DiploMaci: Szerintünk ez volt 2014 és ez lesz 2015 (1)

2014. december 22.

A tavalyi év sikerén felbuzdulva az idén is elkészítettük „Szerintünk a világ” sorozatunkat, amiben minden egyes szerkesztőnk mesél arról, hogy szerinte melyek voltak az idei év legfontosabb eseményei és miért, illetve, hogy mire érdemes figyelnetek jövőre. A mostani sort Gyuris Klaudia, a DiploMaci Kína-felelőse nyitja. Kellemes ünnepeket, és remek olvasást kívánunk!

A 2014-es évet sokan a magyar Keleti Nyitás, és a kínai Nyugati Nyitás külpolitikai irányelvek sikeres egymásra találásával jellemzik. A valós kép azonban ennél jóval árnyaltabb. Hiszen, amíg a magyar-kínai relációt tekintve az egyedülálló eredmények többsége a 2013-as év hozadéka, addig Kína számára 2014 hozta meg saját nagy előrelépését. Az IMF legutóbbi adatai szerint az ország hivatalosan is a világ legnagyobb gazdaságává érett, átvéve az első helyet az Egyesült Államoktól.

 

Nekem: 2014

A 2014-es év az új magyar külpolitikai irányvonal, a Keleti Nyitás jegyében történt átalakításokkal telt, amely a Kínával fennálló bilaterális kapcsolatra is rányomta bélyegét. Az ország elindult egy olyan ideológiamentes, érdekalapú külpolitikai vonalon, mely háttérbe szorította a korábbi, értékalapú külpolitikát, a hagyományos diplomáciát. Az intézményi átszervezések következtében a volt Külügyminisztérium Szijjártó Péter vezetésével átalakult Külgazdasági és Külügyminisztériummá. A Keleti Nyitás irányvonalának erősítése érdekében új főosztályok szerveződtek (Oroszország, Kína Főosztály). Nem elhanyagolható az sem, hogy megtörtént a külügyi gárda reformja, melyet negatív visszhang és sok kérdés övezett. Magyarország külpolitikájának gazdaságorientáltsága, valamint irányelveinek kiélesedése úgy gondolom, hogy megbillentette azt a Kelet és Nyugat között fennálló egyensúlyt, amelyet a Keleti Nyitás meghirdetésekor vezető politikusaink még követendőnek tartottak.

Természetesen említésre méltó sikerek azért így is akadtak, amiket nem szabad elhallgatni: az év kultúrdiplomáciai győzelmei közül kiemelhetjük a pekingi Magyar Kulturális Központ megnyitását, míg a kétoldalú gazdaságban legjelentősebbként Szolnokon és a Kazincbarcikán felépülő kínai citromsavgyár beruházást jegyezhetjük, melynek elindulása esetén a globális piac jelentős szereplőjévé léphet elő Magyarország. Kiemelendőnek tovább tartom azt, hogy a napokban a Bank of China Magyarországon hozta létre regionális központját, valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. (EXIM) és a Kínai Eximbank (China Exim) újabb hitelszerződést írt alá, amely a magyarországi exportőrök forgóeszköz hiteleinek finanszírozására, illetve kínai exportcélú beruházások refinanszírozására használható fel.

szijjarto2.jpg

A közép- és kelet-európai országok, valamint Kína közötti együttműködésben elért haladás a decemberben lezajlott kínai miniszterelnök és a kelet-közép-európai országok (KKEO) kormányfőinek immáron harmadik alkalommal rendezett belgrádi csúcstalálkozóján vált világossá. Az esemény során aláírásra került a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai segítséggel történő korszerűsítésének terve, mely egy olyan beruházás példáját mutatja, amely megkívánja az érdekelt országok jövőbeni szoros együttműködését, valamint megvilágítja, hogy Kína egy jól működő, egységes, közép-kelet-európai integrációban érdekelt.

Ha ezzel szemben az év negatív történéseit, eredményeit vizsgáljuk, akkor a legkiemelkedőbb ellentmondások a külkereskedelmi, befektetési területeken tapasztalhatóak. A Kínába irányuló magyar export mennyisége statisztikailag nőtt, Európa felé pedig csökkent, mely első ránézésre kimondottan pozitív képet ad, azonban a számok felvetik azt a kérdést, hogy a változás valóban a Keleti Nyitás programjának volt köszönhető, vagy annak, hogy az európai piacokon csökkent az árufelvétel mértéke?

Fontos kiemelni a tényt, hogy mind a Kína-KKE, mind a Kína-Magyarország közötti kereskedelem döntő többségét továbbra is a nemzetközi nagyvállalatok adják. (Magyarország esetében 90 százalék feletti az eredmény). Mindezt figyelembe véve nem gondolom, hogy bármely politikai élénkítő program hatására a tendencia oly mértékben megfordulna a közeljövőben, hogy az a kis- és középvállalkozókat helyezze előtérbe, avagy a Kínával való kereskedelem az Európai Uniótól való gazdasági függést felváltsa, vagy kiegyenlítse.

Összegzésül elmondható, hogy a Keleti Nyitásra szükség van, de annak sem a konstrukciója, sem a véghezvitelének módja, valamint az egyensúly megtartása Kelet és Nyugat között nem volt példa értékű.

 

Nekem: 2015

A jövő évre vonatkozóan számos akadály legyőzése szükségeltetik a relációban, melyek megoldása érdekes folyamatokat hozhat magával.

A hazai kis-és középvállalkozóknak a kínai piacra történő betörése jelenleg számos nehézséggel jár, melyek a kormányzati csomagok ellenére gátló tényezőként jelennek meg körükben. Fontosnak tartom a távolság leküzdése mellett azokat a programokat, amelyek segítségével lehetőség nyílna a kulturális különbségek leküzdésére, az eltérő tárgyalás technika megismertetésére, a kínai üzleti környezet sajátosságaira való felkészítésre. Adott termékek helyett (melyekből rengeteg van jelen a kínai piacokon) a víz- és hulladékgazdálkodás, a környezetvédelmi károk kezelésére irányuló megoldások, a magyar mérnöki tudás, a mezőgazdasági vízöntöző rendszereket érintő területeken a tudáscsere, tudásexport segíthetne a relációban. Ahhoz pedig, hogy a turizmus kellően fellendüljön a két ország között, szükség lenne a Peking-Budapest légi járat mielőbbi visszaállítására, avagy új indítására Sanghaj-Budapest vonalon. Talán 2015 meghozza eme régen várt lépést.

szijjarto-kinaban.jpg

A Keleti Nyitás program jövőjét tekintve érdemes lesz figyelni arra, hogy a Kormány továbbra is gazdaság centrikus klisét próbál majd Kínára ráhúzni, vagy megpróbálja a külpolitikai stratégiai gondolkodás visszaállításával, szakértők bevonásával azt az ország specifikusságot, adott esetben a tradicionális diplomácia szerepét, vagy az apró gesztusokból, meggondolt lépésekből fakadó diplomáciai érzékenységet visszaállítani, amely Kína esetében elengedhetetlen lenne a hosszú távú együttműködés érdekében.

A kelet-közép-európai együttműködés kontra Magyarország kiváltságos hídszerepe kapcsán is érdekesen alakulhatnak a jövő év eseményei. Úgy gondolom, hogy a címre pályázó valós nagy vetélytárs, Lengyelország legyőzése helyett a régió felénk eső részében kellene megerősíteni a szerepünket (legfőképpen Romániával szemben), majd összhangban Varsóval több lehetőséget rejtene magában a Kínával történő együttműködés. Fontos lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének nyomon követése, a szomszédos országokkal történő közös munka fejlesztése a kívánt cél érdekében. Ha 2015 nem is, de az elkövetkezendő évek alatt számos új forma alakulhat az úgynevezett Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. Századi Tengeri Selyemút kiépítése során, melynek a vasútvonal is egy részét adja, és arra szolgál, hogy megkönnyítse és összekösse az utat a világ immáron legnagyobb gazdasági hatalmával.

Gyuris Klaudia

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr117003857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Roland Oranky 2014.12.22. 12:04:28

Egyetértek a cikkíróval de az együttműködéshez két fél kell. Lengyelország sikeresen megtorpedózott már egy EU magyar elnökség alatt tervezett keleti konferenciát és kérdéses , hogy partnert vagy vetélytársat látnak bennünk. Míg bennünk él a lengyel barátság utánni vágy addig bennünk nincs. Románia egy sor energetikai együttműködési egyezményt kötött és természetes potenciálja nagyobb (nagyobb ország és lakosság, ésvanykincsekben gazdag)-nehéz lesz őket helyettesíteni. Ha a kínaiak szeretnének minden országgal vagyis velünk is üzletelni akkor nagyobb esélyünk lenne Mo. földrajzi elhelyezkedése jó.

Krisz11 2014.12.23. 13:36:43

"az egyensúly megtartása Kelet és Nyugat között nem volt példa értékű"

Ez hülyeség. Az egyensúlyunk a nyugat felé van kibillentve hatalmas mértékben. Kína irányában olyan mértékben kell bővítenünk a gazdasági együttműködést ameddig csak lehet, mert még úgyis a nyugat mértéktelen befolyása alatt vagyunk. Az meg nem a mi hibánk, hogy a nyugati piac nem bővül, hanem jó, ha stagnál. Nekünk üzletelni kell, akivel csak lehet.

"Magyarország kiváltságos hídszerepe kapcsán is érdekesen alakulhatnak a jövő év eseményei."

Itt elég Írországra gondolni, ami egy viszonylag szegény, alkoholista ország volt pár éve még, most meg a 15. legnagyobb az egy főre jutó GDP-ben a világon annak köszönhetően, hogy az amerikai cégek európai hídfőállása lett. Ebben a földrajzi elhelyezkedés és a nyelv is segített. A beáramló tőke hatalmas fejlesztésekkel járt.
Nekünk is mindent meg kell tenni hogy Kína európai hídfőállása legyünk, ha már úgyis jó a viszony hagyományosan, meg van itt egy vagon kínai.

toportyánzsóti 2014.12.26. 09:33:34

Ezek a kispályások most vezényelték ki a kínaiakra vámkommandót,tapsot nekik.
süti beállítások módosítása