Az afgán elnök, Hamid Karzai féltestvére a tegnapi nap folyamán merénylet áldozata lett. A sokak által csak Dél-Afganisztán drogbárójaként emlegetett Ahmed Wali Karzait saját testőre lőtte le, a felelősséget az akcióért a tálibok vállaltak. Az ország második legnagyobb városa így könnyen lángba borulhat, hiszen a legtöbb elemző szerint a kisebbik Karzai kezében futott össze minden szál, ami a tartomány működését és életét szabályozta.
Ahmed Wali Karzai már jó ideje szúrta a 2001 óta az országban állomásozó nyugati szövetségesek szemét, azon belül is legfőképpen az amerikaiakét. A hírek ugyanis arról szóltak, melyeket korábban a WikiLeaks is közölt, hogy Ahmed Wali nem más, mint egy szimpla maffiózó, egy drogbáró, aki pénzt kap a CIA-tól, pénzt ad a táliboknak, kezében tartja az afgán ópium termelés egy részét és brutális kézzel irányítja Kandahár városát, valamint a hozzátartozó tartomány egészét. Nem meglepő hát, hogy a kisebbik Karzai eltávolítását a szövetségesek már jó ideje kérték Hamid Karzai elnöktől, aki viszont hajthatatlan volt az ügyben és ragaszkodott testvéréhez. Egyes elemzők szerint ez a kötelék azonban nem elsősorban vérségi, hanem sokkal inkább racionális alapokon nyugodott.
("Az afgán Keresztapa?" - Ahmed Wali Karzai, f: www.theatlantic.com)
A nagyobbik Karzai ugyanis látta, hogy Kandahár városában, ami az ország biztonságával és jövőjével kapcsolatban kiemelt fontossággal bír még a szövetségesek szerint is, Ahmed Wali mindenkit a markában tart. Ráadásul látható volt, hogy annak ellenére, hogy többen és többször próbálkoztak a megölésével, a kisebbik Karzai igazi túlélő volt, aki minden ellene elkövetett támadásból erősebben került ki. Emellett persze olyan pletykák is keringtek, hogy a kandahári ópiumkereskedelem Kabult és az elnöki adminisztrációt is gazdagította, vagyis, a politikai érveken kívül talán gazdasági érdekek is közrejátszottak abban, hogy a tartományt kvázi kiskirályként vezető Ahmed Wali a helyén maradhatott. Annak ellenére, hogy a szövetségesek, főleg a WikiLeaks dokumentumok napvilágra kerülése utántól valóban komoly nyomást helyeztek az elnökre féltestvére eltávolításáért.
A tegnapi napon azonban Ahmed Wali Karzai meggyilkolásával egy radikálisan új helyzet állt elő, hiszen a saját testőrségének vezetője által kivégzett politikus / drogbáró halálával súlyos űr keletkezik a dél-afganisztáni politikában, ami vagy zűrzavart, vagy megoldást kínál a tartományban élőknek, magának az országnak, és persze a harcoló szövetséges erőknek egyaránt. Bár a nyugati sajtó által legtöbbször idézett forgatókönyv szerint a zűrzavar rövidtávon elkerülhetetlen, hosszú távon viszont talán mégis van rá esély, hogy Ahmed Wali eltűnésével lesz mód a kandahári élet normalizálására. (Mi amúgy az előbbi eshetőségben biztosak vagyunk, hiszen a megüresedett űrt biztosan többen megpróbálják majd betölteni, ám az utóbbi esetében már kevésbé vagyunk derűlátók.)
Ettől függetlenül jogosan adja magát a kérdés, hogy ha így, ha úgy, de mi lesz Afganisztánnal? Az első értelmes válasz erre nyilván az, hogy ma ezt még igazán senki sem tudja, senki sem tudhatja. Sejtések persze vannak, hogy a szövetségesek kivonulása után például ismét polgárháború lesz (negatív eshetőség), vagy, hogy a szövetségesek végül úgyis tető alá tudnak majd hozni valamiféle működőképes koalíciót – tálibok részvételével –, ami aztán biztosítja az ország stabilitását (pozitív eshetőség). Ezek a forgatókönyvek azonban inkább reményeket és benyomásokat, mintsem tényeket tükröznek, vagyis, a legbiztosabb talán az, ha egyszerűen kivárjuk, hogy mi lesz Afganisztánban. Bár addig is azért érdemes megjegyezni, hogy hallgatva Hamid Karzai utóbbi hónapokban elmondott beszédeit, sok jóra nem számíthatnak sem a szövetségesek, sem az afgánok, mivel az elnök láthatóan kezd önjáróvá válni, kezdi bántóan elfelejteni, hogy mindenét az országot felszabadító nyugati hatalmaknak köszönheti, ha tetszik, ha nem.
Németh Áron Attila