December 16-17-én Belgrádban került sor a kínai miniszterelnök és a kelet-közép-európai országok (KKEO) kormányfőinek immáron harmadik alkalommal rendezett két napos csúcstalálkozójára, valamint az ahhoz kapcsolt üzleti fórumra. Összességében elmondható, hogy az eseményt minden szempontból siker koronázta. A jövőre nézve azonban kérdésként merülhet fel, hogy a közép-kelet-európai országok egymás közötti, valamint Kínával történő összefogása mennyire lesz gördülékeny, annak érdekében, hogy a kitűzött célok 2017 végére valóban megvalósulhassanak.
A Budapest-Belgrád vasútvonal kínai segítséggel történő korszerűsítéséről szóló tervezetről már sokat hallhattunk, de az előkészületek annál többet várattak magukra. A látszólag eredménytelenül eltelt időszak szerdán, a kínai, szerb és a magyar miniszterelnök által aláírt szándéknyilatkozattal ért véget. Ennek értelmében azon a tranzitútvonalon keresztül, melynek egyik szakaszát a szerb és a magyar fővárost összekötő vasútvonal alkotja, a kínai áruk a jövőben a görög Pireusz kikötőjéből Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül a lehető leggyorsabb úton juthatnak Nyugat- Európába.
Peking eltökélt a régióval történő kereskedelem volumenének növelésében, így később a vasútvonal – Macedónia és Görögország felé történő meghosszabbított szakaszával – a kínai kereskedelmi útvonal fő gerincévé válhat. Mindezeken túlmenően a kikötők és az autópályák jelentős útszakaszainak összekötése révén, a jövőben egy új, költséghatékony szállítási útvonalháló valósulhatna meg Európában, mely új dimenzióba helyezné a két kontinens közötti kereskedelmet.
(Li Ko-csiang Belgrádban; f.: news.cn)
A találkozó során a kínai miniszterelnök Li Ko-csiang arról is beszélt, hogy a vasútvonal korszerűsítésének hitelezése mellett a tavalyi bukaresti KKE- Kína találkozón 10 milliárd dolláros hitelkereten túl (melyből mára alig másfél milliárd maradt), Kína újabb 3 milliárd dolláros beruházási alapot hoz létre a térség országai számára.
A felek egyetértettek abban, hogy a vasútvonal korszerűsítése az érintett országok számára nem csak gazdasági haszonnal jár, hanem közvetett módon a lakosság életszínvonalának emeléséhez is hozzájárul.
Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. A beruházás révén a feleknek lehetősége nyílik a kétoldalú gazdasági forgalom további növelésére, mely a KKE országai által nyújtott infrastrukturális fejlesztéseket és pénzügyi együttműködéseket érintő, és kiaknázásra váró potenciálok mellett Peking számára a legnagyobb motivációt jelenti. A térség országainak többsége aktív Kína politikát folytat, mely pozitív légkört teremt a közép- kelet- európai országok és Kína közötti gazdasági együttműködés megvalósulásához. Míg ez előbbinek tőkére, külföldi befektetésekre, gazdaságélénkítő programokra, addig az utóbbinak jól képzett szakemberekre, természeti kincsekre, technológiai tudásra és fejlesztésekre van szüksége. A Nyugat- Európa felől jövő, esetenként kétkedő pillantások érthetőek lehetnek, de úgy gondolom, hogy amíg Peking érdekelt a multi poláris világrend kialakításában, valamint annak fenntartásában, csakis az Európai Unió erősítése (akár annak szubrégióival történő együttműködésen keresztül) a célja, és nem annak gyengítése.
A lengyel kormányfő Ewa Kopacz a találkozó előtt négy területre helyezte a hangsúlyt Európa és Kína párbeszédében, mely útmutatóul szolgálhat a jövőre nézve. Véleménye szerint a politika; a távközlés; infrastrukturális fejlesztések, befektetések; valamint a zöld energia jelentheti az együttműködés fő területeit.
Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a kínai tőkének látványos gazdaságélénkítő szerepe legyen mind a régióban, mind pedig Magyarország számára, összefogásra van szükség az említett területeken. Ezáltal a jelen projekthez hasonló, több kínai beruházás valósulhatna meg, melyet hátráltat az, ha egy adott KKE ország a többivel versengve próbál Kína kedvencévé válni. Figyelembe kell venni, hogy egy kis ország, adott esetben Magyarország termelői kapacitása önmagában nem tudja fedezni a kínai felvevő piac igényeit, azonban regionális együttműködéseken keresztül, az egyéni törekvések mellett számos nagy cél megvalósítható lenne.
Kínának elsődleges célja a régióval, mint egységgel történő együttműködés kialakítása, melyet a tagok egymással történő versengése csak gyengíthet. A nagy volumenű beruházások, tervek összefogást, és megfelelő szakértelemmel rendelkező gárdát kívánnak, ahhoz, hogy a Kína–KKEO együttműködés keretén belül a Budapest- Belgrád vasútvonalának sikeressége – mint első transznacionális infrastrukturális projekt – által adott lendület ne torpanjon meg.
Gyuris Klaudia