bonyolítja, hogy két hete az iráni elnök, Hasszán Roháni bejelentette, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdeményezett, és hajlandó lett volna feloldani a szankciókat, ebbe azonban Irán nem ment bele. Trump részéről pedig a megegyezés felé tett első lépésnek tekinthető, hogy menesztette John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadót, aki az Iránnal szembeni katonai fellépés egyik fő szorgalmazója volt a kormányban.</p>
<p>De miért keménykedik ennyire Irán, ha tudja, hogy a gazdasága borzasztóan megsínyli a szankciókat? Valószínűleg egyrészt az időt húzzák, másrészt pedig a közvéleményt akarják annyira felpörgetni, hogy Trumpnak is megérje egy megegyezést összehozni. Látták ugyanis, hogy amikor Észak-Korea tesztelte a rakétáit, Trump gyorsan belement egy személyes találkozóba Kim Dzsongunnal, mivel a magát kiváló üzletembernek és tárgyalónak tartó Trump szereti a szemtől-szembe történő megbeszéléseket. A rakétatesztek iráni megfelelői a tankerhajók és olajfinomítók elleni támadások. Az időhúzás pedig egy jó taktika, hiszen az amerikai elnöknek az újraválasztása miatt záros határidőn belül szüksége van a megállapodásra, így jobb feltételeket lehet kiharcolni iráni részről.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/drone-strike-saudi-arabia_time.jpg" alt="drone-strike-saudi-arabia_time.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em><small>Az égő szaúd-arábiai olajtornyok füstje a támadás után; forrás: Time.com</small></em></p>
<p><strong>Versengés Szaúd-Arábiával</strong></p>
<p>Az iráni külpolitika másik fontos szempontja a közel-keleti térség feletti dominanciára törekvés. Ebben a legnagyobb ellenfele a szunnita Szaúd-Arábia, ezért a két állam kapcsolatában komoly hangsúlyt kapnak a vallási-ideológiai elemek, a szunnita-síita ellentét is. Szaúd-Arábia mögött ott áll az összes Öböl-monarchia (kivéve Katar), és az Egyesült Államok is, amely számára az ország nagyon fontos olajforrás, illetve piac is a fegyverek terén. Irán viszont csak az utóbbi évekre tudott összehozni egy olyan szövetségi rendszert, ami komolyabb ellenpólust képezhet.</p>
<p>Egyrészt, Irán pénzügyileg és némely esetekben katonailag (Forradalmi Gárda, kiképzőtisztek) benne volt a szíriai polgárháborúban és az iraki Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban is. Erre mindkét esetben a szövetségek kialakítása volt az indok: Irakban síita többségű a társadalom, és Irán sem szeretne egy újabb nyolcéves háborút egy agresszív szomszéddal, és az elmúlt évek anarchikus állapotai kiváló lehetőséget teremtettek befolyása növelésére. Szíriában Iránnak és Oroszországnak sikerült megmentenie Bassár el-Aszad rezsimjét a bukástól, olyannyira, hogy mára a rezsimpárti erők állnak győzelemre. Ez nagyban köszönhető az Irán által odavitt és kiképzett milíciáknak, akikre Aszad hadserege támaszkodik. Az előző cikkben már megemlítettük a libanoni Hezbollahot, amelyet szintén a perzsa állam támogat. Iráni jelenlét megfigyelhető még Afganisztánban és Pakisztánban is.</p>
<p>Irán és Szaúd-Arábia között még nem került sor közvetlen háborúra, inkább a kliensháborúk (proxy wars) dúlnak. Ennek két ékes példája a szíriai és a jemeni polgárháború. Szíriában Aszad rezsimjét az irániak, a lázadókat az Öböl-monarchiák és Törökország támogatja, Jemenben Szaúd-Arábia közvetlenül támogatja a rezsimet, légicsapásokat hajt végre, míg Irán indirektebb módon, inkább pénzügyileg és kiképzéssel áll a lázadók mögött. Ez utóbbi esetben Szaúd-Arábiának nem kevés pénzbe kerül háború, ami egyelőre közel sincs a végső rendezéshez, ennyiben tehát Irán áll jobban.</p>
<p><strong>Mit hoz a jövő?</strong></p>
<p>Az elmúlt napok új fejleményeket hoztak a közel-keleti helyzetbe: egyrészt Donald Trump utasítására az Egyesült Államok kivonta csapatait Észak-Szíriából, ami azt eredményezte, hogy Törökország szabad kezet kapott a szíriai kurd területek elleni offenzívára. Ez iráni szempontból egyrészt azért pozitív fejlemény, mert megszűnik az amerikai légi ellenőrzés Szíria felett, másrészt viszont nyilván nem szívesen látják, ahogy Törökország megerősödik. Ez az oka annak, hogy Irán a török támadás hírére hadgyakorlatba kezdett. A másik érdekes történés, hogy rakétatámadás ért a Vörös-tengeren egy iráni tartályhajót, ami az első hírek szerint valószínűleg egy szaúd-arábiai válaszlépés az iráni akciókra. Hogy ennek mi lesz a következménye, az most egyelőre még nem látszik. Mindkét fél hangoztatta a sajtóban, hogy készen állnak a háborúra, de nyilván mindketten szívesen elkerülnék azt, ha lehet. Mindezt figyelembe véve ember legyen a talpán, aki megjósolja, mit hoz a jövőben ez a szituáció.</p>
<p>Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F10%2F14%2Firan_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_2_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F10%2F14%2Firan_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_2_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F10%2F14%2Firan_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_2_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Irán helye a közel-keleti sakkjátszmában (2. rész)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/10/14/iran_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_2_resz#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/15222480" border="0" /></a><br /></p>
donald_trump
közel_kelet
irán
egyesült_államok
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/dt_nuclear_deal.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/10/06/iran_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_1_resz
Irán helye a közel-keleti sakkjátszmában (1. rész)
2019-10-06T16:19:07+02:00
2019-10-06T16:19:07+02:00
Németh Olivér
https://blog.hu/user/1479646
<p>Az elmúlt egy-két hónapban sokat lehetett olvasni a hazai és a nemzetközi médiában egyaránt az Irán által végrehajtott tankerhajó-lefoglalásokról és legutóbb szaúd-arábiai olajkitermelő helyszínek elleni támadásokról. Fontos kérdés, hogy mi áll ezen cselekmények hátterében, miért követi el őket a perzsa állam? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ lehessen adni, először azt kell felvázolni, hogyan alakult ki a jelenlegi közel-keleti szituáció, illetve hogyan vált Irán a térség számottevő hatalmává. Ezen cikk Irán történelmét dolgozza fel 2015-ig, hátteret biztosítva a második résznek, ami majd elemezni fogja a térségbeli hatalmak, illetve az Egyesült Államok lépéseit, és azt, hogy mi ennek a játszmának a célja, és milyen kifutásai várhatók.</p>
<p>Célszerű egy kicsit visszamenni a történelemben, hogy megértsük, hogyan került Irán erős pozícióba a Közel-Keleten, illetve honnan ered az ország USA-ellenessége. 1951-ben Mohamed Moszadeket nevezte ki a sah (Mohamed Reza Pahlavi) miniszterelnökké, aki bejelentette, hogy államosítja az ország kőolajkészleteit és a kitermelést. Egészen addig ezek főként angol és amerikai kézben voltak, így érthető, hogy a két állam nem rajongott annyira az ötletért. Valószínűleg Nagy-Britannia és az USA titkosszolgálatai szervezték meg 1953-ban az iráni államcsínyt, ami a népszerű Moszadeket eltávolította a hatalomból. Ez a lépés alapozta meg azt, hogy az 1979-es forradalom után az Egyesült Államok vált Irán legfőbb ellenségévé, „a Sátán országává”, ahogy az iráni vezetők hivatkozni szoktak rá. Nem ritkák az olyan események, ahol amerikai és izraeli zászlókat, illetve a mindenkori amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök képeit égetik. 1953 után a sah rendszere azonban egyre inkább Amerika-barát külpolitikát folytatott, ami a rezsim diktatórikus, elnyomó jellegével és az 1973-as olajárrobbanást követő elszabaduló inflációval együtt a robbanás szélére sodorta a társadalmat.</p>
<p>Ezen tényezők következtében 1979-ben kitört az iráni forradalom, ami elsodorta a sah rendszerét, majd – némi belharc után – kikiáltották a teokratikus köztársaságot, amelynek az élén Ruholláh Khomeini ajatollah (síita vallási vezető) állt. Az Iráni Iszlám Köztársaság felépítéséről röviden annyit, hogy alapvetően két hatalmi centrum van: a legfőbb vallási vezető, akit a Szakértők Gyűlése választ, és az elnök, akit közvetlenül választanak meg. A legfőbb vallási vezető, mivel egy teokratikus államról beszélünk, rendkívül komoly formális és informális hatalommal bír, széleskörű jogosítványai vannak az ország működése terén, illetve a síita egyház támogatását is értelemszerűen bírja. Az elnök jogosultságai ennél jóval szűkebbek, ráadásul megválasztását követően a legfőbb vallási vezetőnek is el kell őt fogadnia a tisztségében, mégis egy bizonyos mértékű hatalmi ellenpontot képezhet, mivel az elnök felhatalmazása közvetlenül a néptől ered, így ha a legfőbb vallási vezető egy népszerű elnököt menesztene, azzal garantáltan kivívná a népharagot – ezt pedig egy diktatúra nem engedheti meg magának.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/c2d6cdb37bb0e6768ec774fef14da393.png" /></p>
<p><small><em>Ruholláh Khomeini ajatollah; forrás: www.mult-kor.hu</em></small></p>
<p>A forradalom után közvetlenül, 1980-ban a Száddám Husszein vezette Irak megtámadta Iránt, aminek egy 8 éven át tartó háború lett a következménye, amelyben végül egyik fél sem nyert semmit. Ezt követően az 1990-es és a 2000-es években Irán egy jó gazdasági növekedést produkált, ráadásul az olajbevételekből mesterségesen alacsonyan tartotta az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek árait, amivel a rendszer megnyerte magának a tömegeket is, akik így hajlandóak voltak szemet hunyni a valós demokrácia hiánya és az emberi jogok szisztematikus megsértése felett.</p>
<p>A 2000-es években Irán egyre inkább úgy lépett fel, mint a Szaúd-Arábia vezette szunnita tömb síita ellenpontja, és egyre nagyobb befolyást épített ki a térségben. Száddám Husszein bukása után az iraki anarchikus állapotokban megerősítette az ország lakosságának többségét adó síitákat, akik mostanra egyértelműen Irak első számú erőjévé és Irán szövetségesévé váltak. Már az 1980-as években elkezdte támogatni Irán a libanoni Hezbollahot, amely nagyon komoly erőt képvisel a Földközi-tenger mentén, és képes fenyegetni Izraelt is. Emellett Irán – Oroszország mellett – az egyik legfőbb támogatója Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének is, és az iráni Forradalmi Gárda nagy erőkkel támogatta Aszadot a szíriai polgárháborúban, amelyben győzelmet is arattak. Ezeken kívül Irán jelen van a jemeni konfliktusban, a Szaúd-Arábia által segített szunnita rezsim ellen lázadó húszikat támogatva, illetve tőle nyugatra Afganisztánban és Pakisztánban is.</p>
<p>A közel-keleti hatalmi viszonyok bemutatásakor nem lehet szó nélkül elmenni Izrael és Irán viszonya mellett. Irán deklarált célja a zsidó állam eltüntetése a térképről, és bár ez nyílt háborúba még nem fordult, Irán nagy erőkkel támogatja a Hezbollahot és a palesztinokat, akik gyakran indítanak rakétatámadásokat és követnek el robbantásos merényleteket az országban. Izrael cserébe (aktív vagy hallgatólagos amerikai támogatással) kibertámadásokat indít Irán ellen – ennek az egyik legnagyobb figyelmet kapott példája a Stuxnet féregvírus volt, ami 2010-ben tönkretette az iráni urándúsító-kapacitás 20%-át. És még egy fontos tényező a képletben: Izrael, még ha ezt hivatalosan nem is ismeri el, rendelkezik atomfegyverekkel, ami hatalmas fenyegetést jelent Iránra nézve; így nem is olyan meglepő, hogy a perzsa állam is megpróbál szert tenni nukleáris csapásmérő képességre.</p>
<p>Az iráni atomprogram az iráni-iraki háború után kezdett bele a hadászati célra is felhasználható urániumdúsításba, amihez Kína, Pakisztán és Oroszország nyújtott támogatást; ez 2003-ig feltűnésmentesen zajlott. Ebben az évben Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vizsgálatot tartott iráni létesítményekben, és jelezték a nemzetközi közösség számára, hogy fennáll a veszélye egy iráni atomfegyver kifejlesztésének. 2003 és 2009 között Irán tárgyalásokat folytatott Németországgal, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal (EU-3), illetve 2006 után az ENSZ Biztonsági Tanács 5 állandó tagjával és Németországgal (P5+1) az urándúsítás visszafogásáról, sikertelenül. Ennek következtében 2010 és 2012 között először az ENSZ BT, majd utána egyoldalúan az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió szigorú szankciókat vezetett be Iránnal szemben, amivel arra akarta rákényszeríteni, hogy a nemzetközi atomenergia-felhasználásról szóló egyezményeket betartsa.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/908bbaae5f7fb2768dd2c24056feb241.png" /></p>
<p><small><em>A JCPOA-t aláíró országok külügyminiszterei és az Európai Unió külügyi főképviselője az egyezmény ratifikációjakor; forrás: en.wikipedia.org</em></small></p>
<p>Ez az olajexportból nagy bevételeket szerző Iránnak hatalmas érvágás volt, a gazdasága nagyon megszenvedte a szankciókat, és ezzel végül a célt sikerült elérni: 2013-ban Hasszán Roháni lett az ország miniszterelnöke, aki tárgyalásokba kezdett a P5+1 formációval. A néhány évvel azelőtti megbeszélésekkel ellentétben azonban most sikerült eredményt elérni: az átfogó közös cselekvési tervet (JCPOA) 2015. július 14-én írták alá: eszerint Irán felhagy a hadászati célra is felhasználható atomprogramjával és urándúsítással, amit az IAEA felügyel, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan visszavonja a szankciókat.</p>
<p>A második részben bemutatjuk az amerikai-iráni kapcsolatok elmérgesedését, mi lett a hatása a Donald Trump által újra bevezetett szankcióknak, illetve azt, hogy Irán mit remél elérni a fegyveres akciókkal.</p>
<p>Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F10%2F06%2Firan_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_1_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F10%2F06%2Firan_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_1_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F10%2F06%2Firan_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_1_resz%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Irán helye a közel-keleti sakkjátszmában (1. rész)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/10/06/iran_helye_a_kozel-keleti_sakkjatszmaban_1_resz#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/15201662" border="0" /></a><br /></p>
donald_trump
közel_kelet
irán
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/c2d6cdb37bb0e6768ec774fef14da393.png
https://diplomaci.blog.hu/2019/05/12/bosznia-hercegovina_politikai_helyzet_es_az_euroatlanti_integracio_eselyei
Bosznia-Hercegovina: politikai helyzet és az euroatlanti integráció esélyei
2019-05-12T23:54:29+02:00
2019-05-12T23:54:29+02:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">A nyugat-balkáni országok európai uniós és NATO-integrációja egy sok vitát kiváltó téma, ami Magyarország számára már csak a földrajzi közelség miatt is egy magas prioritású kérdés. A térség azonban tele van nemzetiségi ellentétekkel, amelyeket nagyon nehéz feloldani. Az egész problémahalmazt kiválóan mutatja be Bosznia-Hercegovina: majdnem 25 évvel a délszláv háború borzalmai után az ország még mindig megosztott az etnikai vonalak mentén, ráadásul a politikai berendezkedés konzerválja ezt a helyzetet, a döntéshozatal pedig borzalmasan körülményes, ami jelentősen megnehezíti a fent említett két célkitűzést.</p>
<p style="text-align: justify;">1992 és 1995 között zajlott a délszláv háború boszniai szakasza, ami hatalmas pusztítást és emberi ésszel felfoghatatlan szenvedést hozott az ország számára. A háborút a bosnyákok, a boszniai horvátok (Horvátország támogatásával) és a boszniai szerbek (Belgrád támogatásával) vívták, amelyben összesen 100 ezer ember, többségében bosnyákok veszítették életüket. Mindhárom nemzetiség jelentős atrocitásokat követett el a másik kettő ellen, ami a mai napig nyomot hagyott a lakosságban.</p>
<p style="text-align: justify;">1995-ben hathatós nemzetközi nyomásra a felek megkötötték a daytoni egyezményt, ami megkísérelt stabilitást hozni az országba. Maga az egyezmény melléklete tartalmazza a mai napig Bosznia-Hercegovina alkotmányát, amiben rengeteg biztosítékot építettek a három államalkotó nemzetiség egyensúlyának garantálására. Bár az egyezményt ideiglenesnek szánták, egészen máig nem sikerült egy új alkotmányt elfogadni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bosznia_1.jpg" alt="bosznia_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Szarajevó látképe; forrás: www.balkangreenenergynews.com</em></p>
<p style="text-align: justify;">A daytoni egyezmény által létrehozott berendezkedés egy igazi alkotmányjogi kuriózum: az országban a három nemzetiség mindegyike választ egy-egy főt a három tagú államfői testületbe, ahol általában egyhangú döntésre van szükség. Az országos parlament mellett megvan a saját parlamentje minden egyes kantonnak a Bosznia-hercegovinai Föderációban, ami a bosnyákok és a horvátok lakta része az országnak, és emellett a Republika Srpska-nak, ami az ország autonóm szerb fele, is van egy saját törvényhozása. Minden egyes kantonnak megvan a saját kormánya, saját miniszterelnökkel és kormánnyal, ráadásul az önkormányzatoknak is erős jogaik vannak. Már önmagában ez nehézzé tenné a döntéshozatalt, ehhez azonban még hozzájön az, hogy bármelyik nemzetiségnek van vétójoga ebben a rendszerben: ha úgy vélik, hogy az adott döntés komolyan sérti az ő nemzeti érdeküket, meggátolhatják annak elfogadását. És jelentős döntéseknél, nemzetközi szerződéseknél ez a vétójog a legkisebb szinten is megvan, tehát bármelyik kanton bármelyik nemzetisége hivatkozhat a nemzeti érdekre, és ebben az esetben az egész eljárás kezdődhet elölről.</p>
<p style="text-align: justify;">Bár a daytoni egyezmény valóban véget vetett a háborúnak, a fent ismertetett bonyolult kormányzati rendszer konzerválja az ország megosztottságát. Ahhoz pedig, hogy ezen változtatni lehessen, a három fél teljes összhangjára lenne szükség. A békefolyamat pedig még korántsem ért véget: 25 évvel később még mindig élénken élnek a háború borzalmai az emberekben, és bár nincsenek már fegyveres konfliktusok a nemzetiségek között, még messze nem annyira stabil a helyzet, hogy ki lehessen vonni a nagyszámú külföldi haderőt az országból.</p>
<p style="text-align: justify;">A rendszer fonákságai a 2018 októberi választásokon is előjöttek, amikor a jelöltek a gazdasági-társadalmi problémák helyett inkább a nacionalista szólamokra helyezték a hangsúlyt. Mivel mindegyik nemzetiség saját elnököt választ, a jelölteknek elegendő meggyőzni a saját népcsoportjukat, amit pedig a legkönnyebben a nacionalista érzelmekre ható retorikával lehet megtenni. Ez a folyamat pedig szintén nem vezet hosszabb távon a megbékélés felé.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bosznia2.jpg" alt="bosznia2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p><em>A jelenlegi három boszniai elnök, balról jobbra: Željko Komšić (horvát), Milorad Dodik (szerb) és Šefik Džaferović (bosnyák); forrás: www.arabnews.com</em></p>
<p style="text-align: justify;">Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációs esélyei sem túlzottan rózsásak. Ugyan az Európai Unió egyik deklarált célja az integráció folytatása a térségben, Bosznia áll az egyik legrosszabbul a környező országok közül. Koszovó mellett az egyetlen olyan ország, amely még tagjelölti státusszal sem rendelkezik. Ennek az oka egyrészt a boszniai politikai helyzet, a korrupció, a jogállamisági problémák, az ország működésképtelensége, stb., másrészt pedig a politikai akarat hiánya. Amíg a bosnyák és a horvát fél szeretne csatlakozni az EU-hoz, a szerb fél mindenben Szerbia politikájához köti magát, annyira, hogy a boszniai szerb elnök meglehetősen gyakran látogat Belgrádba. Éppen ezért a csatlakozási tárgyalások elég lassan haladnak: 2016 decemberében kaptak egy 3200 kérdést tartalmazó dokumentumot az Európai Bizottságtól, amire – pont a politikai viták miatt – csak 2018 februárjában adott választ a boszniai kormány. 2018 júniusában 655 kiegészítő kérdést küldött a Bizottság, amire 2019 márciusában küldte meg a választ Bosznia. Jelenleg a Bizottság értékeli a válaszokat, és ha pozitív elbírálást kap az ország, akkor hivatalosan is tagjelöltté válhat.</p>
<p style="text-align: justify;">A NATO-hoz való csatlakozás még kevesebb eséllyel kecsegtet. Amíg Montenegró nemrég tagja lett a szervezetnek, Észak-Macedónia pedig a Görögországgal való megállapodás és a belpolitikai fordulat (az oroszbarát Gruevszki helyére az EU felé húzó Zoran Zaev került) után jó esélyekkel pályázik a tagságra, Bosznia-Hercegovina esetében ez a szerb befolyás miatt jelenleg teljesen kizárt. Szerbiában ugyanis hatalmas az elutasítottsága a NATO-nak, miután az az 1999-ben kezdődő koszovói háborúban szétbombázta az országot.</p>
<p style="text-align: justify;">A kialakult helyzeten és a rendszeren nagyon nehéz tehát változtatni, hiszen nagyon sok érdeket kell figyelembe venni, megoldás pedig nem nagyon van a láthatáron. Ráadásul az elitnek is inkább érdeke a jelenlegi status quo fenntartása, amivel relatíve könnyedén hatalmon tudnak maradni. Eközben pedig a növekedés alacsony, a munkanélküliség magas, a szürkegazdaság aránya 25% a GDP-hez képest.</p>
<p style="text-align: right;"> Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F05%2F12%2Fbosznia-hercegovina_politikai_helyzet_es_az_euroatlanti_integracio_eselyei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F05%2F12%2Fbosznia-hercegovina_politikai_helyzet_es_az_euroatlanti_integracio_eselyei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F05%2F12%2Fbosznia-hercegovina_politikai_helyzet_es_az_euroatlanti_integracio_eselyei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bosznia-Hercegovina: politikai helyzet és az euroatlanti integráció esélyei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/05/12/bosznia-hercegovina_politikai_helyzet_es_az_euroatlanti_integracio_eselyei#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14822876" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bosznia_1.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/04/11/a_kinai_tarsadalmi_kreditrendszer
A kínai társadalmi kreditrendszer
2019-04-11T21:57:50+02:00
2019-04-11T21:57:50+02:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;"><em>A tanulmány célja nem a véleményalkotás, illetve a kínai társadalmi kreditrendszer pozitív vagy negatív megítélése, inkább annak megértése és a kínai társadalom vizsgálata közép-európai szemmel.</em></p>
<p style="text-align: justify;"> 2014. június 14-én a Kínai Népköztársaság Államtanácsa közzétett egy dokumentumot <em>Tervkörvonalazás egy társadalmi kreditrendszer kivitelezésére (2014–2020)</em> címmel, melyet Rogier Creemers kínai internetjoggal foglalkozó holland jogász fordított le angolra és <a href="https://chinacopyrightandmedia.wordpress.com/2014/06/14/planning-outline-for-the-construction-of-a-social-credit-system-2014-2020/">publikálta a weboldalán</a>. A dokumentumban az szerepel, hogy a társadalmi kreditrendszert 2020-ra kívánják létrehozni, melybe minden kínai állampolgárnak, illetve Kínában működő üzletnek <a href="https://chinacopyrightandmedia.wordpress.com/2014/06/14/planning-outline-for-the-construction-of-a-social-credit-system-2014-2020/">kötelező lesz belépnie</a>. A terv szerint a kreditrendszer bevezetése során minden kínai állampolgárhoz és Kínában működő üzlethez egy kreditérték lesz rendelve, amit a kormány által gyűjtött adatok alapján fognak meghatározni.</p>
<p style="text-align: justify;"> Az Államtanács a kreditrendszer négy fő fókuszterületét a következőkben állapította meg: <em>őszinteség a kormányzati ügyekben</em> (政务诚信), <em>üzleti becsületesség</em> (商务诚信), <em>társadalmi becsületesség</em> (社会诚信) és <em>igazságügyi hitelesség</em> (司法公信). A média főként a kreditrendszer kínai állampolgárokra és <a href="https://www.bbc.com/news/world-asia-china-34592186">társadalomra gyakorolt</a> <a href="https://www.businessinsider.com/china-social-credit-system-things-you-can-do-wrong-and-punishments-2018-4">hatásaival</a> <a href="https://foreignpolicy.com/2017/05/24/chinese-citizens-want-the-government-to-rank-them/">foglalkozik</a>, ami a <em>társadalmi becsületesség</em> kategóriába esik, viszont a kínai kormány szeretné a rendszert <a href="https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf">minden Kínában működő üzletre is kiterjeszteni</a>, ezzel növelve a megbízhatóságot.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/1kin.jpg" alt="1kin.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Társadalmi kreditpontok (forrás: Kevin Hong, </em><a href="https://www.wired.co.uk/article/china-social-credit-system-explained"><em>https://www.wired.co.uk/article/china-social-credit-system-explained</em></a><em>)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A társadalmi kreditrendszer <a href="https://docs.house.gov/meetings/FA/FA18/20180711/108531/HHRG-115-FA18-20180711-SD001.pdf">nem egy új keletű találmány</a>, ugyanis a Kínai Kommunista Párt az 1949-es hatalomra kerülés óta kísérletezett a társadalmi ellenőrzés formáival, igaz Kína önrendelkezési hagyománya a Song-dinasztiáig nyúlik vissza. A Song-dinasztia alatt vezették be azt a hálózati megfigyelési rendszert, amelynek során 25 háztartásonként egy 5 fős csoport ellenőrzött, és a csoport felhatalmazással bírt, hogy letartóztassa a bűnözőket. A különbség a ma kialakulóban lévő kreditrendszer és a korábbi erőfeszítések között abban áll, hogy míg az előbbi már egyénekre összpontosít, addig korábban (még a 20. században is) főként csoportokat vizsgáltak.</p>
<p style="text-align: justify;"> Zhang Lifan (kínai író, történész) <a href="https://docs.house.gov/meetings/FA/FA18/20180711/108531/HHRG-115-FA18-20180711-SD001.pdf">állítása szerint</a>, a kínai társadalomból hiányzik a bizalom. Ugyanis az emberek gyakran kerülhetnek bajba, annak ellenére, hogy nem követtek el törvénytelenséget. Zhang szerint ez a szorongás, aggodalom a kínai kulturális forradalomból (1966-1976) vezethető le, ahol barátok és családtagok fordultak egymással szembe és több millió kínai halt meg. Így a társadalmi kreditrendszer fő célja abban is állhat, hogy a rendszer segítségével a kínai emberek újra meg tudjanak bízni egymásban.</p>
<p> Ma még nem létezik egyetlen összehangolt társadalmi kreditrendszer. Jelenleg még szabad döntés nyomán lehet csatlakozni a rendszerhez a tesztidőszakban. A projekt kifejlesztésére a kormány nyolc hatalmas magáncégnek adott engedélyt (pl. <em>China Rapid Finance, Sesame Credit, AliPay, Didi Chuxing, Baihe</em>), hogy kidolgozzanak egy-egy kreditrendszert, amelyek közül a legjobbnak ítéltet fogják alkalmazni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/2kin.png" alt="2kin.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Az üzleti döntések befolyásolása a társadalmi kreditpontok alapján (forrás: </em><a href="https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf"><em>https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf</em></a><em>) </em></p>
<p style="text-align: justify;">A kínai társadalmi kreditrendszer egy új, <a href="https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf"><em>big data-alapú</em> eszközkészletet vezet be</a> a piaci szereplők nyomon követésére, értékelésére és viselkedésének irányítására is, a meglévő hitelminősítő mechanizmusoknál átfogóbb módon. Ha sikeresen végrehajtják, a rendszer megerősíti a kínai kormány azon képességét, hogy kifinomult módon érvényesítse és finomítsa a piaci szabályozásokat és az ipari politikákat. A végső cél az önszabályozó mechanizmusok kiépítése az üzleti szabályozásra: a fejlett <em>big data-technológiák</em> alapján a rendszer arra irányul, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és értékelje a vállalatok gazdasági és nem gazdasági jellegű viselkedését, így az automatikusan generált és frissített pontszámok azonnal befolyásolják üzleti lehetőségeiket.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/3kin.png" alt="3kin.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>A top 10 adatszolgáltató a kínai nemzeti kreditinformációk megosztási platform számára (forrás: NDRC 2016)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A tanult és tehetős városi kínaiak túlnyomórészt pozitívan látják a kereskedelmi és kormányzati rendszereket, amelyek a polgárok, a vállalkozások és a társadalmi szervezetek „megbízhatóságát” értékelik. Ahelyett, hogy a megfigyelés eszközének tekintenék őket, úgy gondolnak rájuk, hogy megvédik a fogyasztókat az élelmiszerbotrányoktól vagy a pénzügyi csalásoktól, továbbá ezek segítségével érik el azokat az előnyöket, amelyek a magas társadalmi kreditpontokhoz kapcsolódnak - <a href="https://www.merics.org/en/blog/chinas-social-credit-systems-are-highly-popular-now">számol be Genia Kostka, professzor, sinológus</a>.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/4kin.png" alt="4kin.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>„Ön mennyire fogadja el a társadalmi kreditrendszert?” (forrás: Freie Universität Berlin, </em><a href="https://www.merics.org/en/blog/chinas-social-credit-systems-are-highly-popular-now"><em>https://www.merics.org/en/blog/chinas-social-credit-systems-are-highly-popular-now</em></a><em>)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://jenpan.com/jen_pan/ideology.pdf">Egy tavaly publikált kutatás alapján</a> Jennifer Pan és Yiqing Xu azt veti fel, hogy Kínában a fiatal, jobban képzett, tengerparti városi lakosok a liberális nézetek felé hajlanak és várható, hogy szkeptikusabbak a társadalmi kreditrendszerek kapcsán.</p>
<p style="text-align: justify;"> A társadalmi kreditrendszer azt a kínai elképzelést testesíti meg, hogy egy rendkívül hatékony és ugyanakkor alkalmazkodó gazdaságot hozzon létre politikai vezetés alatt. <a href="https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf">Ha a tervek szerint valósítják meg</a>, a rendszer potenciálisan az informatikai hátterű és <em>big data-alapú </em>piacszabályozás globálisan kifinomult és finomhangolt modellévé válhat. Ez alapjaiban alakítaná át a kínai gazdaságot és biztosítaná a kínai döntéshozók számára azt az eszközt, amelynek segítségével hatékonyan és gyorsan reagálhatnak a jövőbeli társadalmi és környezeti kihívásokra, valamint az új technológiákra és az ipari fejlesztésekre. Kína kormánya várhatóan arra fog törekedni, hogy a társadalmi kreditrendszert használja a legmodernebb technológiákba történő befektetések irányítására és arra, hogy a vállalatokat olyan hasznos viselkedési minták felé kormányozza, ami szociális és környezeti problémák megoldásához vezet. Ez felgyorsíthatja az ugrásszerű folyamatokat, az innovatív üzleti tevékenységeket és a kínai társadalom azon képességét, hogy gyorsan alkalmazkodjon az előre nem látható változásokhoz. Ebben az esetben a nyugati piacgazdaságok viszonylag lassúnak tűnnek majd és nagyon töredezettek lesznek, gyenge megvalósítási kapacitással és a hosszú távú stratégia hiányával. A kínai vezetés jövőképében a liberális piacgazdaságok végül nem tudnak majd versenyezni a kínai egyirányú megközelítéssel.</p>
<p style="text-align: justify;"> Kína elképzelése a gazdasági tevékenységek átfogó irányításáról azonban nagyon ambiciózus. A projekt nem feltétlenül lesz sikeres. Korlátai és gyengeségei miatt a társadalmi kreditrendszer ugyanolyan könnyen eredményezheti a beruházások hatalmas csökkenését, egész iparágak kudarcát, az alacsony innovációs teljesítményt és alacsony kisvállalkozói kezdeményezést. Még nem látható, hogy a kínai megközelítés jobban megfelel-e a 21. századi technológiai, társadalmi és környezeti kihívásoknak. Biztos azonban, hogy a kínai vezetés teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen annak érdekében, hogy az óriási társadalmi kreditrendszer projektje sikeres legyen, <a href="https://www.merics.org/sites/default/files/2017-09/China%20Monitor_39_SOCS_EN.pdf">derül ki a Mercator Intézet tanulmányából</a>.</p>
<p style="text-align: right;">Kovalovszki Kartal</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F04%2F11%2Fa_kinai_tarsadalmi_kreditrendszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F04%2F11%2Fa_kinai_tarsadalmi_kreditrendszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F04%2F11%2Fa_kinai_tarsadalmi_kreditrendszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kínai társadalmi kreditrendszer"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/04/11/a_kinai_tarsadalmi_kreditrendszer#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14759173" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/1kin.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/03/13/kina_az_urben
Kína az űrben
2019-03-13T18:36:53+01:00
2019-03-13T18:36:53+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Az űrbéli képességek fejlesztésének <a href="https://chinapower.csis.org/chinese-space-station/">előnyei rendkívül sokrétűek</a>. A műholdak megkönnyítik a katonai és polgári kommunikációt. Az emberi űrrepülés nemzetközi presztízst biztosít, ugyanakkor lehetőséget jelent a legmodernebb kutatásra is. Az űrben végzett kísérletek számos áttörést eredményeztek, amelyeket az orvosi, környezeti és technológiai kihívások kezelésére használtak fel a Földön. Az USA csaknem hét éve nem tud saját eszközzel űrhajóst küldeni a világűrbe. <a href="http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20180622_kina_nagy_diplomaciai_ugrasa">Kína viszont küldött a közelmúltban</a>, legutóbb 2016 őszén, és előtte három évvel korábban is, legközelebb pedig várhatóan a 2020-as évek elején juttat újra embert az űrbe, az új kínai űrállomás (<em>Chinese Space Station, CSS</em>) első moduljának pályára állítása után. Kína a világ harmadik országa, amely embert juttatott az űrbe.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/tienkung.jpg" alt="tienkung.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>2011. szeptember 9-én lőtték fel a Tienkung -1-et (forrás: AFP)</em></p>
<p>A Tienkung-1-et (Mennyei Palota-1) 2011-ben állították pályára, de 2016 elején a kínai kísérleti űrállomás/űrlabor meghibásodott, és a földi irányítóközpont elvesztette vele a kapcsolatot. Egy ideig szabadon keringett az űrben, mígnem fokozatos süllyedést követően <a href="https://www.bbc.com/news/science-environment-43614408">2018 áprilisában visszatért</a> a Föld légkörébe, és nagyrészt elégett az atmoszférában, míg maradék darabjai a Csendes-óceánba hullottak. Az ENSZ-nek Kína 2017-ben <a href="https://dex.hu/x.php?id=index_tudomany_cikklink&url=http%3A%2F%2Fwww.unoosa.org%2Fres%2Foosadoc%2Fdata%2Fdocuments%2F2017%2Faac_105%2Faac_1051150_0_html%2FAC105_1150E.pdf">jelentette be</a>, hogy már nem működik az állomása, amihez nem fűzött semmilyen bővebb indoklást. 2016 óta a sokkal modernebb utódját, a Tienkung-2-t használják. <a href="https://www.newsweek.com/tiangong-2-chinas-new-space-station-unexpectedly-dives-towards-earth-baffling-994458">Kína nem igazán bánkódott</a> az űrállomás megsemmisülése miatt, ezek ugyanis csak prototípusok, nagyjából akkorák, mint egy busz, és 10 tonnát nyomnak. Arra viszont jó volt a régi űrállomás, hogy a kínai űrhivatal kipróbálhatta, hogy képesek-e egyáltalán egy ilyen összetett feladat megoldására, mint egy űrállomás megépítése és felküldése.<img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/tienkung1.jpg" alt="tienkung1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>A Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) (forrás: The Aerospace Corporation)</em></p>
<p>Az Amerikai Egyesült Államok korábban elutasította Kína kérelmét, hogy részt vegyen a Nemzetközi Űrállomáson (<em>ISS</em>) folyó munkákban, ugyanis az USA nem kívánta vele megosztani technológiáját. Ezért Kína önállóan fogott neki űrállomást építeni. Továbbá <a href="http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20180622_kina_nagy_diplomaciai_ugrasa">az USA azt fontolgatja</a>, hogy 2025-től kiszáll a Nemzetközi Űrállomás finanszírozásából, bár a vita még korántsem tekinthető lezártnak, egyes szenátorok is <a href="http://www.urvilag.hu/article.php?id=7809">ellenzik a kormány tervét</a>. Kínában ennek az ellenkezője tapasztalható, <a href="https://index.hu/tudomany/2017/04/28/2019-ben_urallomast_epit_kina/">Hszi Csin-ping államfő</a> az ország biztonságának megerősítése érdekében elsőbbséget biztosított a kínai űrprogramnak. De az USA előbb vagy utóbb várhatóan befejezi a Nemzetközi Űrállomáson való részvételét. Ez azt jelentheti, hogy a 2020-as évek közepére Kína lehet az egyetlen ország, amelyik űrállomást működtet, megszerezve ezzel a vezető szerepet – ha nem is az egész űrkutatásban, de annak egy fontos szegmensében. Igaz, ehhez még meg kell építenie az űrállomást is.<img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/urallomas.jpg" alt="urallomas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>Az új kínai űrállomás központi moduljának életnagyságú másolata (forrás: Wang Zhao/AFP/Getty Images)</em></p>
<p>Nagy lépés Kínának, hogy már <a href="https://futurism.com/the-byte/china-unveiled-crewed-space-station-tiangong-heavenly-palace">be tudták mutatni</a> az új űrállomás központi moduljának életnagyságú másolatát. A Nemzetközi Űrállomás készülő vetélytársának főmodulja 37 méter hosszú, míg az egész állomás 66-77 tonnát nyom, és a tervek alapján három űrhajóst tud majd befogadni. Így az állomás valamivel <a href="https://chinapower.csis.org/chinese-space-station/">kisebb lesz, mint az ISS</a>. Ennek ellenére a kínai űrállomás fejlesztése kiemelten fontos.<img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/int_osszha.jpg" alt="int_osszha.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>Űrállomások összehasonlítása (forrás: </em><a href="http://www.chinapower.csis.org"><em>www.chinapower.csis.org</em></a><em>) </em></p>
<p><a href="https://24.hu/tudomany/2018/11/08/tienkung-kinai-urallomas/">Kína hatalmas dobásra készül</a>, hiszen több mint 20 éve nem bocsátottak fel moduláris űrállomást. A fedélzeten a szakértők a legújabb technológiákat felhasználva biológiai és mikrogravitációs kísérleteket fognak végrehajtani. Az állomás technikailag Kínához tartozik majd, de a fedélzetére az ENSZ tagjai is küldhetnek űrhajósokat. A tervek alapján az űrállomás építése 2022-ben fejeződik be.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/holdjaro.jpg" alt="holdjaro.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>A holdjáró és keréknyomai a leszállóegységről fényképezve (forrás: CNSA / CLEP)</em></p>
<p>Keith Hayward, a Brit Királyi Repülési Társaság (<em>Royal Aeronautical Society</em>) munkatársa <a href="https://www.bbc.com/news/world-asia-china-46745632">szerint</a> Kínát ugyanazok a motivációk vezérlik, mint amik az USA-t, Oroszországot és másokat is. Véleménye szerint elsőként a katonaságot kell bevonni, ugyanis nélkülük az űrkutatásra szánt összeg fele se gyűlne össze. (Az az ország, amely <a href="https://honvedelem.hu/cikk/12650/mi-all-a-kinai-urkutatas-hattereben">egy rakétával több mesterséges holdat</a> is pályára tud állítani, az képes egy rakétára több robbanófejet is szerelni. Az űrtechnológia ugyanolyan precizitást követel, mint a fegyvergyártás.) Másodsorban az erődemonstráció is fontos cél, hogy Kína bizonyítani tudja, hogy egy olyan erőt képvisel, amivel számolni kell. Végül a világűrben rejlő kiaknázatlan és ismeretlen erőforrások jelentős anyagi haszonnal tudnak járni annak, aki felfedezi ezeket.<img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/csang.jpg" alt="csang.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>A Csang'e-4 leszállóegysége a Holdon, a rover panorámakamerájának fényképén (forrás: CNSA / CLEP)</em></p>
<p>Ebbe a felsorolásba illeszkedik, hogy a kínai Csang'e-4 űrszonda idén <a href="http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20190113_fenykepek_a_holdrol">sima leszállást hajtott végre</a> a Hold túlsó oldalán, ami a Hold kötött keringése miatt a Föld irányából sosem látható. Az űrkutatás eddigi történetében először szállt le ott űrszonda. Továbbá tervben van az is, hogy a Csang'e-5 űrszonda az év vége felé induljon a Holdra, hogy onnan anyagmintát hozzon vissza a Földre.<img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/mars.jpg" alt="mars.jpg" class="imgnotext" /><em>A kínai Mars-szonda a térképen látható két leszállóhely valamelyikére érkezik (forrás: </em><a href="http://www.urvilag.hu"><em>www.urvilag.hu</em></a><em>) </em></p>
<p><a href="http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20180709_kina_bolygokutatasi_tervei">2020-ban indul</a> a tervek alapján Kína első Mars-szondája, a HX–1. Feladatai közé fog tartozni a bolygó topográfiai és geológiai vizsgálata, a felszínt alkotó anyag összetételének mérése, a Mars ionoszférájának, éghajlatának és más környezeti jellemzőinek tanulmányozása, valamint a Mars erőtereinek és belső szerkezetének feltérképezése. A program 2028-ban folytatódhat, amikor a HX–2 szonda elődjéhez hasonló vizsgálatokat végez, de emellett már talajmintát is szándékoznak hozni a vörös bolygóról. 2030 körül pedig a Jupitert és annak Europa holdját vennék célba. <a href="https://chinapower.csis.org/chinese-space-station/">Eközben folytatnák a Hold kutatását</a>, ahol 2030 előtt létrehoznák egy automata kutatóállomás prototípusát, amelyet 2030 után egy végleges, de ugyancsak automata kutatóállomás követne. </p>
<p style="text-align: right;">Kovalovszki Kartal</p>
<ol start="2011">
<li><em></em></li>
</ol>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F03%2F13%2Fkina_az_urben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F03%2F13%2Fkina_az_urben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F03%2F13%2Fkina_az_urben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kína az űrben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/03/13/kina_az_urben#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14686894" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/tienkung.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/03/03/a_francia_gyarmatositas_utoelete_nyugat-afrikaban
A francia gyarmatosítás utóélete Nyugat-Afrikában
2019-03-03T22:59:23+01:00
2019-03-03T22:59:23+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt hónapban erősen megromlottak a francia-olasz kapcsolatok, miután Luigi di Maio olasz miniszterelnök-helyettes, az Öt csillag mozgalom vezetője azzal vádolta Franciaországot, hogy az Afrikából származó migráció egy fő oka azon országok szegénysége, amik francia valutát használnak és kihasználják őket. „Ez egy olyan gyarmati rendszer, amely sosem fejeződött be” – mondta di Maio. Valóban, Franciaország gyarmattartó múltjából adódóan máig szoros kapcsolatot ápol több egykori gyarmatával, és néha nem is teljesen alaptalan az a vád, amit az olasz miniszterelnök-helyettes a franciák fejéhez vágott.</p>
<p style="text-align: justify;">A második világháború után a meggyengült európai hatalmak sorra veszítették el gyarmatbirodalmaikat. Ez a dekolonizációs folyamat néhol véresen (pl. Indokína), néhol kevésbé véresen (pl. Ghána) zajlott, de az 1960-70-es évekre a volt gyarmatok függetlenedtek gyarmattartóiktól. Névlegesen legalábbis. Az újonnan függetlenedett országok jelentős része, főleg Afrikában, ugyanis borzasztóan szegény és fejletlen volt, amit lehetővé tette a fejlettebb államoknak, hogy gazdasági, politikai és kulturális eszközökkel függésben tartsák őket – ezt nevezzük neokolonializmusnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Ebben a folyamatban Franciaország nagyon is komoly szerepet játszott. Miután a politikai folyamatok miatt az 1950-es évek végére a francia nyugat-afrikai gyarmatok elnyerték függetlenségüket, Charles de Gaulle más eszközöket keresett, hogy francia befolyás alatt tartsa őket. A francia állam pénzzel, tanácsadókkal és adott esetben katonai beavatkozásokkal támogatta az újonnan kialakult államok vezetőit, nem riadva vissza a választási csalásoktól, merényletektől, államcsínyektől sem. Ezért cserébe pedig nyersanyag (arany, olaj, uránium például) áramlott Franciaországba és francia vállalatok komoly engedményeket kaptak az afrikai államoktól. Ezt a rendszert hívják Françafrique-nak.</p>
<p style="text-align: justify;">Franciaország nagyon is elkötelezett volt a rendszer fenntartása érdekében – ezt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy 1960 óta több mint 40 katonai intervenciót hajtott végre a francia hadsereg Afrikában. Az 1990-es évek során azonban a megváltozott geopolitikai helyzet és a franciák afrikai machinációit leleplező botrányok új alapokra helyezték Franciaország és a nyugat-afrikai államok kapcsolatát. Továbbra is jelentős befolyással bírnak a franciák ezekben az országokban, de ez már nem a korábbi durva, erőszakos neokolonializmuson alapul.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/macron.jpg" alt="macron.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p><em>Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Alassane Outtara elefántcsontparti elnök Párizsban, 2017. augusztus 31-én; forrás: www.afrique.latribune.fr</em></p>
<p style="text-align: justify;">Jelenleg Franciaország és volt nyugat-afrikai gyarmatai között három olyan kapcsolat van, ami joggal vetheti fel a Luigi di Maio által is megfogalmazott vádat; ezek közül az első a korábban már említett valuta, a CFA frank. A gyarmati rendszer egy utolsó maradványa jelenleg 14 nyugat-afrikai ország hivatalos pénzneme, melynek árfolyama az euróéhoz kötött. Emiatt ezek az országok meglehetősen korlátozott monetáris politikát folytatnak, hiszen az euróra vonatkozó döntéseket az Európai Központi Bank hozza meg. A CFA franknak ez térségbeli más valutákhoz képest jelentős stabilitást ad, ami vonzhatja a befektetőket is.</p>
<p style="text-align: justify;">Ennek a stabilitásnak azonban komoly ára van: egyrészt, a 14 államnak valutatartaléka 50%-át Párizsban, a francia államkincstárban kell tárolnia felelősségi okokból; másrészt pedig a fejletlen gazdaságok nagyon nehezen tudnak exportálni a túlértékelt valutájuk miatt, ami tovább hátráltatja fejlődésüket. Ez csak azoknak az országoknak jó, amelyek értékes nyersanyagokat (arany, gyémánt) képesek exportálni, például Gabon, illetve az elitnek, amelynek a stabil valuta egyértelműen előny. Természetesen Franciaország is profitál ebből, hiszen kvázi privilegizált helyzetből képes kereskedni ezekkel az országokkal. A helyzet azonban kevéssé valószínű, hogy rövid időn belül megváltozna: az erős pozícióban lévő elitnek és a franciáknak sem áll szándékukban ez.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/cfa.jpg" alt="cfa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>A CFA frankot használó országok; forrás: The London Globalist</em></p>
<p style="text-align: justify;">A másik, szintén gazdasági kapcsolat a francia vállalatok nyugat-afrikai jelenléte. A neokolonializmus időszakában ezeket is a direkt befolyás eszközeként használták, például a diktátorokkal való jó kapcsolat fenntartása érdekében pénzmosásra. Manapság még mindig sok francia vállalat van jelen a térségben, amelyek főként bányászati és mezőgazdasági nyersanyagokban érdekeltek. A problémát itt az jelenti, hogy a nyersanyag feldolgozatlanul kiáramlik az országból és a kész iparcikkek kerülnek vissza – ezzel egyrészt a nyereség nem Afrikában csapódik le, másrészt a térségbeli országokat függővé teszik a nyersanyag-exporttól és a késztermékek importjától. Ebben a kizsákmányolásban azonban nem csak a francia, hanem a fejlett világ többi országának vállalatai is masszívan részt vesznek. És az eredmény? Jó példa ide az európai tejpor exportja Afrikába, amelynek olcsósága a helyi gazdák ellehetetlenülését okozza, ennek a következményeit pedig talán nem is kell sorolnom.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül pedig meg kell említeni a francia katonai jelenlétet Nyugat-Afrikában. Szintén a gyarmati korszak egyik maradványa az a mértékű bázishálózat, amelyeken több mint 5000 francia katona állomásozott 2015-ös adatok szerint. Jelenleg a terrorizmus elleni harc jegyében van jelen Afrikában Franciaország, és bár az állomásozó haderejét lényegesen csökkentette, még mindig képes és hajlandó katonai intervenciókra - legutóbb 2013-14-ben a mali polgárháborúban vett részt a francia hadsereg. Ez utóbbi és a korábbi beavatkozások között azonban azért lényeges különbség, hogy itt a mali kormány kérte a külföldi segítséget az iszlamista lázadók ellen és az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazta azt meg, illetve, hogy a közvélemény azt támogatta, míg régebben a francia kormány titkos szerződési záradékokban volt felhatalmazva katonai intervenciókra.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/niger.png" alt="niger.png" class="imgnotext" /></p>
<p><em>A térkép bemutatja, mely afrikai országokban és milyen módokon van jelen katonailag Afrikában Franciaország; forrás: Radio France International</em></p>
<p style="text-align: justify;">A gyarmati időszak máig egy nehéz, kibeszéletlen téma Franciaországban, és ennek megfelelően a neokolonizációs időszak sincs megfelelően feldolgozva, ráadásul, mint azt fent bemutattam, néhány tekintetben még ma sem ért véget a Françafrique. És bár nem igaz, hogy olyan hatalmas migrációs nyomás érkezne a CFA frankot használó országokból, mint ahogy azt di Maio állította, Franciaország befolyásával és térségbeli jelenlétével ennél jobban hozzá tudna járulni ezen országok fejlődéséhez és stabilizálásához.</p>
<p style="text-align: right;">Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F03%2F03%2Fa_francia_gyarmatositas_utoelete_nyugat-afrikaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F03%2F03%2Fa_francia_gyarmatositas_utoelete_nyugat-afrikaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F03%2F03%2Fa_francia_gyarmatositas_utoelete_nyugat-afrikaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A francia gyarmatosítás utóélete Nyugat-Afrikában"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/03/03/a_francia_gyarmatositas_utoelete_nyugat-afrikaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14666317" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/macron.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/02/16/bizonytalansag_a_brexit_kapcsan
Bizonytalanság a Brexit kapcsán
2019-02-16T21:58:43+01:00
2019-02-16T21:58:43+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Meglehetősen nagy a bizonytalanság még mindig a Brexit kimenetele ügyében másfél hónappal a március 29-i kilépési határidő lejárta előtt. Jelen pillanatban is még több lehetséges kimenetel benne van a pakliban, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban a no-deal Brexit, azaz az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépése az EU-ból. Ennek elkerüléséhez ki kellene bogozni azt a gordiuszi csomót, ami eddig meghaladta az uniós és brit politikusok képességét: hogyan tartsák fenn a nyitott határokat Észak-Írország és az Ír-sziget többi része között úgy, hogy közben az az Egyesült Királyság részeként kilép az Európai Unióból?</p>
<p style="text-align: justify;">Kiválóan illusztrálja, hogy mekkora káosz van az Egyesült Királyságban a Brexit kapcsán az a múlt héten megjelent hír, miszerint a brit kormány egy, saját hajókkal nem rendelkező komptársasággal kötött megállapodást arra a vészhelyzetre, ha a Dover-Calais vonalon túlságosan feltorlódna a hajóforgalom az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése után. Bár ez csak egy példa volt, talán jól bemutatja, hogy igazából senki sem tudja még, pontosan mi is lesz a Brexit után, illetve egyáltalán hogyan is fog ez lezajlani. Jelenleg ugyanis precedens nélkül áll, hogy egy tagállam kilépjen az Unióból, ráadásul maga az eljárás is eléggé kidolgozatlan, hiszen nem igazán gondolták komolyan az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megalkotásakor, hogy egy tagállam kilépésére bármikor is sor kerüljön.</p>
<p style="text-align: justify;">A valóság azonban – mint mindig – felülmúlja a legvadabb elképzeléseket. Így tehát jelen pillanatban ott tartunk, hogy az angol fogadóirodák 1,75-szörös pénzt fizetnek arra, hogy bekövetkezik a no-deal Brexit. Ugyanis most nincs érvényes kilépési megállapodás az EU és a UK között, mivel az előző, nagy nehezen összehozott dokumentumot a brit alsóház hatalmas többséggel leszavazta. Ennek az oka az volt, hogy a megállapodás szerint, ha az átmeneti időszakban (2020. december 31-ig) nem sikerül megnyugtató megoldást találni az ír határkérdésre, az Egyesült Királyság vámunióban maradhat az EU-val.</p>
<p style="text-align: justify;">A Brexit-megállapodás jelenlegi legfőbb problémája, az Észak-Írország és Írország közti határellenőrzés egy rendkívül kényes kérdés. Miután Írország függetlenedett az Egyesült Királyságtól, az Ír-sziget északi, többségében protestánsok által lakott része London fennhatósága alatt maradt. Az északír katolikusok központi kormányzat általi elnyomása azonban azt eredményezte, hogy a radikális köztársaságpártiak az 1960-as évek végén ellenállást hirdettek a kormánnyal szemben. Ezzel megkezdődött egy évtizedekig tartó, merényletekkel és megtorló akciókkal teli időszak, amit az 1998-as nagypénteki egyezmény zárt le. Ez a megegyezés véget vetett az erőszaknak, és elindított egy békefolyamatot Észak-Írországban, aminek kulcseleme a mindenféle határellenőrzés felszámolása a sziget két része között.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/terkep.jpg" alt="terkep.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A Brexit-népszavazás eredményei térképen, választókerületekre lebontva, forrás: Daily Express</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ha azonban az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból, megoldást kell találni arra, hogyan oldják meg a határellenőrzés kérdését. London javaslata egy olyan bilaterális megállapodás volt, ami az árukereskedelemre és pár egyéb területre (állami támogatások, környezetvédelmi sztenderdek, stb.) vonatkozott volna, és elutasította a határellenőrzést a sziget két része között. Ezt az Unió elutasította, hiszen az Egyesült Királyság ezzel gyakorlatilag csak a számára kedvező EU-s együttműködésben vett volna részt, ráadásul mindenféle ellenőrzés nélkül lehetett volna behozni termékeket az EU-ba, ami komoly kockázatokat jelenthetett volna. Ehelyett a Bizottság javaslata az volt, hogy a kikötőkben és hajókon kellene ellenőrzéseket folytatni, ha már a határon nem lehet, ami pedig értelemszerűen a briteknek volt elfogadhatatlan, hiszen ezzel gyakorlatilag Észak-Írország és a brit sziget között jött volna létre határ.</p>
<p style="text-align: justify;">Most tehát úgy áll a helyzet, hogy semmilyen megállapodás nincs érvényben, tehát jelen állás szerint március 31-én rendezetlenül zajlik majd le a Brexit. Theresa May brit miniszterelnök folyamatosan próbál valamilyen engedményt kicsikarni az EU-ból, ennek apropóján találkozott múlt héten Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, aki azonban nyomatékosan kifejezte, hogy az EU nem hajlandó változtatni az általa elfogadott (de a brit parlament által elutasított) megállapodás lényegén, csak kisebb finomhangolások lehetségesek. May-nek otthon sincs egyszerűbb dolga: a Brexitet támogató konzervatívok a jelen formában nem hajlandók támogatni a megállapodást, a Munkáspárt elnöke, Jeremy Corbyn pedig a miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően 5 pontban fogalmazta meg támogatásának feltételeit, ami sokkal szorosabb kapcsolatot eredményezne az EU-val, mint a jelenlegi.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/theresa.jpg" alt="theresa.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke; forrás: The Telegraph</em></p>
<p style="text-align: justify;">Mi lesz tehát a dolgok kimenetele? A legvalószínűbb forgatókönyv természetesen a no-deal Brexit, azaz hogy március 29-cel megszűnik az Egyesült Királyság uniós tagsága, és semmilyen kapcsolat nem fog fennállni az EU és a UK között. Akadnak azonban alternatív lehetőségek. A háttérben mindkét fél szakemberei nagyon komolyan dolgoznak a megállapodás nélküli kilépésre való felkészülésen, ami magában foglalhatja azt, hogy kisebb megállapodásokkal (pl. légiközlekedésre vonatkozóan) tompítsanak a várható hatásokon. Egy másik eshetőség, hogy módosítják a kilépés dátumát, ami több időt adna megoldások keresésére. A halogatás nem túl vonzó az EU-nak, mert májusban európai parlamenti választásokat tartanak, és ha a választás utánra tolnák a határidőt, akkor az Egyesült Királyságban is meg kellene rendezni azokat. Ráadásul ezzel nem oldanának meg semmit, mert egyáltalán nem úgy néz ki jelenleg a helyzet, hogy akármilyen megállapodást össze lehetne hozni, ami mindenkinek megfelel.</p>
<p style="text-align: justify;">Elméletileg fennáll a lehetősége annak is, hogy az Egyesült Királyság visszavonja a kilépési nyilatkozatát. Az Európai Bíróság döntése alapján egyoldalúan is kihátrálhat a folyamatból, nem kell hozzá az EU hozzájárulása. Ezt azonban May kategorikusan kizárta, mondván, azzal a népszavazást vennék semmibe. Egy új népszavazás kiírása, amit a Brexitet ellenzők, főleg a Munkáspárt szorgalmaz, szintén nem valószínű, ugyanezen okból.</p>
<p style="text-align: justify;">Mi fog történni 2019. március 29-én? Ahogy azt a fent leírtak bemutatják, ezt most nem lehet biztosra megmondani, most a legnagyobb esély a rendezetlen kilépésre mutatkozik. Hogy ennek mi lesz a hatása, azt szintén csak találgatni lehet, annyi biztos, mindkét félnek rossz lesz, az Egyesült Királyságnak talán katasztrofális – nem véletlen, hogy sajtóhírek szerint újra elővették a királynő Londonból történő kimenekítésére vonatkozó terveket, ha zavargások törnének ki. Ez talán kicsit túlzás, de jól példázza, hogy senki sem tudja, mire lehet készülni.</p>
<p style="text-align: right;"> Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F16%2Fbizonytalansag_a_brexit_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F16%2Fbizonytalansag_a_brexit_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F16%2Fbizonytalansag_a_brexit_kapcsan%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bizonytalanság a Brexit kapcsán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/02/16/bizonytalansag_a_brexit_kapcsan#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14631278" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/terkep.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/02/10/a_nagy_hadaszati_exoszkeleton_verseny
A „nagy hadászati exoszkeleton” verseny
2019-02-10T21:41:54+01:00
2019-02-10T21:41:54+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">A védelmi képességek, a hadsereg, a fegyverrendszerek minden korszakban <a href="http://archiv.uni-nke.hu/downloads/bsz/bszemle2003/ped120101.html">meghatározó jellegűek voltak</a>, hiszen ez biztosította elsősorban egy adott nép fennmaradását, történelmi esélyeit - írta tanulmányában Nagyné Babics Éva őrnagy. Ebből a tényből kiindulva a képességek fejlesztése az országok hatalmi pozícióit is erősítik. Modern hadsereg nem létezik innováció, illetve kutatás-fejlesztés nélkül. A katonai videójátékokból és a Vasember filmekből jól ismerhető testre épülő hadászati szerkezet megnöveli a katonák erejét és új képességeket biztosít számukra a különböző akciók során. Napjainkban ez az új technika közelebb áll a valósághoz, mint a fikcióhoz. Az „exoszkeleton” névre hallgató hadászati ruházat „szuper katonákat” hoz létre az átlagos, emberi képességekkel rendelkező egységekből és várhatóan már a közel jövőben emberfeletti képességeket is fog tudni biztosítani számukra. Az ilyen exoszkeleton ruházattal rendelkező egységek hatékonyságuknál és erejüknél fogva kiemelt szerepet fognak betölteni a hadseregekben. Napjaink „nagy hadászati exoszkeleton” versenye az Amerikai Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság között zajlik. </p>
<p style="text-align: left;"><u>Amerikai Egyesült Államok</u></p>
<p style="text-align: justify;">Az Amerikai Egyesült Államok hadserege több millió dollárt fektet a kísérleti exoszkeleton technológiába, hogy a katonák erősebbek és rugalmasabbak legyenek. Nem titkolt cél, hogy „szuper katonákat” hozzanak létre, ezzel szerezve előnyt a hadszíntéren. Az exoszkeleton segít a katonáknak, hogy könnyebben szállítsák a felszerelésüket, ami 40-60 kg is lehet, illetve megnöveli az erejüket is. A technológiát a <em>Lockheed Martin</em> is fejleszti a kanadai <em>B-TEMIA</em> cég engedélyével, ami az orvostudomány területén alkalmazta először ezt a technikát. A <em>B-TEMIA</em> egy olyan orvosi eszközgyártó cég, amely az emberi mobilitás helyreállítását, fenntartását és fokozását végző emberi növekedési <a href="https://www.pehub.com/canada/2015/05/b-temia-secures-funding-to-advance-human-augmentation-systems/">rendszereket fejleszt</a>, amik segítséget nyújtanak sclerosis multiplexben és osteoarthritisben szenvedő emberek számára.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/btemi.jpg" alt="btemi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A B-TEMIA által kifejlesztett orvosi exoszkeleton (forrás: </em><a href="http://www.b-temia.com"><em>www.b-temia.com</em></a><em>)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A <em>Lockheed Martin</em> által fejlesztett <em>ONYX</em> exoszkeleton nem csak a méretben és a teljesítményben jelent áttörést, hanem a fedélzeti számítástechnikában is. Valójában az <em>ONYX</em> egy tanulási, szoftver alapú idegrendszert használ, hogy megértse és megjósolja a viselőjének egyedi mozgásait. A mesterséges külső váz viselése során az akkumulátoros működtetésű exoszkeleton érzékelőket, mesterséges intelligenciát és más technológiákat használ a természetes mozgások elősegítésére. A szakértők véleménye alapján a gyalogsági csapatokkal szemben álló alapvető kihívás, hogy túl nehéz a felszerelésük. A <em>Lockheed Martin</em> erre keres most megoldást, aminek kapcsán egy <a href="https://uk.reuters.com/article/us-usa-military-exoskeleton/pentagon-looks-to-exoskeletons-to-build-super-soldiers-idUKKCN1NY2Y4">6,9 millió dolláros kutatási díjat is elnyert</a>.</p>
<p style="text-align: justify;">„A harcba frissen érkezel, nem vagy fáradt” - mondta Keith Maxwell, a <em>Lockheed Martin</em> <em>Exoskeleton Technologies</em> vezető termékmenedzsere. Emellett megemlítette azt is, hogy várhatóan több tízezer dollárba fog kerülni egy-egy ilyen szerkezet. A tét nagy és nem csak az Egyesült Államok kísérletezik a technológiával, hiszen a versenybe beszállt Oroszország és Kína is.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/keith.jpg" alt="keith.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Keith Maxwell, a Lockheed Martin Exoskeleton Technologies vezető termékmenedzsere, épp egy exoszkeletont mutat be Washingtonban, 2018. november 29-én. (forrás: Reuters)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Amerikai Különleges Erők különböző egyetemek és laboratóriumok segítségével <a href="http://www.chinatopix.com/articles/111974/20170228/talos-body-armor-special-forces-iron-man-s-revealed-2018.htm">fejlesztette</a> a <em>TALOS</em> nevű exoszkeleton harci ruházatot, melyben beépített fiziológiai és biológiai érzékelők vannak. Különböző kis hajtóművek biztosítják a megnövelt erőkifejtést. Processzorok és számítógépek működtetik a ruházatot, még a sisak egy belső kijelzővel és golyóálló képességgel rendelkezik. <a href="https://www.defenseone.com/technology/2019/02/us-military-chopping-its-iron-man-suit-parts/154706/">Valószínűleg</a> nem lesz soha az amerikai hadsereg része, de a technológiát beépítik a következő prototípusokba és felhasználják az eddig elért újításokat és eredményeket. Érdemes figyelemmel kísérni napjaink hadászati exoszkeleton versenyét, mert az ilyen ruházattal ellátott katonák lehetnek a jövő hadseregének kulcsszereplői.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/talos.jpg" alt="talos.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A TALOS amerikai exoszkeleton harci ruházat három verziója. (forrás: SOCOM)</em></p>
<p><u>Oroszországi Föderáció</u></p>
<p style="text-align: justify;">A <em>Central Research Institute for Precision Machine Building</em> által tervezett orosz <em>Ratnik-3</em> nevű harci exoszkeleton <a href="https://militarymachine.com/ratnik-3/">a hivatalos információk alapján</a> golyóálló, tűzálló és robbanásbiztos. A ruházat egyik legfontosabb része a sisak, amit nagy részben belülről egy kijelző alkot, amely információkat tartalmaz a felderítésről, a termikus képalkotásról, az egészségügyi adatokról, a biológiai adatokról és a hőmérsékletről is. A sisak belsejében egy légzőkészülék is található. A ruházat tartalmaz egy nukleáris robbanásbiztos órát, ami szinte elpusztíthatatlan. A törzsszerkezet egy újonnan kifejlesztett szövetből áll, ami a viselőjét láthatatlanná teszi az infravörös képalkotás számára azáltal, hogy a ruházat belsejében lévő összes hőt elnyeli. Az öltözet vízálló és a belső hőmérséklet is beállítható. A viselője -30 ℃ és 50℃ között is biztosan tudja használni. A nadrág része biztosítja a gyorsabb futás lehetőséget és a magasabbra való ugrást is. A kutatók egyik fő célja, hogy kifejlesszék azt a lehetőséget, hogy a ruha megállítsa a vérzést sérülés esetén. Ha ez sikerül, akkor nem lesz kihívója nemzetközi szinten a <em>Ratnik-3</em> exoszkeletonnak vagy addigra kifejlesztett <em>Ratnik-4-nek</em> és <em>5-nek</em>.</p>
<p style="text-align: justify;">Számos szempontból hasonlít a TALOS-ruházat néhány újabb koncepcióképére, amelyet az Amerikai Különleges Erők fejleszt. <a href="https://www.defenseone.com/technology/2018/08/russia-us-are-military-exoskeleton-race/150939/">Nem hivatalos információk szerint</a> Szíriában tesztelték is a <em>Ratnik-3-at</em>, és azt remélik, hogy 2020-ra a hadsereg is használatba veheti. Az exoszkeleton öltözetek fejlesztése kapcsán <a href="http://tass.com/defense/1018735">a nehézséget a hosszú üzemidő biztosítása okozza</a>, ezért a fejlesztők egy kompakt energiaforrást próbálnak létrehozni, amely lehetővé tenné a katonák számára, hogy függetlenedjenek bármely helyhez kötött vagy jármű által hordozott energiaforrástól, így növelve meg az eddig elért napi 4-6 órás üzemidőt.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/ratnik.jpg" alt="ratnik.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>A Ratnik-3, az orosz exoszkeleton harci ruházat. A Ratnik „harcost” jelent a magyar nyelvben. (forrás: TASS)</em></p>
<p><u>Kínai Népköztársaság</u></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Norinco</em>, a kínai állami tulajdonban lévő – polgári és katonai termékek széles skáláját gyártó – védelmi vállalat <a href="https://www.popsci.com/china-exoskeleton-next-generation#page-4">idén debütált</a> a második generációs katonai exoszkeletonnal, amelynek szintén az a célja, hogy segítse a gyalogsági egységeknek a fegyver, felszerelés és lőszer szállítást. A 2015-ös első generációs ruházathoz képest jobb üzemidőt, erősebb hajtóművet és áramvonalasabb, könnyebb kialakítást fejlesztett ki a <em>Norinco</em>.</p>
<p style="text-align: justify;">A <em>Norinco</em> nem az egyetlen kínai exoszkeleton gyártó cég. Az év elején a <em>Kínai Hajóépítő Vállalat (CSIC) </em>– amelynek tevékenysége nem csak a hajóépítésre korlátozódik, a gyártott termékek köre a konténerektől a repülőgép-alkatrészekig terjed – mutatta be saját exoszkeleton ruházatát vezető kínai katonáknak. A <em>CSIC</em> a hajógyár számára tervezi a ruházatot, ahol az emberek ennek segítségével hatalmas súlyokat tudnak majd mozgatni. Emellett az <em>EEAE</em> kínai katonai mérnökei kifejlesztették az <em>L-70</em> exoszkeletont, ami először <a href="https://www.popsci.com/chinas-new-exoskeletons-not-just-call-duty-or-tom-cruise-anymore#page-5">2014-ben</a> volt látható. Ezt megelőzően a Nanjing Katonai Régió Kórháza egy olyan exoszkeletont épített, ami a viselőjének segített 36 kilogrammnyi súlyt könnyen megemelni.</p>
<p><u><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/nonrico.jpg" alt="nonrico.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></u></p>
<p><em>Egy katona teszteli éppen a második generációs kínai exoszkeleton ruházatot, amelyet a Norinco fejlesztett. (forrás: </em><a href="http://www.popsci.com/china-exoskeleton-next-generation"><em>www.popsci.com/china-exoskeleton-next-generation</em></a><em>)</em></p>
<p style="text-align: right;">Kovalovszki Kartal</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F10%2Fa_nagy_hadaszati_exoszkeleton_verseny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F10%2Fa_nagy_hadaszati_exoszkeleton_verseny%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F10%2Fa_nagy_hadaszati_exoszkeleton_verseny%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A „nagy hadászati exoszkeleton” verseny"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/02/10/a_nagy_hadaszati_exoszkeleton_verseny#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14619428" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/btemi.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2019/02/01/_amerika_az_amerikaiake_avagy_trump_venezuela-politikajanak_igazolasa
„Amerika az amerikaiaké”, avagy Trump Venezuela-politikájának igazolása
2019-02-01T21:31:24+01:00
2019-02-01T21:31:24+01:00
DiploMaciSzerkesztő
https://blog.hu/user/1278210
<p style="text-align: justify;">Venezuela évek óta súlyos gazdasági válsággal küzd, az országban a központi hatalom gyakorlatilag teljesen elvesztette a kontrollt a történések felett, a folyamatos hiperinfláció pedig tömegeket ösztönöz az ország elhagyására. Mindezt persze a térséget közvetlen érdekszférájának tekintő Egyesült Államok sem nézheti tétlenül, így múlt héten Trump adminisztrációja nyíltan állást foglalt a „bukott állam” belpolitikai kérdésében, és elismerte a Nicolás Maduro helyére önkényesen lépő, ideiglenes elnök, Juan Guiado pozícióját. Az egyszeri szemlélő számára ez a lépés az elnök impulzív döntéseinek újabb fejezetét jelölheti, azonban a háttérben számos tényező igazolja az állásfoglalás megalapozottságát.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/csabi.jpg" alt="csabi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">Először is ki kell emelni a Republikánusok körében nagyjából teljesen elfogadott konszenzust a bejelentésről, másrészt pedig Trumpot igazolhatja az is, hogy a térség országai sorban csatlakoztak a Guiadot elismerő államok közé az amerikai állásfoglalás után. Alapvetően nem nevezhető túlzott kockázatnak sem a személyi változás, hiszen Maduro irányítása alatt gyakorlatilag minden széthullott, ami az ország működtetését biztosíthatná: mindent áthat a korrupció, a forgalomban lévő pénz pillanatok alatt értéktelenedik el, így hiába ül Caracas a világ talán legnagyobb olajtartalékán, ennek ellenére sem látszik, hogy miként lábalhatna ki Venezuela a gyűrűző válságból.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindemellett persze ellenzéki oldalon szép számmal akadnak a döntésnek bírálói. A demokraták elővigyázatlansággal és egy szélsőjobboldali formáció támogatásával vádolják az elnök adminisztrációját, azonban ezek a kritikák jobbára a Trump ellen érzett ellenszenvet, mintsem a reális külpolitikai értékelést tükrözik.</p>
<p style="text-align: justify;">Egyrészt, akik a frissen színre lépett Guiadot szélsőségesként ábrázolják, elfelejtik, hogy Madurotól sem áll távol az autoriter vezetési stílus: elég, ha arra gondolunk, hogy 2018-ban milyen nyíltan ragaszkodott a hatalom megtartásához, többek között a választás manipulálásától és ellenzéki politikusok bebörtönzésétől sem riadt vissza. Másrészt a természetes hatalmi helyezkedés is azt diktálja, hogy az Egyesült Államoknak minden lehetséges módon meg kell próbálnia megszabadulni Madurotól, aki többek között Kína, Oroszország és Kuba támogatását élvezi, így őrültség lenne azt várni az USA mindenkori elnökétől, hogy egy platformra kerüljön a fenti országokkal, és passzivitásával életben tartson egy számukra szövetségesnek számító rezsimet ilyen földrajzi közelségben.</p>
<p style="text-align: justify;">Más kérdés, hogy az elnök ismétlődően emlegeti a konkrét katonai intervenció lehetőségét, ami viszont beláthatatlan következményekhez vezethetne. Mindenesetre a jelenlegi, békés keretek közötti érdekérvényesítés során Guiado támogatása szolgálja a leginkább az Amerikai Egyesült Államok regionális érdekeit, így Trump döntése ezúttal maximálisan megalapozottnak tűnik.</p>
<p style="text-align: justify;">A bejegyzés a Politico elemzése alapján készült, a teljes szöveg az alábbi linken érhető el: <a href="https://www.politico.com/magazine/story/2019/01/29/trump-venezuela-policy-analysis-224384">https://www.politico.com/magazine/story/2019/01/29/trump-venezuela-policy-analysis-224384</a></p>
<p style="text-align: justify;">Péterfi Csaba</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F01%2F_amerika_az_amerikaiake_avagy_trump_venezuela-politikajanak_igazolasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F01%2F_amerika_az_amerikaiake_avagy_trump_venezuela-politikajanak_igazolasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2019%2F02%2F01%2F_amerika_az_amerikaiake_avagy_trump_venezuela-politikajanak_igazolasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Amerika az amerikaiaké”, avagy Trump Venezuela-politikájának igazolása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2019/02/01/_amerika_az_amerikaiake_avagy_trump_venezuela-politikajanak_igazolasa#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14602968" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/csabi.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/12/24/hallgat_meg_valakire_donald_trump
Hallgat még valakire Donald Trump?
2018-12-24T17:38:59+01:00
2018-12-24T17:38:59+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Az amerikai külpolitika nagy meglepetésekben bővelkedett karácsony előtt, hiszen Donald Trump bejelentette, hogy az amerikai erők kivonulnak Szíriából, és védelmi minisztere, James Mattis mindezt követően rövidesen be is adta felmondását. De vajon mi vezetett idáig, miért nem tudott már együtt dolgozni a két politikus? Alapvetően úgy tűnik, hogy Mattis azért döntött a távozás mellett, mivel egyre kevésbé látta értelmét annak, hogy egy olyan elnöknek adjon tanácsokat, aki nem érzi szükségét, hogy bárki véleményét is megkérdezze…</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/48429884_492755104580620_5633001882474512384_n.jpg" alt="48429884_492755104580620_5633001882474512384_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: justify;">James Mattis már Barack Obama adminisztrációja alatt is aktív alakítója volt az Egyesült Államok külpolitikájának, ám akkoriban még túl keményvonalasnak számított, hiszen az Irán elleni szigorúbb fellépést szorgalmazta, így rövidesen el is távolították pozíciójából. Közel egy évtized elteltével Mattis újra az ovális iroda közelében találta magát, ám a tét ezúttal sokkal nagyobbnak tűnt, hiszen szolgált elnöke a gyakorlatilag kódoltan konfliktuskereső Donald Trump lett. Washingtonban szinte mindenki számára egyértelmű, hogy a két államférfi az elmúlt két évben nagyjából az összes komoly horderejű ügy kapcsán eltérő nézetek vallott, legyen szó az Oroszországgal szembeni hozzáállásról, a közel-keleti konfliktusrendezésről, vagy éppen Kína növekvő befolyásának kezeléséről. A többség számára úgy tűnt, hogy Mattis elsődleges célja a Pentagon élén, hogy megvédje az amerikai államot Donald Trumptól, mint a rá nézhető legnagyobb fenyegetéstől. Mindezt egyébként kimondottan hatékonyan sikerült is végrehajtania, hiszen az elmúlt két évben sikerült megelőzni az igazán nyílt krízishelyzeteket.</p>
<p style="text-align: justify;">A kérdés azonban végig ott lebegett Mattis feje felett: vajon meddig bírhatja az elnök heves döntéseit, az izolacionista hozzáállást, vagy éppen azt, hogy Trump végig saját belpolitikai céljainak kiaknázásának rendelte alá a külpolitikát? Mattis alapvetően sok mindent eltűrt, így elfogadta például azt, hogy Trump a hadsereget sorakoztatta fel a mexikói határon, és ezzel szánt szándékkal szolgálta pártja választási eredményét, beletörődött a NATO folyamatos bírálatába, de még az oroszokkal szembeni viszonylag puha viszonyulásba is. Ami véglegesen lezárta az együttműködést, az Trump teljesen önálló, és impulzív döntése volt, aminek köszönhetően az amerikai csapatok elhagyják Szíriát.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem mintha a lépést nem lehetne megindokolni, azonban az világos, hogy a világ legbefolyásosabb országában egyszerűen elfogadhatatlan az ilyen jellegű ügymenet. Nem került sor semmiféle konzultációra tanácsadókkal, ügynökségekkel, vagy éppen szövetségesekkel, a döntés gyakorlatilag Trump személyes véleményét tükrözi. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy Mattis nem látta értelmét további erőfeszítéseinek, hiszen az elnök szemmel láthatóan nem kér a segítségből. A jövő nagy kérdése most mindenképp az lesz, hogy ki léphet James Mattis örökébe, hiszen napjaink legerősebb hadseregének irányítása igen komoly elővigyázatosságot igényel, így valakinek muszáj lenne fékként fellépni Trump mellett. Kérdés, hogy létezik –e egyáltalán olyan ember, aki képes kordában tartani az elnököt? </p>
<p style="text-align: justify;">A bejegyzés a Politico cikkje alapján készült, a teljes cikk az alábbi linken érhető el: <span><a href="https://www.politico.com/magazine/story/2018/12/20/mattis-resignation-trump-foreign-policy-223418">https://www.politico.com/magazine/story/2018/12/20/mattis-resignation-trump-foreign-policy-223418</a></span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: right;">Péterfi Csaba</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F24%2Fhallgat_meg_valakire_donald_trump%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F24%2Fhallgat_meg_valakire_donald_trump%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F24%2Fhallgat_meg_valakire_donald_trump%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hallgat még valakire Donald Trump?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/12/24/hallgat_meg_valakire_donald_trump#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14512910" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/48429884_492755104580620_5633001882474512384_n.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/12/14/macron_elszamoltatasa
Macron elszámoltatása
2018-12-14T20:19:04+01:00
2018-12-14T20:19:04+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Hetek óta tele van a sajtó a sárga mellényeseknek nevezett tüntetőkről szóló hírekkel, akik megmozdulásaikkal rákényszerítették a francia elnököt, hogy visszavonja a környezetvédelmi adóra vonatkozó tervezetét. Ahogy Benjamin Haddad a POLITICO-n írja: „a tüntetések Franciaország DNS-ében vannak, ez most mégis más”.</p>
<p style="text-align: justify;">A jelenlegi tüntetéssorozat lényege ugyanis, hogy nem egy párt vagy mozgalom szervezésében indult; a megmozdulások spontán, a Facebookon és a YouTube-on szerveződtek, és máig nem sikerült egyik politikai oldalnak sem maga mögé állítania ezeket. Ennek függvényében a résztvevők sem a szokásosak: a francia vidék és a városi periféria lakossága alkotja a mozgalom nagy részét. Ők a globalizáció vesztesei, hátrahagyottnak érzik magukat, megmozdulásuk az életük minőségéről és a méltóságukról szól – az új adó bevezetésének tervezete az utolsó csepp volt a pohárban.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy a szerző megjegyzi, az emberek dühe az ország vezetésére, a politikai intézményekre irányul, és ebben az esetben Macron a céltábla. Csakhogy kampányában Macron önmagát az addigi politikai szférán kívülinek állította be, csapatát és mozgalmát friss arcok fémjelezték, célja pedig az volt, hogy megtörje az évtizedek óta fennálló politikai tehetetlenséget.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/mcron.jpg" alt="mcron.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Forrás: The Guardian</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez azonban nem sikerült. „Mióta hivatalba lépett, Macront egyre inkább csak a politikai elit egy újabb tagjának látják, és gyakran megkapja a kritikát, hogy eltávolodott az átlagember problémáitól. Ezt az elitista benyomást csak erősítették Macron reformkísérletei és retorikája. Ennek pedig következményei vannak: a francia népesség körülbelül 70%-a támogatja a sárga mellényesek megmozdulásait. Bizonyos tekintetben a sárga mellényesek mozgalma a válasz Macron a francia politikát átalakító lépéseire, egy tiltakozás a liberális centruma ellen”.</p>
<p style="text-align: justify;">Éppen ezért hatalmas kihívás előtt áll a francia elnök: szembe kell szállnia az erőszakkal, ami az országot dúlja, de végig kell vinnie a programját, ami szerkezeteiben alakítja át Franciaországot, és amiknek bevezetését elődei húzták-halasztották. Választ kell adnia az emberek felhalmozódott elégedetlenségeire, és ezzel együtt újra meg kell találnia a hangot azzal a több millió francia szavazóval, akik most támogatják a sárga mellényeseket.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>A teljes cikket itt olvashatja el: <br /> </em><span><a href="https://www.politico.eu/article/yellow-jacket-protest-paris-france-emmanuel-macrons-moment-of-reckoning/">https://www.politico.eu/article/yellow-jacket-protest-paris-france-emmanuel-macrons-moment-of-reckoning/</a></span></p>
<p> </p>
<p style="text-align: right;"><span>Németh Olivér</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F14%2Fmacron_elszamoltatasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F14%2Fmacron_elszamoltatasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F14%2Fmacron_elszamoltatasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Macron elszámoltatása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/12/14/macron_elszamoltatasa#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14483902" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/mcron.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/12/09/olajba_temetve
Olajba temetve
2018-12-09T21:42:59+01:00
2018-12-09T21:42:59+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">2018 nyarán a globális médiában megjelent venezuelai hírek sokkolták a világot. Egy BBC által készített riport a maracaibo-i piacon készült, ahol az áram nélkül maradt piaci árusok kénytelenek voltak rothadt húst árulni, a vásárlók pedig pénz és jobb opció híján megvásárolták a kínált rothadt húst a családjaik számára. A helyzet már önmagában is tragikus, az pedig, hogy Maracaibo a Maracaibo-tó, a világ egyik legnagyobb olajlelőhelye mellett fekszik, külön érdekessége a történetnek.</p>
<p style="text-align: justify;">Miközben Venezuela éhezik és kénytelen rothadt húst fogyasztani, Nicolás Maduro luxusétteremben vacsorázik, az inflációs ráta pedig majdnem eléri a 840.000 százalékot. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy a venezuelai lakosság 75%-a átlagosan 8,6 kilogrammot fogyott 2016-ban a válság miatt. Ennek ismeretében jogosan állhatunk értetlenül Venezuela helyzete előtt: <em>„Hogy alakulhatott ki ez a nyomorúságos helyzet a világ legnagyobb ismert kőolajtartalékával rendelkező államában?”</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, ismernünk kell Venezuela gazdasági berendezkedését, olajexportfüggőségét, a chavezi vezetés sajátosságait, illetve a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro hatalomátvételének körülményeit.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Venezuela, mint olajhatalom</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Venezuela kőolajjal való kapcsolata kardinális probléma a venezuelai válságot elemezve, hiszen a latin-amerikai köztársaság rendelkezik a legtöbb ismert kőolajtartalékkal, illetve ebből fakadóan exportjának 90%-a kőolajexportból származik.</p>
<p style="text-align: justify;">A második világháború végétől kezdve csökkent az olajár az egyre növekvő kínálat miatt, melynek csak az 1973-as, illetve 1979-es olajválságokkal lett vége. A kőolajárak olyan mértékben nőttek, hogy 1973-tól 1979-ig csaknem meghatszorozódott a kőolaj piaci ára. (20,5 USD-ról emelkedett 122 USD-ra). Az kőolajár növekedésének köszönhetően Venezuela 1960-hoz képest 1979-re duplájára növelte a GDP-jét, ezzel a Latin-amerikai régió egyik leggyorsabban fejlődő állama lett.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/venezulea.png" alt="venezulea.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">A kőolaj piaci ára a 70-es, 80-as évek fordulóján. Forrás: Macrotrends.com</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Gazdasági visszaesés</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az olajexport túlzott dominanciája az időszakos konjunktúra pozitív hatásai mellett azonban rendkívül magas kockázattal is járt. Az olajexportból fakadó hazai valuta túlértékelődése vonzóvá tette az iparcikkek, illetve az agrártermékek importját, amelyek ezen iparágak elgyengüléséhez vezettek, végső soron pedig a kőolaj árának esetleges mélyrepülésével Venezuela gazdasága is a mélybe zuhant. Rontotta az amúgy sem fényes helyzetet, hogy a venezuelai kormány a gazdasági konjunktúrát kihasználva 1974 és 1977 között évente 26%-kal növelte a kormányzati kiadásokat, nagyrészt szociális és egészségügyi célokra, minimálbéremelésre. Ezeket a kiadásokat fenn kellett tartani az időközben csökkenő olajárak mellett is, így a külföldi adósság is jelentősen megnövekedett. 1975 és 1989 között a GDP arányos adósságállomány 7%-ról majdnem 74%-ra nőtt. Az 1990-es évekre világossá vált tehát, hogy az olajipari fejlesztések elmaradása, az elhanyagolt könnyű-, nehéz-, illetve agráripar és a túlzottan bőkezű állami támogatások nagyon nehéz helyzetbe hozták Venezuelát.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Hugo Chavez és öröksége</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A mai venezuelai állapotokat sokan Hugo Chavez 1999-től 2013-ig tartó kormányzásának számlájának terhére írják, azonban mint ahogy az előbbiek során is említettem, már Hugo Chavez hatalomátvételekor is nagy káosz uralkodott a venezuelai gazdaságban. Chavez a társadalmi egyenlőtlenség, mélyszegénység, illetve földreform kapcsán akart fejleszteni, beváltva a választási kampányban tett ígéretét. Szerencséje volt, hiszen a 2000-es években feltörekvő ázsiai államoknak szüksége volt az olajra, újabb konjunktúra indította be a venezuelai gazdaságot és Chavez is véghezvihette reformjait.</p>
<p style="text-align: justify;">A kőolaj árának 2000-es évekbeli hatalmas növekedését látva értelmezhetetlennek tűnhet Venezuela mai gazdasági helyzete, azonban az elnök politikai és gazdasági prioritásai magyarázatot adnak erre. Hugo Chavez politikai motivációi világosak voltak: minél több pénz jut a venezuelai népnek, ő annál népszerűbb lesz, annál többször fogják újraválasztani elnöknek. Chavez azonban nem számolt a kőolaj árának csökkenésével, vagy legalábbis nem érdekelte a Venezuelára leselkedő veszély.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ország abba a termeléscsökkenési spirálba csöppent, ami mind a mai napig súlyos hatást gyakorol a gazdaságára. A Chavez-kormányt ugyanis -az előző kormányokhoz hasonlóan- hidegen hagyták az olajipari fejlesztések hiányosságai, így az idő haladtával egyre kevesebb olajat tudtak csak termelni, majd amikor 2014-ben bedőlt az olajár, már az egyre kevesebb kőolajat is csak olcsóbban tudták exportálni. A problémákat pedig csak tetézte, hogy a Venezuelai állam eközben hatalmas adósságokba verte magát, 2006-ra 120 milliárd USD-re emelve a külföldi adósságállományt.</p>
<p style="text-align: justify;">Chavez 2013-as halálát követően hatalomra jutott Nicolás Maduro tehát nehéz helyzetbe került. Az egekbe szökött inflációval Maduro kormányának a növekvő munkanélküliséggel, csökkenő adóbevételekkel, áruhiánnyal, illetve az ezekből következő tömeges kivándorlással kell megküzdenie már, ha persze akarna küzdeni. A kormány a többéves krízishelyzetre reagálva eddig csupán 95%-kal denominálta a venezuelai bolivárt, illetve végső elkeseredettségében forgalomba hozott egy – még nem működő – petronak nevezett kriptovalutát. Míg Venezuelában manapság mindennapi jelenség, hogy az emberek a szemeteszsákokat dézsmálják meg élelmiszer után kutatva, illetve rothadt húst kényszerülnek vásárolni a piacon, addig a kormány nem hajlandó elfogadni a humanitárius segítséget, mondván, hogy az országban nincs katasztrófahelyzet.</p>
<p style="text-align: justify;">A Maduro-kormány lassan Venezuela egyetlen kiútját, az olajtermelést biztosító PdVSA-t is elveszítheti, miután az olajcég szinte biztosan csődbe fog menni a hiányzó technológiai újítások, illetve tőkeigényes befektetések hiányában. Már ahhoz is, hogy a PdVSA újra a 2009-es termelési szintet hozza, kb. 100 milliárd USD-re lenne szükség. A szélsőbaloldali Maduro-kormány tétlenségét magyarázhatja az is, hogy a gazdasági és társadalmi instabilitást kihasználva szó szerint kiéhezteti a középosztályt, ezzel nagyobb politikai teret engedve magának.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Hova tovább?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Írásomban a venezuelai válság fő faktorait vizsgáltam, kiemelt hangsúllyal a gazdasági folyamatokat. Venezuela a nyomorúságos helyzetét több faktornak is köszönheti, például a túlzott olajfüggőségnek, átgondolt stratégia hiányának, illetve az inkompetens vezetőknek.</p>
<p style="text-align: justify;">Venezuela az elmúlt években olyan mértékű kárt szenvedett, hogy ezeket helyrehozni talán több tíz évbe is bele fog telni. Külföldi tőke bevonásával flexibilisebbé kellene tenni az olajipart, be kell vonni az újjáépítésbe a humanitárius szervezeteket, illetve fenntartható adósságkonstrukcióra van szüksége Venezuelának.</p>
<p style="text-align: justify;">Változásra van szüksége Venezuelának, nagy változásra, azonban minden egyes nap, mikor a Maduro-kormány nem lép, egyre szorosabbra kötődik a hurok Venezuela nyaka körül.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: right;">Son Nam Nguyen</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F09%2Folajba_temetve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F09%2Folajba_temetve%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F12%2F09%2Folajba_temetve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Olajba temetve"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/12/09/olajba_temetve#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14466922" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/venezulea.png
https://diplomaci.blog.hu/2018/11/22/roma_kontra_brusszel_az_olasz_koltsegvetes_koruli_konfliktus_okai_hattere_es_folytatasa
Róma kontra Brüsszel – az olasz költségvetés körüli konfliktus okai, háttere és folytatása
2018-11-22T21:53:30+01:00
2018-11-22T21:53:30+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Lassan egy hónapja tart a huzavona Olaszország és az Európai Bizottság között a 2019-es olasz költségvetés kapcsán. November 21-én az Európai Bizottság javasolta a túlzottdeficit-eljárás megindítását. A vita tárgya, hogy az olasz kormány mindenáron teljesíteni akarja a választások során tett ígéreteit, annak ellenére is, hogy ez növelné az államadósságot – ezt viszont a Bizottság nem fogadja el, mert a GDP arányos olasz államadósság már így is 131%. Mit lépnek most a felek, és mi lesz a játszma vége – erre keresem a válaszokat.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/olsz.jpg" alt="olsz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Forrás: Financial Times</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy a Bizottság a költségvetések kötelező ellenőrzése során nem fogadta el egy tagállam tervezetét. Az olasz kormány 2,4%-os deficittel számol 2019-re, ami 2020-ra (bizottsági számítások szerint) meghaladná a 3%-ot is. Ez alapvetően még nem lenne akkora probléma, hogy a Bizottság a költségvetés kijavítására utasítsa Olaszországot, de a hatalmas, GDP arányosan 131%-os államadósság olyan potenciális veszélyforrás a pénzügyi stabilitás szemszögéből, hogy a testület az eurózóna védelmének érdekében nem volt hajlandó elfogadni ekkora deficitet.</p>
<p style="text-align: justify;">Az olasz kormány célja a költekezéssel az, hogy a választási ígéretei értelmében beindítsa a gazdasági növekedést. Olaszország gazdasága igazából a ’90-es évek óta stagnál, és a 2008-as gazdasági válság is nagyon erősen sújtotta az országot. Ezen kíván most változtatni az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga kormánya: programjuk komoly költséget felemésztő elemei a legszegényebbeknek juttatott alapjövedelem és a növekedést elősegítő alacsony (15 és 20%) szja-kulcsok. Az olasz kormány úgy gondolja, hogy ezek a lépések sikeresen beindítanák a gazdaságot, és a növekedés kompenzálná a deficitet.</p>
<p style="text-align: justify;">Október 23-án a Bizottság visszaküldte korrekcióra a költségvetési tervezetet, de azt Olaszország november 13-án (szinte) változatlanul küldte vissza. Ahogyan arra mindenki számított, a Bizottság november 21-én javasolta a túlzottdeficit-eljárás megindítását, aminek egy súlyos, a GDP 0,5%-ra rúgó (kb. 9 milliárd eurós) bírság lehet a vége, ha az Európai Unió Tanácsa így dönt. Amíg azonban a Tanács nem dönt az ügyben, Olaszország bármikor módosíthatja a költségvetést, tehát elméletileg még mindig nyitva áll a kapu a megegyezés előtt.</p>
<p style="text-align: justify;">Látható tehát, hogy igazából egyik félnek sem lenne gazdaságilag kifizetődő tovább élezni a konfliktust – Olaszország egy komoly bírságot, az eurózóna pedig instabilitást kockáztat. Engedni azonban egyik fél sem hajlandó. Az euroszkeptikus olasz kormány szembe akar szállni Brüsszellel, meg akarja vívni a saját szabadságharcát. Ezt pedig a jelen esetben rendkívül egyszerű kommunikálni: az EU nem engedi, hogy rendbe tegyük a gazdaságot, pénzt adjunk az arra rászorulóknak, harcoljunk hát érte! A Bizottság viszont azt gondolja, hogy ha engednek az olasz követeléseknek, a példájukon felbuzdulva a többi túlköltekező tagállam is vérszemet kap majd.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindkét oldalon a legfelső szinten születtek olyan nyilatkozatok, amik nem éppen a megegyezés irányába mutatnak: Jean-Claude Juncker elmondta, hogy a múltban többször is engedékenyek volt a Bizottság Olaszországgal szemben, akár a szabályok elferdítése árán is, most azonban nem hajlandók engedni. A két koalíciós párt vezetője, Luigi Di Maio (M5S) és Matteo Salvini (Liga) is többször elmondta, hogy folytatják a reformokat, a lényeges kérdésekben nem fognak módosítani.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/olsz2.jpg" alt="olsz2.jpg" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: left;"><em>Luigi Di Maio, Jean-Claude Juncker és Matteo Salvini; forrás: Il Messaggero</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Ennek a gyáva nyúl játéknak a gazdasági oldalon kívül van egy politikai oldala is. A májusban esedékes EP-választások mindkét fél viselkedését komolyan befolyásolják. Az olasz pártok politikai tőke gyűjtésére használják fel a „szabadságharcukat”, amit majd kiválóan tudnak kamatoztatni a kampány során; a Bizottság pedig nem teheti meg, hogy az erősödő és az elmúlt években teret nyert euroszkeptikus tendenciák mellett válasz nélkül hagyja az uniós szabályokat ilyen mértékben figyelmen kívül hagyó olasz magatartást. Éppen ezért nem túlzottan valószínű, hogy bármelyik fél jóval az ütközés előtt kiszállna a játékból, elviszik majd a lehető legtovább ezt a konfliktust. A megegyezésnek nincs nagy esélye, ahhoz ugyanis valamelyik félnek engednie kellene a lényeges kérdésekben.<span style="text-align: justify;">Kérdés azonban, hogy meddig lehet tovább élezni a helyzetet: az Eurócsoport pénzügyminiszterei a napokban tárgyalnak arról, hogy milyen reformokat lehetne bevezetni az eurózónában, egy megegyezéshez viszont szükséges lenne Olaszország hozzájárulása is. De az olasz kormányt is sürgeti az idő: a pénzpiacok negatívan reagáltak a Bizottsággal zajló vitákra, egy elhúzódó konfliktus pedig még rosszabb helyzetbe hozná Olaszországot, ami nagyobb fenyegetést jelent az olasz gazdaság számára, mint az Unió bírsága.</span></p>
<p> </p>
<p style="text-align: right;">Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F22%2Froma_kontra_brusszel_az_olasz_koltsegvetes_koruli_konfliktus_okai_hattere_es_folytatasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F22%2Froma_kontra_brusszel_az_olasz_koltsegvetes_koruli_konfliktus_okai_hattere_es_folytatasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F22%2Froma_kontra_brusszel_az_olasz_koltsegvetes_koruli_konfliktus_okai_hattere_es_folytatasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Róma kontra Brüsszel – az olasz költségvetés körüli konfliktus okai, háttere és folytatása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/11/22/roma_kontra_brusszel_az_olasz_koltsegvetes_koruli_konfliktus_okai_hattere_es_folytatasa#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14388006" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/olsz.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/11/12/az_elso_kinai_nemzetkozi_import_expo
Az első Kínai Nemzetközi Import Expó
2018-11-12T17:17:07+01:00
2018-11-12T17:17:07+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Az első Kínai Nemzetközi Import Expóra (<em>China International Import Expo, </em><a href="https://www.ciie.org/zbh/en/"><em>CIIE</em></a>) 2018. november 5. és 10. között került sor a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma és Kína Sanghaj városának Népi Kormánya szervezésében. Az esemény célja összekapcsolni a versenyképes termék és szolgáltatási portfólióval rendelkező vállalkozásokat a potenciális kínai partnerekkel, disztribútorokkal, illetve viszonteladókkal. <a href="https://www.ciie.org/zbh/NewsReports/20181111/8022.html">A hivatalos adatok szerint</a> a pavilonok 172 országnak, régiónak és nemzetközi szervezetnek biztosítottak kiállítási felületet, 3600 vállalkozás vett részt és több mint 400.000 vásárló látogatta meg az Expót.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/kinka.jpg" alt="kinka.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: left;"><em>Az első Kínai Nemzetközi Import Expó helyszíne: az új Nemzeti Kiállítási és Kongresszusi Központ Sanghajban (ez a világ jelenlegi legnagyobb konferenciaközpontja) (forrás: PRNewsfoto)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Az eseményen Magyarország is felállított egy országpavilont, amit a magyar kormány delegációjának látogatása keretében a magyar kormányfő nyitott meg. Emellett a <a href="http://kereskedohaz.hu/hu/esemenyek/china-international-import-expo">Magyar Nemzeti Kereskedőház</a> egy egységes, több tematikára épülő nemzeti standon biztosított kiállítási, bemutatkozási lehetőséget partnereinek. A pavilon fókuszterületei között szerepelt: a befektetés/beruházás, innováció és technológia, termékexport és a turisztika is. Az Expó külföldi díszvendégei Magyarország <a href="https://hu.euronews.com/2018/11/05/kinai-nemzetkozi-import-expo-sanghajban">mellett</a> Brazília, Kanada, Németország, Oroszország, Dél-Afrika és Nagy-Britannia volt.</p>
<p style="text-align: justify;">A <em>China Daily</em> <a href="https://www.chinadailyhk.com/articles/185/129/88/1541902641456.html">szombati jelentése alapján</a>, a Kínai Nemzetközi Import Expón jövő évre megkötött megállapodások értéke elérte az 57,83 milliárd dollárt. A csúcskategóriás intelligens eszközökre vonatkozó ajánlatok meghaladták a 16,46 milliárd dollárt, amelyet az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek követtek (12,68 milliárd dollár). Majd a gépkocsik (11,99 milliárd dollár); orvosi berendezések és egészségügyi termékek (5,76 milliárd dollár); fogyasztói elektronika és készülékek (4,33 milliárd dollár); ruházati cikkek, kiegészítők és fogyasztási cikkek (3,37 milliárd dollár); és szolgáltatások (3,24 milliárd dollár).</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/kinkak.jpg" alt="kinkak.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Hszi Csin-ping a Kínai Nemzetközi Import Expó megnyitó ünnepségén beszél (forrás: Reuters)</em></p>
<p style="text-align: justify;"> Az Expó üzenete az volt, hogy demonstrálja Kína jóakaratát az Egyesült Államokkal és másokkal való súrlódások közepette. Hszi Csin-ping kínai elnök <a href="https://www.scmp.com/economy/china-economy/article/2171650/xi-jinping-opens-china-international-import-expo-shanghai">megígérte</a>, hogy csökkenti a tarifákat, növeli a piacra jutást és többet importál a tengerentúlról. Az elnök nyitóbeszédében nagyjából 52 alkalommal említette a „nyitottság” kifejezést, ami az Expó központi gondolatává vált. <a href="https://www.straitstimes.com/asia/east-asia/chinas-xi-promises-lower-tariffs-broader-market-access">Emellett</a> hangsúlyozta, hogy Kína továbbra is támogatja a globalizációt, és ígéretet tett a belföldi fogyasztás növelésére, a szellemi tulajdon érvényesítésének megerősítésére és a kereskedelmi tárgyalások előmozdítására Európával, Japánnal és Dél-Koreával. <a href="https://www.chinadailyhk.com/articles/185/129/88/1541902641456.html">A következő 15 évben</a> Kína 30 trillió dollár értékben kíván árut és 10 trillió dollár értékben szolgáltatást importálni. A tavalyi évben Kína teljes importja 15,9 százalékkal emelkedett, elérve az 1,8 trillió dollárt.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/kinkaki.jpg" alt="kinkaki.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Látogatók az élelmiszer-és mezőgazdasági termékek kiállítási területén az első Kínai Nemzetközi Import Expón (CIIE) Sanghajban (forrás: </em><em>Li Xin/Xinhua)</em></p>
<p style="text-align: justify;">A kereskedelmi viták ellenére nagyjából 180 amerikai cég küldte el képviselőit az Expóra, olyan nagy vállalatoktól, mint a Boeing, Google, Facebook, Microsoft, Tesla, Caterpillar, General Motors és sok más. Viszont az amerikai kormány távol maradt az eseménytől. Ezen kívül az Expón a világ 30 legkevésbé fejlett országa (például Afganisztán, Kambodzsa és Malawi) is képviseltette magát.</p>
<p style="text-align: justify;">Sanghaj adott otthont a hat hónapig tartó 2010-es világkiállításnak is, ami rekord 73 millió látogatót vonzott. Így Sanghaj tűnik az egyik legmegfelelőbb helyszínnek a hasonló események szervezésére, ugyanis a kínai gazdaság központjaként tartják számon, emellett az „Innováció Városának” is nevezik.</p>
<p style="text-align: right;">Kovalovszki Kartal</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F12%2Faz_elso_kinai_nemzetkozi_import_expo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F12%2Faz_elso_kinai_nemzetkozi_import_expo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F12%2Faz_elso_kinai_nemzetkozi_import_expo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az első Kínai Nemzetközi Import Expó"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/11/12/az_elso_kinai_nemzetkozi_import_expo#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14368431" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/kinka.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/11/06/gibraltar_es_a_brexit
Gibraltár és a Brexit
2018-11-06T19:51:45+01:00
2018-11-06T19:51:45+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">A Brexit kapcsán felmerülő problémák között vannak olyanok is, amikre nem is gondolna az ember; kiváló példa erre Gibraltár jogállása. Gibraltár a 14 Brit Tengerentúli Terület egyike, és hovatartozása évszázadok óta vita Nagy-Britannia és Spanyolország között. Földrajzi elhelyezkedése folytán szorosan összefonódik Spanyolországgal, azonban Nagy-Britanniához tartozik, ezért a két országnak meg kellett állapodnia a területet érintő ügyekben, hogy az EU-ból való kilépést követően ne legyenek problémák. Ezt a megállapodást kötötte meg Nagy-Britannia és Spanyolország – jelentette be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.</p>
<p style="text-align: justify;">A 6,7 négyzetkilométeres területről zajló viták megértéséhez vissza kell mennünk az időben. Gibraltár az arabok VIII. századi hódításai után évszázadokig muzulmán birtok volt, majd 1462-ben került spanyol kézre. A spanyol örökösödési háború során, 1704-ben foglalták el a britek, majd 1713-ban hivatalosan is angol terület lett az utrechti békében. Ezután többször állt ostrom alatt, a spanyolok azonban nem tudták visszafoglalni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/gib.jpg" alt="gib.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Gibraltár látképe; forrás: https://mult-kor.hu/20130816_gibraltar_europa_falklandja</em></p>
<p style="text-align: justify;">Stratégiai elhelyezkedése miatt fontos volt a brit haditengerészet számára a gyarmatbirodalom fenntartásában és a II. világháború alatt is. Az 1950-es években Franco tábornok újra napirendre vette a Gibraltár feletti uralom kérdését, majd korlátozta a határforgalmat. A vita hatására 1967-ben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról, amin a gibraltári népesség egyértelműen kinyilvánította, hogy Nagy-Britanniához kívánnak tartozni. Ezután Spanyolország teljesen lezárta a határt (az egyetlen szárazföldi határról beszélünk) és elvágta a kommunikációs kapcsolatokat. A helyzet csak Spanyolország 1985-ös EU-hoz való csatlakozása után rendeződött.</p>
<p style="text-align: justify;">A 2000-es évek elején kétoldalú tárgyalások után előállt a két ország egy olyan tervezettel, ami közös fennhatóság alá helyezte volna Gibraltárt – ezt az ötletet azonban egy újabb népszavazás során elutasították: 98% szavazott a tervezet ellen. Ezután háromoldalú tárgyalásokon megállapodtak több vitás kérdésben, például légiforgalom, vámok, telekommunikáció, stb. A Brexitről tartott népszavazáson a gibraltáriak 96%-a szavazott nemmel a kilépésre, aminek hatására újra előkerült a közös fennhatóság ötlete, ezt azonban a gibraltári kormány határozottan elutasította.</p>
<p style="text-align: justify;">Gibraltár és Spanyolország között nagyon erős összefonódás van gazdasági téren, hiszen sok spanyol állampolgár dolgozik a gazdagabb Gibraltárban, van, aki már a nyugdíját is onnan kapja. Hagyományosan sok gondot okoz a csempészet és a dohánytermékek kereskedelme. Mindezen ügyeket nagyon súlyosan érinti a Brexit, éppen ezért volt kulcsfontosságú, hogy megegyezés szülessen róla. Elméletileg ugyanis a spanyol kormánynak meglett volna a lehetősége, hogy megakadályozza a kilépési szerződés alkalmazását Gibraltár esetében.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/theresapedro.jpg" alt="theresapedro.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Theresa May angol és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Brüsszelben; forrás: El País</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ez azonban így nem fog problémát okozni, hiszen a két kormány megállapodott egymással. Az egyezség részletei ugyan egyelőre nem ismertek, de szó van bennük a Gibraltárban dolgozó spanyol állampolgárok jogairól, illetve külön megállapodások születtek a környezetvédelem, dohánytermékek, csempészet, biztonsági együttműködés és az adók kérdésében. A Brexit esetében azonban annyi fontos ebből, hogy elhárul egy olyan akadály, ami potenciálisan alááshatta volna a kilépési szerződést.</p>
<p style="text-align: justify;">A megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Spanyolország lemond a Gibraltárra vonatkozó igényéről. Ez az igény azért nem jelent meg a megállapodásban és a tárgyalásokban, hogy az ne bonyolódjon tovább. Josep Borrell spanyol külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Spanyolország nem akarja ezért megnehezíteni az emberek életét, együttműködést kínál Gibraltárnak, és a megfelelő időben újra megpróbálnak majd előrehaladni a brit-spanyol közös fennhatóság felé.</p>
<p style="text-align: right;">Németh Olivér</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F06%2Fgibraltar_es_a_brexit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F06%2Fgibraltar_es_a_brexit%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F11%2F06%2Fgibraltar_es_a_brexit%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gibraltár és a Brexit"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/11/06/gibraltar_es_a_brexit#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14356857" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/gib.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/10/29/magyarorszag_ukrajna_oroszorszag_a_karpataljai_magyarsag_bermuda-haromszoge
Magyarország, Ukrajna, Oroszország – a kárpátaljai magyarság Bermuda-háromszöge
2018-10-29T22:11:05+01:00
2018-10-29T22:11:05+01:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p><strong>„Szabad még magyarnak maradni?”</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az 1956-os forradalom tiszteletére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üzenetet küldött a kárpátaljai magyarságnak, hangsúlyozva a szabad döntés jogának fontosságát. Az, hogy a két esemény között párhuzam vonható, rámutat a helyzet súlyosságára, az ukrán-magyar politikai viszony pár éven belül történt gyors ütemű romlására. De hogyan hat egy megyényi területre, ha az ukrán-magyar és ukrán-orosz konfliktusok csataterévé teszik?<img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/kin.jpg" alt="kin.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A 2014 óta fokozódó ukrán-orosz konfliktus – mint arról folyamatosan tájékoztatnak mind a magyar, orosz és ukrán hírportálok is – a kisebbségek alapvető jogainak megsértését eredményezte, és eredményezi a mai napig. Különösen behatóan érinti ez a 150 ezres kárpátaljai magyarságot, akiknek integrálódását már nem csupán a nyelvhasználati nehézségek, de a politikai helyzet kiéleződése, ellenségessé válása is hátráltatja. Sokak számára nyilvánvaló: a vonatkozó szankciók elsősorban az orosz kisebbség ellen irányulnak, ám ugyanannyira érintik - a különböző nyelv és kultúra miatt talán még jobban is – a magyar kisebbséget is. Alapvetően az orosz mint kisebbség meghatározása hibás. Kelet-Ukrajnának, de már a fővárosnak, Kijevnek a nagy része is oroszul beszél. Ilyen perspektívából is megkérdőjelezhető tehát a 2017 szeptemberi, Petro Porosenko által aláírt oktatási rendelet létjogosultsága, amely kötelezővé teszi minden iskolában, 5. osztálytól felfelé az alapvető tárgyak ukrán nyelven történő oktatását. Ez, bár egy orosz fiatalnak a nyelvek hasonlósága miatt nem okoz nagy nehézséget, egy határmenti, színmagyar faluban élő, ukránul alig tudó fiatalnak komoly hátrányt jelent akár az alapvető tudás elsajátításában is. A helyzet megoldására adott 3 éves átállási idő, a folyamatos tanárhiány és az elavult oktatási rendszer egyre inkább elmarasztalja a magyar fiatalok lehetőségeit ukrán kortársaikkal szemben. A nyelv megtanulása persze fontos az integrálódáshoz – csak nem ilyen módon. Az ukránt, mind idegen nyelvet csak 4. osztály végéig oktatják, ezután áttérnek a nyelvtanra és irodalomra, márpedig mondatot elemezni kifejezetten nehéz, ha a diák nem érti a mondatot.</p>
<p style="text-align: justify;">A legújabb módosítások szerint büntetendő nyilvánosan más nyelven, ukrán tolmács nélkül beszédet tartani – tehát egy magyar, március 15-i megemlékezés kizárólag magyarul való kivitelezése államellenes cselekedetnek minősül, és akár börtönbüntetéssel is sújtható. Az ehhez hasonló jellegű intézkedések vezettek a két ország kölcsönös konzul-kiutasításához. A kiutasítás oka a beregszászi magyar konzul esetében egy, a konzulátuson magyar állampolgárságtételről készült felvétel volt. A második állampolgárság felvétele, annak ellenére, hogy nem ellenkezik Ukrajna törvényeivel, folyamatos konfliktusforrás. Bár akadnak a politikai szembefordulás ellen szóló vélemények is (Nesztor Sufrics ellenzéki képviselő kifejezetten felelőtlenségnek tartja a beregszászi konzul kiutasítását), a magyar kormány hátba szúrásként élte meg az Ukrajnát támogató törekvései ellenére elkövetett, magyarokat ért diszkriminációt. Magyarország a konfliktusok előtt ugyanis kifejezetten támogatta Ukrajna EU tagsági igényét, valamint az elsők között állt ki az ország vízummentességi kérelme mellett.</p>
<p style="text-align: justify;">Az utóbbi években – köszönhetően a politikai fellángolásoknak, csakúgy, mint a fals képet vetítő médiának – az ukrán nacionalista réteg fokozatosan növelte a magyarság elleni atrocitások mértékét. Politikailag ez is visszavezethető Oroszországhoz, Ukrajna ugyanis nem nézi jó szemmel a magyar állam oroszbarát politikáját, valamint a kiépülőben lévő jó viszonyt. Oroszpártiságot sugall számukra PAKS2, a nagyszámú orosz befektetés, valamint a jelképes közeledések – ilyen a közelmúltban Vlagyimir Putyin díszpolgárrá választása a Debreceni Egyetemen. Az Oroszország felé történő közeledés az ukrán szélsőjobboldali nacionalisták szemében azonos a hazaárulással. A leginkább magyar szimbólumok – mint a Vereckei emlékmű vagy az ungvári Petőfi Sándor szobor - rongálása már csaknem egy évtizede újra és újra megtörténik, ám ezek nagy részéért Kelet-Ukrajnából érkezett szélsőjobboldaliak, magánszemélyek vagy szélsőséges internetes oldalak működtetői feleltek. Az ukrán hatóságok ezekben az esetekben általában biztonsági intézkedésekkel, térfigyelő kamerák felszerelésével oldották meg a problémát. Az utóbbi évben fellépő támadások azonban személyes jogokat sértő jellegükből kifolyólag sokkal súlyosabbak. A legnagyobb visszhangot kiváltó ilyen történés egy szélsőséges honlap, a Myrotvorets nevű internetes portál nevéhez köthető. Az oldal listázta több mint 500 magyar állampolgár nevét, a „nép ellenségei” néven feltüntetve őket. Bár a lista azóta nem található, az oldalon lévő „PURGATORY” címszó alatt szereplő keresőben név vagy útlevélszám alapján kutathatunk a listán lévő emberek között, elolvasva a hozzájuk rendelt hazaellenes tevékenység leírását, valamint személyes adataikat. A listán szerepel többek között Szijjártó Péter is, mint az ukrán állam ellensége. További provokációnak tekinthető egy, az ukrán parlamentben ez idáig vissza nem vont petíció a magyarok deportálásáról.</p>
<p style="text-align: justify;">Abszolút nyílt támadásnak minősül azonban az eddigi legjelentősebb rongálás, 2018. február 27-én az ungvári KMKSZ székház felrobbantása. Ebben az esetben az elkövetők lengyel szélsőjobboldaliak voltak, ezzel felvetve a kérdést, hogy a túlzott nacionalizmus hányféle kisebbséget fordíthat maga ellen. Bár az esetben az ukrán hatóságok maradéktalanul intézkedtek, aggodalomra ad okot egy esetleges erőszakosabb támadás jövőképe.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/king.jpg" alt="king.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az alig pár napja történt, legfrissebb nyílt támadás az a pár, nagyobb magyarlakta település közelében kihelyezett óriásplakát, ami három magyar közéleti szereplőt - Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét, az ukrán parlament képviselőjét, Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, a kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettesét és Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökét, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, megyei tanácsi képviselőt - jelenítették meg. Fényképük alatt az „Állítsuk meg a szeparatistákat” felirat volt olvasható. Az ukrán hatóságok szerint a történtekért az orosz titkosszolgálat (FSZB) felelős, ezt bizonyítja a felirat orosz tükörfordítása. Feltételezik, Oroszországnak érdekében áll az ukrán-magyar ellentét kiélezése, mivel profitálhatnak egy újabb, az ukrán egységet gyengítő konfliktusból.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image//kinga.jpg" alt="kinga.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Magyarország állásfoglalása a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban nagy nemzetközi nyomást von maga után, ugyanis a jelenlegi helyzetben Magyarország visszavonja Ukrajna támogatását az európai fórumokon, amíg az nem hajlandó rendeleteiben figyelemmel lenni a magyar kisebbségre. A Kreml politikáját és az orosz befolyást erősen ellenző USA számára ez kedvezőtlen, mivel érdekük Ukrajna európai integrációja. A kérdésről tárgyalások folynak, mivel a konfliktus a gazdasági érdekellentét mellett rengeteg, az emberi jogokkal kapcsolatos jogsértés miatt folyó vitából áll.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong> </strong><strong> Mennyit érez ebből egy kisember?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Mivel Kárpátalján nagy az etnikai keveredés, és sok a vegyesházasság, nem igazán találunk olyan családokat, amik legalább közvetetten ne rendelkeznének ukrán rokonsággal – vagy akár fordítva. Az egymás szomszédságában élő, egymásra rászoruló közösségek alapvetően békében élnek egymás mellett, a helybéli ukrán lakosok nem diszkriminálják a magyarokat származásuk vagy nyelvük miatt. A magyarok többségét tehát személyesen még nem érte atrocitás.</p>
<p style="text-align: justify;">Aggodalomra ad okot azonban a média negatív, ellenséges hangvétele a magyarokról. Televíziós csatornákon közvetítenek a magyarok gyanús tetteit (is) bizonygató műsorokat, valamint megjelentek bizonyos posztok alatt a gyűlölködő megjegyzések a közösségi média felületein is. Probléma továbbá, hogy a média szolgáltatásain belül a „magyar kérdés” kevés támogatóra talált, nincsenek neves újságírók vagy nagy befolyású közszereplők, akik támogatnák a kisebbségi konfliktus minél hamarabbi elsimítását. Folyamatos nyomás alatt tartja még a kettős állampolgárság kérdése az itt élőket. A bevezetett szigorítások, a határon való erre irányuló ellenőrzések megnehezítik a mindennapi életet, a magyar nyelven való felszólalás büntetése nagyban akadályozza a fejlődésnek indult nemzeti-kisebbségi kulturális élet fejlődését és terjedését. A körülmények nehezedése miatt egyre több magyar fiatal költözik Magyarországra, a társadalom egyértelműen öregszik, csökken a jövőt építő közeg, fogyatkozik az értelmiség. A magyarokat – bár személyes támadás ukrán állampolgárok felől ritkán fordul elő – a kormány a megélhetés sokoldalú ellehetetlenítésével diszkriminálja.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Mi várható?</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Mivel az orosz-ukrán konfliktus rendeződése a közeljövőben nem tűnik valószínűnek, a magyar-ukrán konfliktus megoldása kerül előtérbe. Amennyiben ez nem történik meg, mindkét oldalról nagyobb nyomás gyakorlása várható a másik fél felé. Ez a fajta „prés” Kárpátalja gazdasági összeroppanásához vezethet, a fellépő munkaerőhiány és az együttműködés hiánya miatt. Kérdés, hogy hogyan reagál Magyarország a nyugatról gyakorolt nyomásra, Ukrajna mennyire tartja még szem előtt az EU tagság fontosságát, és mennyire kompromisszumkész ennek érdekében. </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: right;">Popovics Kinga</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F10%2F29%2Fmagyarorszag_ukrajna_oroszorszag_a_karpataljai_magyarsag_bermuda-haromszoge%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F10%2F29%2Fmagyarorszag_ukrajna_oroszorszag_a_karpataljai_magyarsag_bermuda-haromszoge%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F10%2F29%2Fmagyarorszag_ukrajna_oroszorszag_a_karpataljai_magyarsag_bermuda-haromszoge%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Magyarország, Ukrajna, Oroszország – a kárpátaljai magyarság Bermuda-háromszöge"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/10/29/magyarorszag_ukrajna_oroszorszag_a_karpataljai_magyarsag_bermuda-haromszoge#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14332283" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/kin.jpg
https://diplomaci.blog.hu/2018/10/22/ki_a_bajor_valasztas_igazi_gyoztese
Ki a bajor választás igazi győztese?
2018-10-22T11:54:28+02:00
2018-10-22T11:54:28+02:00
DiplomaciSzerkesztő2
https://blog.hu/user/1390789
<p style="text-align: justify;">Október 14-én, vasárnap újabb jelzésértékű választási eredménye mutatta a német politika világában beálló változásokat, amik habár csak tartományi szintre vonatkoztak (Bajorország), ám mégsem tekinthetjük teljesen függetlennek az események alakulását az országos szintű politikától.</p>
<p style="text-align: justify;">A tartományi választás győztese természetesen Angela Merkel kereszténydemokrata CDU pártjának bajor testvére, a CSU lett, azonban a számok mégis azt diktálják, hogy a CSU vesztette a legtöbbet Bajorországban. A sokáig egyeduralkodónak számító párt 37,2 százalékos támogatottságával történelme legrosszabb választási eredményét érte el 1950 óta, így most merőben új helyzettel szükséges szembenézniük: koalíciós partnerre van szükségük a kormányzáshoz. Ehhez szóba jöhetnek a választás igazán nagy nyertesei, a Zöldek (die Grüne), akik már számos tartományban megmutatták, hogy képesek közösen kormányozni a CSU/CDU pártokkal. Ennek ellenére a legkézenfekvőbb választásnak a Freie Wähler („Szabad választók") párt tűnik, akik politikai programjukban leginkább egyeznek a CSU elképzeléseivel, és zömében konzervatív választótáboruk számára is teljesen elfogadható lenne megállapodás.</p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bajor_valasztas.jpg" alt="bajor_valasztas.jpg" class="imgnotext" />A Zöldek méltán ünnepelhettek: 2013-hoz képest sikerült megduplázniuk támogatottságukat,<br /> és 17,5 százalékos eredményükkel a második legerősebb párttá léptek elő Bajorországban.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Nem esett szó még az SPD eredményéről, akik gyakorlatilag megsemmisültek Bajorországban: az előző tartományi választási eredményükhöz képest támogatottságuk felére esett vissza, mindössze a szavazók 9,7 százaléka voksolt rájuk. Az eredmény hatására azok a hangok is erősödhetnek az SPD-n belül, akik szerint hiba volt csatlakozni a nagykoalícióhoz országos szinten, és a mielőbbi kilépést szorgalmazzák a kormányzásból, hogy így határozott ellenzéki politizálás segítségével erősödhessenek meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel tovább folytatódik a történelmi, mély beágyazottságú néppártok visszaesése, míg a választópolgárok egyre inkább fordulnak a modern, konkrét üzenetet közvetítő formációk felé. Ezzel szemben például a CSU programja méltán tűnhetett ódivatúnak, illetve az sem segítette sikerességüket, hogy gyakran kerültek nyílt vitába az országos politika szintjén testvérpártjukkal, a CDU-val. A migrációs politika bírálatával, de konkrét akciók hiányával Horst Seehofer és Markus Söder mindössze annyit ért el, hogy szavazóik szemében hiteltelenné váltak, és keményvonalas konzervatív szavazóik az AfD-hez, míg mérsékeltebb támogatóik a Zöldekhez vándoroltak.</p>
<p style="text-align: justify;">Végül kiemelendő, hogy az AfD növekedése úgy tűnik, hogy megállt, legalábbis, ami a nyugati országrészt illeti (nyugat alatt a volt NSZK tartományait értjük ebben az esetben), hiszen mostani 11 százalék körüli eredményük várhatóan Hessen tartományban is megismétlődhet a következő tartományi választás alkalmával. Más kérdés, hogy a volt NDK területén közel áll a párt ahhoz, hogy a legerősebb támogatottságú párttá váljon, így 2019-ben Thüringiában, Brandenburgban és Szászországban is komoly esélyesnek számít. Vagyis nem teljesen alaptalan az a gondolat, hogy hiába omlott le közel 30 éve a Berlini fal, Németország továbbra sem felejtette el a megosztottságot, legalábbis, ami a gondolkodásmódot illeti.</p>
<p style="text-align: justify;">Mindenesetre a történések továbbra sem veszítenek lendületükből, hiszen nagyjából másfél hét múlva, október 28-án újabb tartományi választást rendeznek az egyik leggazdagabbnak számító Hessenben. Az előzetes várakozások szerint itt már sokkal izgalmasabb versengés várható, hiszen a közvéleménykutatók egyaránt 20-25 százalék közé saccolják a CDU, az SPD, és a Zöldek támogatottságát is. Vélhetően ez a választási eredmény komolyan meghatározza majd a jövőbeli országos politikai irányvonalakat is.</p>
<p style="text-align: justify;">Tovább következmények olvashatóak még a bajor választás kapcsán a Zeit cikkében:<br /> https://www.zeit.de/politik/deutschland/2018-10/bayern-wahl-csu-spd-gruene-afd-wahlergebnis</p>
<p style="text-align: right;">Péterfi Csaba</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F10%2F22%2Fki_a_bajor_valasztas_igazi_gyoztese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F10%2F22%2Fki_a_bajor_valasztas_igazi_gyoztese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fdiplomaci.blog.hu%2F2018%2F10%2F22%2Fki_a_bajor_valasztas_igazi_gyoztese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ki a bajor választás igazi győztese?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://diplomaci.blog.hu/2018/10/22/ki_a_bajor_valasztas_igazi_gyoztese#comments"><img class="item_ctp" src="https://diplomaci.blog.hu/rss/image/post/id/14315815" border="0" /></a><br /></p>
0
DiploMaci
https://diplomaci.blog.hu
https://m.blog.hu/di/diplomaci/image/bajor_valasztas.jpg