19-re húznak lapot Ukrajnában

2015. február 26.

Külpolitikai közhellyel élve „törékeny béke és tűzszünet honol” Kelet-Ukrajnában, ahol bár a legutóbbi minszki megállapodásnak megfelelően mindkét fél azt állítja, hogy fokozatosan vonja ki csapatait és nehézfegyverzetét a térségből, a valóságban továbbra is fennáll a bizalmatlan és ellenséges légkör, amit a most is tapasztalható fegyveres összecsapások híre is alátámaszt. Ebben a kényes helyzetben kívánják emelni a tétet az amerikaiak és az angolok azzal, hogy katonai kiképzőket küldenek a térségbe. Mit jelenthet ez a régió számára?

A februárban német-francia közreműködéssel tető alá hozott második minszki egyezmény sokak szemében már akkor esélytelen kezdeményezésnek tűnt, amikor még épphogy csak aláírták. Valószínűleg ennek a tábornak az élén voltak azok a katonák is (legyenek azok ukrán vagy szakadár oldalon), akik Debalcevénél ugyanúgy folytatták a harcokat a tűzszünet hivatalos kezdete (február 15) után is, ahogy azelőtt is tették. Mostanra Debalceve – ez az elhelyezkedése miatt stratégiailag igen fontos város – a szeparatisták kezébe került, így közvetlenül szállítmányozási kapcsolat alakult ki Donyeck és Luhanszk között, ami óriási kudarc az ukrán hadsereg számára.

Russia-backed rebels pose by a road sign at the entrance in Debaltseve, Ukraine, on Friday after their post-cease-fire seizure of the strategic town.

("Ez a harc lesz a végső?" - Szeparatista katonák a Debalceve határát jelző táblánál; f.: npr.com)

A határ érdemi kitolásával a harcok mostanra valamelyest alábbhagytak, a szituáció azonban továbbra is messze van a teljesen békéstől – a tüzérségi ágyúzások még most is számos alkalommal törik meg a csendet. Bár a rendezésben szerepet vállaló nagyhatalmak tagadják, a gyakorlatban igen is érezhető az euroatlanti tömb több részre való szakadása a kérdésben. Bár a határvonalak nem teljesen egységesek, nagy vonalakban azt mondhatjuk, hogy jelenlegi állás szerint három főbb vonal mutatkozik meg:

  • Az Európai Unió nyugati része – élükön Franciaországgal és Németországgal – a gazdasági szankciókon keresztül próbálnák Oroszországot visszakényszeríteni az eddigi világrend normái közé. Ezt a hozzáállást erősítette meg a francia külügyminiszter, Laurent Fabius szerdán, amikor is kifejtette: az oroszok még súlyosabb szankciók elé nézhetnek, ha az általuk támogatott kelet-ukrajnai szakadárok megtámadnák a jelenleg ukrán fennhatóság alatt álló Mariupolt (a város fontosságáról korábban már mi is írtunk). Megjegyzendő, hogy Petro Porosenko ukrán elnök is a tárgyalásos úton való rendezés híve.
  • Az Európai Unió közép-keleti része (Szlovákia, Magyarország, Csehország) bár végső soron eddig elfogadta az egyre súlyosbodó szankciókat, retorikájukban folytonosan ellenzik azokat. Véleményük szerint ugyanis az orosz gazdasághoz való kötöttség miatt a Vlagyimir Putyint sújtó döntések a régió számára is végzetes gazdasági következménnyel járnak – így végeredményben többet ártanak, mint használnak.
  • A konfliktushoz legközelebb fekvő európai országok (balti államok, Lengyelország) viszont sokkal közvetlenebbül érzik magukon a helyzet okozta fenyegetettséget, így ők egyre inkább hajlanak a katonai megoldásra – valamilyen formában. Őket támogatja jelenleg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, de ami még érdekesebb, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök is – ez pedig igen problémás törésvonalat okoz az ukrán vezetésen belül.

Jelenleg leginkább a harmadik oldal terén tapasztalhatóak új fejlemények. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a balti államok egyikében, Litvániában az év végétől újra bevezetnék a sorkatonaságot. A döntést még jóvá kell hagynia a helyi parlamentnek, azonban ennek a jelen helyzetben valószínűleg nem lesz akadálya. A litvánok nem takargatták túlzottan a mögöttes okokat: az orosz-ukrán konfliktus árnyékában az ország szükségesnek tartja a védelmi kapacitások erősítését. Ennek megfelelően a következő 5 évben évi 3500, 19 és 26 év közötti férfit küldenek el egy 9 hónapos fegyveres szolgálatra (ezzel kialakítva egy stabil tartalékos rendszert).

Egy ilyen lépés azonban nem sok eséllyel változtatna az orosz erőpolitika sodrásán. Azonban úgy tűnik, hogy Barack Obama (akit republikánus ellenzéke szorongat tétlensége miatt) és David Cameron (aki pedig eddig kifejezetten a háttérben maradt, ám ezért nagyon sok kritikát kapott odahaza) is úgy érzi, szintet kell lépnie a nyugatnak. Érdekes, hogy pont ezekkel a szavakkal illette Cameron az orosz tevékenységet is Ukrajnában. Az angol miniszterelnök ugyanis kifejtette: „Oroszország teljes mértékben igazolhatatlan és illegális ukrajnai tevékenysége új szintre lépett azáltal, hogy a szeparatisták nyíltan megsértették a tűzszünetet és elfoglalták Debalcevét, amelyet csak orosz harcosok és eszközök rendelkezésükre bocsátása tehetett lehetségessé”. A britek pedig minderre láthatóan azzal válaszolnak, hogy tavasszal katonai kiképzőket küldenek Ukrajnába. A kisebb létszámú (75 fős) alakulat gyalogsági, logisztikai és egészségügyi kiképzéssel is segíti majd az ukrán fegyveres erőket, ám emellett „hadszíntéri hírszerzési támogatást” is nyújt majd. Fegyvereket bár továbbra sem szállítanak Kijev számára, Cameron elmondta, ennek az állapotnak a jövőbeli megváltozását nem tudja kizárni. Az Egyesült Államok pedig már jelenleg is tart képzéseket az ukrán erők számára, tavasszal pedig egy újabb alakulat érkezik az országba, hogy 4 katonai századot felkészítsenek a további harcokra. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy Észtországban épp kedden vettek részt amerikai páncélosok egy katonai felvonuláson, az orosz határtól alig 300 méterre fekvő Narvában. Az esemény apropóját szimbolikus módon az észt függetlenségi napi rendezvény adta.

imrs.jpg

("Második hidegháborús életképek?"; f.: theguardian.com )

A fenti eseményekből kiindulva úgy tűnik, hogy az amerikai-brit katonai szakértők a kiképzési missziók biztonságpolitikai kockázatát kisebbnek vélték, mint a konkrét fegyverszállítmányok küldését. Ez főképp azért tűnik naivnak, mivel Vlagyimir Putyin pont Budapesten tett arról említést, hogy véleménye szerint a nyugat már amúgy is szállít ilyen eszközöket Kijevnek, így nem valószínű, hogy elnézőbben fogadná a kiképző alakulatok érkezését. Könnyen megtörténhet, hogy a kiképzők érkezése végérvényesen beindítja ez eddig csak fokozatosan eldőlő dominókat, és a hibrid háború is szintet lép. Így általánosságban kérdéses az is, hogy milyen jövőképet szolgáltat a konfliktuszóna számára ez a döntés? Vajon tényleg van hossztávú támogatási szándék és stratégia a mostani amerikai és angol elköteleződés mögött? Vajon ténylegesen hajlandóak lennének-e „háborúba menni” Ukrajnáért, vagy csupán a hangos belpolitikai ellenzéki erők leszerelése a legfontosabb célja a mostani kezdeményezéseknek?

Kijev jelenleg természetesen minden támogatást tárt karokkal vár, legyen az eseti vagy hosszú távú, ez dilemmán felül áll. Ahhoz azonban, hogy a keleti megyéket saját fennhatósága alatt tudja tartani, pár kiképzőnél többre lesz szüksége. Bízzunk abban, hogy mindezek fényében a gazdasági szankciók is szintet lépnek, és nem lesz szükség arra, hogy vizsgázzon a nyugati katonai támogatás – főleg, mert a múltból kiindulva nem ez az a régió, amiért valóban harcba indulnának.

Mészáros Tamás

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomaci.blog.hu/api/trackback/id/tr527221055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.02.26. 09:06:15

Ezt a csatát a nyugat már egyszer elvesztette. A liberális héják most nyűszítenek, de nem tudnak változtatni azon a tényen, hogy az EU és a NATO nem hajlandó egységesen kiállni mellettük.

Gonda István 2015.02.26. 09:44:56

"Fegyvereket bár továbbra sem szállítanak Kijev számára"
Már megtörtént, sőt. A videók tanulsága szerint a szeparatisták már furikáznak is az ukránoktól zsákmányolt Hummival.

toportyánzsóti 2015.02.26. 09:49:19

@maxval bircaman szerkesztő: Fogalmad nincs semmiről illibsi kérődző,héják soha nem voltak libertáriusak kár nyüszítened NKVD orálmuzsikja.

toportyánzsóti 2015.02.26. 09:52:34

@Gonda István: Röhög a vakbelem ekkora pancser vakegeret,azt látod csak amit látni akarsz.

toportyánzsóti 2015.02.26. 09:56:35

Választási csalás után háború kell putinnak,különben vége az eszetlen lopásának.200 milliárd dolcsit még nem sikerült összelopnia a világon senkinek,pedig nagyon erős a mezőny.

Gonda István 2015.02.26. 10:00:17

@toportyánzsóti: Te mit kezdenél Putyin helyében a 200 milliárddal?

Gonda István 2015.02.26. 10:04:10

@toportyánzsóti: "azt látod csak amit látni akarsz"
Nem értem. Miért akarnék csak orosz zászlós Hummit látni? Láttam már magyar zászlósat is eleget Afganisztánban.

Toportyán Zsóti 2015.02.26. 10:16:22

@Gonda István: Jót mosolyogtam,hitelesen játszod a hülyét.

Gonda István 2015.02.26. 10:50:24

@Toportyán Zsóti: "hitelesen játszod a hülyét"
Akkor ezek szerint alaposan leszerepeltem előtted. De most akkor lássuk a te véleményedet!

Gonda István 2015.02.26. 10:54:59

"Az Európai Unió nyugati része – élükön Franciaországgal és Németországgal – a gazdasági szankciókon keresztül próbálnák Oroszországot visszakényszeríteni az eddigi világrend normái közé."
Én e mellett azt is látom, hogy pont a németek és a franciák azok, akik aláírták a minszki megállapodásban a Lisszabon-Vlagyivosztok egységes gazdasági térség megteremtésének szándékát. Ez pedig szabadkereskedelmet, piacnyitást és kölcsönös befektetéseket, azaz a két térség egyesítését jelenti.

antisystem 2015.02.26. 20:19:11

"Az Európai Unió nyugati része – élükön Franciaországgal és Németországgal – a gazdasági szankciókon keresztül próbálnák Oroszországot visszakényszeríteni az eddigi világrend normái közé. " - remélhetőleg nem fog összejönni nekik, és az atlanti neokonok unipoláris hegemon vágyálmainak, a "fukuyama-i jövőnek" kiteszi már végre valaki egyszer és mindenkorra a STOP-táblát...

pikacsu (törölt) 2015.02.27. 05:12:37

Mar ongerjeszto a folyamat. Ukrajna es a majdanos felbujtoi mar elbuktak ezt a meccset.

Rudi Kató 2015.02.27. 06:35:26

A "demokrata" nyugat alapvető érdeke, hogy ne legyen béke Ukrajnában! Így tudják céljaikat elérni mégpedig azt, hogy hozzánk hasonlóan Ukrajnát is teljesen kirabolják és gyarmati sorba taszítsák, ráadásul mindezt az Ukránokkal fogják megfizettetni mind ember áldozatokban mind anyagilag! Ezenfelül az már csak a hab a tortán, hogy közben közvetlen szomszédságba kerülnek a ruszkikkal ami óriási stratégiai előny számukra! Ezer százalék, hogy nem lesz béke Ukrajnában! Szerencsétlenek nem tanultak a mi helyzetünkből!

bkkzol 2015.02.27. 06:57:47

termeszetesen nem kuld nyugat katonakat ukrajnaba... csak kikepzoket akiknel veletlenul fegyver is van. annyira atlatszo!

Fekete Pestis 2015.02.27. 07:09:23

@maxval bircaman szerkesztő:

tudod, az orosz rendszerrel (amelyiknek annyira drukkolsz) az a baj hogy sokkal inkább hagymaszerkezetü, mint a nyugati. vagyis válságban nem védik meg a leszakadókat, hanem azok így jártak. a nyugati nem így müködik, ott nincs ekkora különbség a top és a többiek között - nem vagyonban, hanem lehetöségben és a veluk való bánásmódban.
és ha ezt szóváteszed putyinországban, akkor retorziókra számíthatsz, ami azért mindennek a teteje.

a putyinrezsim semmi olyan tulajdonsággal nem bír (p.l. kompromisszumok, az egyén fejlesztése, stb) amelyek elöre visznek. ehelyett arról kezdtek el cikkezni ( a putyinhü ujságok putyinországban), hogy nem is lenne olyan nagy trafédia az atomháború, "mert hiroshimát is sokan túlélték". szóval ennyit tudnak hozzátenni a közöshöz: atomháborúval való fenyegetést és más államok területi annexióját.

nagyon remélem, hogy a nyugat gazdasági szankciói meg fogják öket roppantani, ugyanis háborúskodni (pláne atomháborúskodni) semmi kedvem: macerás és sok pénzbe kerül.

gmihaly 2015.02.27. 08:06:29

Ukrajna egy jelentékeny része, Galícia (Gácsország) nem tartozott sem a néhai kievi Ruszhoz, sem a cári Oroszországhoz, azt Sztálin Jaltában szerezte meg. A "maradék" Ukrajnában Sztálin országlásának korai szakaszában volt az a hírhedt éhínség, amelyet jól elevenít fel a lett Edvard Snorre dokfilmje, amely "A szovjet sztori" címmel, fenn van a Youtube-on. A cári Oroszországgal is elég későn (1686) "egyesült" Ukrajna, amit a rabolt és mosott pénzekből - mondjuk így - "felvilágosult" Európa már csak tudomásul vett. A későbbi veszélyt - úgy tűnik - a lengyelek sem vették észre, illetve saját kisded játékaikban - pl. liberum veto - tobzódtak. Persze lehet, hogy őket is a rablott piszkos, és a különféle mosott pénzekből "gazdagságban" dúskáló Európa "hagyta magára", ahogyan az őt "kiszolgáló" "második jobbágyságba" taszajtott többi, nem töröknek "hódoló", "lebalkánozott" országot. A mai Európát Amerika qrta el olyanra, amilyen most - bár sokaknak ez "a világok elképzelhető legjobbika", de vannak benne az egyenlőknél egyenlőbbek is - Voltaire szellemével szólva. A Szovjetunióból annak szétesése után ebbe az érdekszférába minél több országot akartak "átmenteni". De nem számoltak azzal, hogy egy meggyengített, megalázott ország két évtized alatt meg tud annyira erősödni, hogy bajt okozhat. Ezt már az Antant sem ismerte fel, amikor Németországgal úgy viselkedett, ahogy. Hatalomra is "segítették" Hitlert. Most meg itt van Putyin, aki gatyába rázta az országát, amely erősnek érzi magát. A Nyugat Ukrajnával való "próbálkozása" nem volt egy jó ötlet, ezt akár "mi" is elmondhattuk volna nekik, de elájultunk tőlük, és tudatosan "kiiktattuk" emlékezetünkből - mármint a nagyszerű politikai és egyéb elitjeink.

petraeus 2015.02.28. 22:32:03

@Gonda István: Az ukranoknak evek ota vannak Humveeaik, nincs ebben semmi titok.
Egyebkent is, Ukrajna, mint egy szuveren allam minden gond nelkul vehet fegyvert attol aki elad neki, ebben sincs semmilyen kulonleges.

Gonda István 2015.03.01. 12:06:05

@petraeus: Érdekes, amit írsz.
- Ha évek óta van humijuk, akkor valószínűleg a háború eddigi szakaszában valamiért nem merték bevetni. Miért?
- "szuveren allam ... vehet fegyvert attol aki elad neki"
Ez nem egészen így van. Egyrészt egy háborúban álló országnak politikai okokból nem akárki ad el fegyvert. Tehát az egyben egy indikátor is, hogy ki ad el nekik.
Másrészt a szuverén államok sem annyira szuverének. Micsoda öri-hari lett pl. abból, hogy mi nem amcsi gépeket vettünk, hanem Gripeneket. És ha most orosz helikoptereket akarnánk venni, azt szuverén módon megtehetnénk?

petraeus 2015.03.01. 13:36:50

@Gonda István: Bevettetek de ritkan eltni, mert, nincs belole sok, a kulfoldi missziokhoz vettek oket, illetve a HUMVEE egy pancelozott jeep, nem tobb, nem ezzel fogsz neki menni orosz tankoknak meg tuzersegnek, az ukranok inkabb hasznaltak a sokkal komolyabb vedelmet nyujto es tuzerovel rendelkzeo pancelozott csapatszallitoikat mint a gyengen pancelozott jeepjeiket.
Az egy dolog, hogy nem automatikus, hogy eladjak-e nekik a fegyvert de mint szuveren allam joga van a nemzetkozi piacon fegyvert venni, mig egy szeparatista mozgalmat vagy illegalis fegyveres mozgalmat ellatni fegyverrel/utanpotlassal buncselekmeny.

Gonda István 2015.03.01. 15:19:02

@petraeus: "mig egy szeparatista mozgalmat vagy illegalis fegyveres mozgalmat ellatni fegyverrel/utanpotlassal buncselekmeny."
Ezt azért nem hiszem. Akkor a Nyugatot már rég perbe fogták volna a sok lázadó mozgalom támogatásáért az elmúlt 50 évben.

Gerilgfx 2015.03.01. 19:37:38

@Gonda István: hogy mi a bűncselekmény, az mindig attól függ, hogy ki a bíró.

Gonda István 2015.03.01. 20:23:48

@Gerilgfx: Nagyon bölcs gondolat! És még: a történelmet a győztesek írják.
süti beállítások módosítása