Október 14-én, vasárnap újabb jelzésértékű választási eredménye mutatta a német politika világában beálló változásokat, amik habár csak tartományi szintre vonatkoztak (Bajorország), ám mégsem tekinthetjük teljesen függetlennek az események alakulását az országos szintű politikától.
A tartományi választás győztese természetesen Angela Merkel kereszténydemokrata CDU pártjának bajor testvére, a CSU lett, azonban a számok mégis azt diktálják, hogy a CSU vesztette a legtöbbet Bajorországban. A sokáig egyeduralkodónak számító párt 37,2 százalékos támogatottságával történelme legrosszabb választási eredményét érte el 1950 óta, így most merőben új helyzettel szükséges szembenézniük: koalíciós partnerre van szükségük a kormányzáshoz. Ehhez szóba jöhetnek a választás igazán nagy nyertesei, a Zöldek (die Grüne), akik már számos tartományban megmutatták, hogy képesek közösen kormányozni a CSU/CDU pártokkal. Ennek ellenére a legkézenfekvőbb választásnak a Freie Wähler („Szabad választók") párt tűnik, akik politikai programjukban leginkább egyeznek a CSU elképzeléseivel, és zömében konzervatív választótáboruk számára is teljesen elfogadható lenne megállapodás.
A Zöldek méltán ünnepelhettek: 2013-hoz képest sikerült megduplázniuk támogatottságukat,
és 17,5 százalékos eredményükkel a második legerősebb párttá léptek elő Bajorországban.
Nem esett szó még az SPD eredményéről, akik gyakorlatilag megsemmisültek Bajorországban: az előző tartományi választási eredményükhöz képest támogatottságuk felére esett vissza, mindössze a szavazók 9,7 százaléka voksolt rájuk. Az eredmény hatására azok a hangok is erősödhetnek az SPD-n belül, akik szerint hiba volt csatlakozni a nagykoalícióhoz országos szinten, és a mielőbbi kilépést szorgalmazzák a kormányzásból, hogy így határozott ellenzéki politizálás segítségével erősödhessenek meg.
Ezzel tovább folytatódik a történelmi, mély beágyazottságú néppártok visszaesése, míg a választópolgárok egyre inkább fordulnak a modern, konkrét üzenetet közvetítő formációk felé. Ezzel szemben például a CSU programja méltán tűnhetett ódivatúnak, illetve az sem segítette sikerességüket, hogy gyakran kerültek nyílt vitába az országos politika szintjén testvérpártjukkal, a CDU-val. A migrációs politika bírálatával, de konkrét akciók hiányával Horst Seehofer és Markus Söder mindössze annyit ért el, hogy szavazóik szemében hiteltelenné váltak, és keményvonalas konzervatív szavazóik az AfD-hez, míg mérsékeltebb támogatóik a Zöldekhez vándoroltak.
Végül kiemelendő, hogy az AfD növekedése úgy tűnik, hogy megállt, legalábbis, ami a nyugati országrészt illeti (nyugat alatt a volt NSZK tartományait értjük ebben az esetben), hiszen mostani 11 százalék körüli eredményük várhatóan Hessen tartományban is megismétlődhet a következő tartományi választás alkalmával. Más kérdés, hogy a volt NDK területén közel áll a párt ahhoz, hogy a legerősebb támogatottságú párttá váljon, így 2019-ben Thüringiában, Brandenburgban és Szászországban is komoly esélyesnek számít. Vagyis nem teljesen alaptalan az a gondolat, hogy hiába omlott le közel 30 éve a Berlini fal, Németország továbbra sem felejtette el a megosztottságot, legalábbis, ami a gondolkodásmódot illeti.
Mindenesetre a történések továbbra sem veszítenek lendületükből, hiszen nagyjából másfél hét múlva, október 28-án újabb tartományi választást rendeznek az egyik leggazdagabbnak számító Hessenben. Az előzetes várakozások szerint itt már sokkal izgalmasabb versengés várható, hiszen a közvéleménykutatók egyaránt 20-25 százalék közé saccolják a CDU, az SPD, és a Zöldek támogatottságát is. Vélhetően ez a választási eredmény komolyan meghatározza majd a jövőbeli országos politikai irányvonalakat is.
Tovább következmények olvashatóak még a bajor választás kapcsán a Zeit cikkében:
https://www.zeit.de/politik/deutschland/2018-10/bayern-wahl-csu-spd-gruene-afd-wahlergebnis
Péterfi Csaba